És íme a hosszú rész amit ígértem:D Remélem tetszeni fog!:)

37.fejezet

Reggel mikor felkeltem Justin már a Tv-t nézte Rayen viszont nem láttam.

-Jó reggelt!-köszöntem.

-Jó reggelt!-nézett rám majd visza a Tv-re.

-Rayen?-kérdeztem.

-Elment. Valami dolga van és fogalmam sincs mikor ér vissza.-előzte meg a kérdéseim. Nem értettem Rayennek mi dolg lehet L.A-ba de oké.

-Jó-bólintottam és én is a műsort néztem. A kínos csendet Justin törte meg. 

-Gondolom azt fogod mondani, hogy semmi közöm hozzá de azért megkérdezem. Miért pont oda mentél dolgozni?

-Mert kellett a munka és Cameron ezt tudta ajánlani-válaszoltam normálisan.

-De volt választásod!

-Igen, és én ezt választottam!

-Tényleg olyan akarsz lenni mint a többi ribanc táncos?-kérdezte.
-Nem egyáltalán nem akarok és nem is leszek olyan! A pénz miatt csinálom!-mondtam de már kezdett elegem lenni! Mindenbe beleszól mert neki semmi nem jó....
-Ribanckodáson kívül is lehet pénzt keresni!
-Justin neked nem mindegy hogy csinálom?-kérdeztem kissé idegesen.
-De, végülis akkor állj ki a sarokra!
-Ne tegyél már úgy mintha érdekelne!-sóhajtottam és megnéztem a telefonom. 1 olvasatlan üzenet apától. Megnyitottam amiben ez állt:

Hol vagy? És találtál munkát?"  

Vissza írtam az összes kérdésére és letettem a telómat. 

-Csak azt hittem érdekel ha kezdesz lotyósodni de úgy látom nem-válaszolt az előző megjegyzésemre.

-Nem lotyósodok de haggyuk-forgattam a szemem.

-Fáj, hogy valaki megmondja az igazat?-mosolyodott el. Mielőtt visszaszólhattam volna megcsörrent s telefonom. Megnéztem és a JEFFRY nevet írta ki. Fogalmam sincs, hogy mit akarhat úgyhogy felvettem.

-Szia!

-Szia! Légyszi gyere be mert az egyik csaj lebetegedett és szükségünk van még egy emberre!

-Oké! Gyorsan elkészülök és indulok szia!-tettem le.

-Hova mész?-kérdezte egyből Justin.

-Dolgozni!-álltam fel, hogy felöltözzek mert amúgy Rayen pólojába aludtam.

-Most?-csodálkozott.

-Igen mert valaki beteg lett!-mondtam és bementem a fürdőbe elkészülni. Miután felöltöztem, sminkeltem és megfésülködtem kimentem. -Akkor elmentem szia!-kaptam fel a táskám és elindultam az ajtó felé. Már épp nyomtam volna le a kilincset de Justin megszólalt.
-Egyedül mész?
-Miért kivel mennék?-néztem rá.
-Mondjuk velem-állt fel.
-Hát nem!-ráztam a fejem.
-Az megy oda aki akar!-mosolygott majd kinyitotta az ajtót és elindult a szálloda folyosóján.-mivan nem jössz?-szólt vissza. Sóhajtva elindultam felé. Lementünk a lépcsőn majd kint beszáltunk a taxiba és a bárba mentünk. Valahogy nem értem, hogy Justin miért jön velem minden hova. Úgy csinál mintha a testőrőm lenne.  A bránál kiszálltunk és bementünk. Jeffry egyből észre vett és odajött.
-Öltözz át és meny a színpadra.-adta ki a feladatot de inkább utasításnak hangzott.
-Jó-bólintottam és az öltözőbe vettem az irányt. Reméltem, hogy Natasha itt van de nem volt. Gondolom ő is este jön. Átöltöztem és elkezdtem dolgozni.

