Bocsánat hogy mostanába laposak a részek de sajnos nem tudok mit írni :/ VISZONT már vannak ötleteim a "jövőre" nézve ami izgalmakkal fog járni :) Csak ezt az időszakot kell végig szenvednem és sajnálom, hogy ez rajtatok csattan. Ígérem megpróbálom a többit jobbra írni mint ezeket az utóbbikat és ha ezeken túlvagyok akkor már izgalmasabbak lesznek :) De remélem nektek tetszenek :))♥

26.fejezet

°Justin szemszöge°

-Mondjad-sóhajtottam.

-Most nem akarunk balhét de még az is lehet belőle-vigyorgott Tom.

-Jólvan csak mondjd már!

-Még mindig a kulcs...-kezdte.

-Fogd már fel, hogy nem adom oda és mindenki jól jár-mondtam..

-Hallgas végig-mosolygott és tudtam, hogy ebből nem fog kisülni semmi jó.-Van egy alkum... Odaadod  a kulcsot és nem szólók Chrsitiannak, hogy bántsa a hercegnődet . De ha nem ki tudja mi fog történni.

-Komolyan Claran keresztül akarsz megfenyegetni?

-Ha csak így megy-rántott vállat.

-Menne máshogy is!

-Hogy? Banda háborúval? Ugyan! Egyikünknek se tenne jót ha kiderülne és megint keresnének a zsaruk.-mondta. Erre én felsóhajtottam. -1 apot adok. Holnapra döntsd el mit akarsz-vigyorgott és kiment. Én csak leültem a kanapéra.

-Mit akarsz csinálni?-kérdezte Fredo.

-Kihozzuk Clarat aztán elmegyünk. Nem akarom bajba keverni és a kulcsot se akarom odaadni.

-Már abba van szóval mindegy-mondta Lil.

-Még jobban-néztem rá idegesen.

-Akkor induljunk-állt fel Rayen.

-Nem tudjuk hova kell menni-mondtam.

-Megkeressük! Ne ülj már itt tétlenül!-igaza van! Felpattantam és kimentem a kocsihoz a többiek pedig utánnam. Beültünk és elindultunk egy olyan helyre ahol esetleg lehetnek.

°Clara szemszöge°

A félelem és reszketés önmagába sem jó de összevéve mégrosszabb.

Nem tudom hova megyünk csak annyit tudok, hogy nem sima az út mert az összes gödröt megtalálja.

Kb fél óra múlva Christian lefékezett. kinyittotta a csomagtartót és kiráncigált. Körbenéztem és csak fákat láttam. Ugyan oda hozott mint legelőször. Gondoltam kiabálok csak nem láttam esélyesnek, hogy egy erdő közepén meghallja valaki szóval csendbe maradtam. A karomnál fogva behúzott a házba majd egy szobába lökött. Hallottam, hogy beszélget és bejön.

-Mit akarsz?-kérdeztem határozottan de kissé félve.

-Egyenlőre csak beszélgetni-vigyorgott.

-szerintem nekünk nincs miről.

-Utánam miért pont ő?-hagyta figyelmen kivül az előző megjegyzésem.

-Komlyan ezért hoztál ide?

-Nem ezért csak kiváncsi vagyok.

-Ha nem döntötted volna meg azt a ribancot akkor talán még mindig együtt lenénk és nem lenne utánad ő!-vágtam a fejéhez.

-Hidd el ha nincs Justin nem csallak meg!

Ne próbáld már meg rá kenni! Amúgy is ezt már kiveséztük-sóhajtottam. Megakart szólalni de megcsörrent a telefonja. Felállt és kiment. Miután letette hallottam, hogyaz egyik talp nyalóhoz beszél.

-Nekem el kell mennem de figyelj rá!-mondta és elment. Valahogy ki kell innen jutnom mielőtt visszajön. A sarokba megláttam egy téglát és arra gondoltam, hogy ki kéne vele törni az ablakot de valószínűleg meghallják. Mindegy egy próbát megér. Maximum elkapnak.....De ha mégse próbálom meg akkor ki tudja meddig rohadok itt. A kezembe vettem a téglát és az ablak elé sétáltam. Vettem egy nagy levegőt és a téglát neki dobtam az üvegnek ami ki is tört. Nem vesztegethettem az időmet egyből kiugrottam és szaladni kezdtem az erdő felé. Hátranéztem és láttam, hogy futnak utánam de miután beértem az erdőbe megálltak így lelassítottam. Miután biztosra mentem, hogy nem követnek leültem a földre. Nem tudom mit csináljak vagy merre mennyek. Ha tudnám merre van az út elindulnék de még azt se tudom. Csak itt ülök egyedül egy erdőben tehetetlenül. Felálltam és elindultam valamerre hátha hallok valami olyat amihez tudok viszonyítani, hogy hol lehetek. Ezt nem fogom sokáig bírni. folyotn veszélyben vagyunk mert nem tudjuk mikor törnek ránk. El kell ettől az egésztől menekülnöm vagy idegösszeroppanásom lesz. Gondolkodásomból egy autó hanja zökkentett ki. Meg van az út! Elindultam a hang irányába és pár perc séta után ki is értem az útra. De jó innen megint nem tudom merre.....de még is elindultam..

°Justin szemszöge°

Odaértünk egy erdőhöz ami mellett állt egy ház. Az ajtaja előtt ott állt  Christian. Gyorsan kiszálltam a kocsihoz és odamentem hozzá ő pedig rámnézett.

-Clara nincs itt szóval el is mehetsz-mondta.

-Hol van? Mit csináltál vele?-kérdeztem idegesen és már majdnem megütöttem.

-Én semmit. Megszökött-rántott vállat.

-Ha bármi baja lesz én kinyírlak-fordultam meg és beültem a kocsiba majd visszaindultam.

-Na mi van Claraval?-kérdezte Lil.

-Elment.

-Hova?

-Nem tudom!-nagyon remélem, hogy megtaláljuk. Láttunk egy lányt aki hátulról úgy nézett ki mint Clara. Lassítottunk hogy megnézzük és az ő volt. Kiszálltam és egyből a nyakamba ugrott.

-Hogy jöttél ki?-néztem rá.

-Kiugrottam az ablakon-mosolygott és megcsókolt.

-Csinált veled valamit?-kérdeztem.

-Nem!-rázta a fejét.

-Gyere ülj be és menjünk el-nyitottam ki a kocsi ajtót.

-De nem férek be-nézett végig a fiúkon.

-Ülj rájuk-rántottam vállat. Ő nem szólt semmit csak az ölükbe ült. Én is beültem és elindultunk de nem vissza Rayenhez mert Tomék ott fognak holnap keresni. Kikanyarodtam a főútra és csak mentem a forgalommal. Megbeszéltük, hogy ha találunk valami hotelt akkor oda megyünk (mert Claranal itt a bankkártyája) de ha nem akkor meg kénytelenek leszünk megoldani valahogy.