°Justin szemszöge°

Azt gondoltam, hogy Claraval eltölthetnénk együtt ezt a délutánt. És mivel ő biztos nem egyezne bele ezért tőle meg se kérdezem inkább elkérem Jeffrytől. Odamentem hozzá és megszólaltam.
-Figyelj mi lenne ha Clarat elengedéd és csak este jönne be?
-Ez a második munka napja biztos nem!-ellenkezett.
-De amúgy neki nem most van a munka ideje. És most nincsenek annyian, hogy 4 lánynak bent kelljen lennie!-érveltem.
-Ez igaz!-gondolkott el.
-Akkor meg? Csak most az egyszer!
-Jó de 9-re érjen vissza!
-Visszafog! Kössz!-mondtam és odasétáltam Clarahoz.-Gyere! Jeffry elengedett!-hajoltam oda hozzá.
-Mit montál neki?
-Csak annyit, hogy engedjen el!-mondtam.
-És miért kértél el?-vonta fel a szemöldökét.
-Hogy csináljunk délután valamit!-mosolyodtam el.
-Hát veled nem fogok semmit!-makacskodott megint.
-Clara!-kezdtem.-Amióta L.A.-ba jöttél csináltál valamit a bulizáson kívül?-kérdeztem.
-Nem-vallotta be.
-És gondolom van amit akarsz!-folytattam.
-Van! Vásárolni!
-Vásárolni?-lepődtem meg.
-Igen! De ha már elkértél és te nem akarsz jönni akkor megyek egyedül!-ugrott le a kis emelvényről.
-Azért ilyen könnyen nem szabadulsz tőlem! akkor először vásárolni megyünk!-mosolyogtam.
-Először?-lepődött meg.
-Hát nem fogunk egész délután vásárolni! Na de öltözz és mennyünk!
-Oké oké! Viszont hozzánk is mennyünk mert ruhát cserélek!-mondta.
-Jó csak siess!-sürgettem. Ő elment  és átöltözött utána pedig hozzájuk mentünk.

°Clara szemszöge°

Ha már Justin megoldotta, hogy ne kellejn dolgoznom ma délután legalább vásárolok egy jót. Azon kívül nem tudom mit tervez de már kiváncsi vagyok! Mikor odaértünk hozzánk Justinnal felmentünk a lakásba. Anyáék az asztalnál ültek.
-Sziasztok!-köszöntünk.
-Sziasztok!-néztek ránk.
-Hol voltál?-kérdezte apa.
-Dolgoztam és mivel elhagytam a kulcsom nem tudtam bejönni ezért Justinéknál aludtam. Viszont most átöltözök és megyük el!-hadartam és a szobámba mentünk. Esélyt se adtam, hogy megkérdezzék milyen melót találtam.
-Látom nincs kedved velük beszélgetni-ült le Justin az ágyamra.
-Csak nem akarom megmondani nekik, hogy idegen pasiknak riszálom magam mert nem díjaznák!-mondtam miközbe kivettem a ruháimat a szekrényből. Ezt a cuccot választottam mivel meleg van:
 

Nem zavartattam magam csak átöltöztem Justin előtt. Meztelenül is látott már akkor nem fogok belehalni a fehérneműbe lát most.  Megfésülködtem vetettem egy utolsó pillantást a sminkemre és kész voltam.
-Mehteünk?-kérdezte Justin.
-Igen!-bólintottam. Ő felállt és így kimentünk.-Akkor majd jövök!-mondtam és mielőtt bármit is mondhattak volna becsuktam magunk mgött az ajtót. Liftel lementünk a földzsintre és az utcán egy perc se kellett már egy taxiban ültünk. Mikor már vagy egy fél órája mentünk fogalmam se volt, hogy hova akar vinni Justin.
-Hova megyünk?-kérdeztem.
-Vásárolni-válaszolt.
-De már vagy 20 plázát hagytunk el! Hol akarsz vásárolni?
-Hollywood-ba-mosolygott.
-Komolyan?-lepődtem meg.
-Igen!-bólintott. Nem gondoltam volna, hogy Justin elfog vinni Hollywood-ba vásárolni úgy, hogy neki alapból nem volt hozzá kedve. Kb negyed óra múlva egy nagy plázánál áltunk meg. Kifizettük a taxist és bementünk.
-Na hova akarsz menni először?-kérdezte Justin.
-Nezzünk be oda!-mutattam egy cipő és táska boltra.
-Oké-mondta és bementünk. Ahogy beléptünk megakadt a szemem egy cipőn ami szerintem Justinnak tökéletes lenne:

-Nézd ez olyan Justinos!-mutattam meg neki.
-Nem néz ki rosszul!
-Próbáld fel!-nyomtam a kezébe.Ő leült az egyik székre és felvette a cipőt.-Na?-kérdeztem.
-Jó-mondta.
-Akkor hozd el!
-Te akartál vásárolni!
-És? Attól te nem vehetsz semmit?-néztem furán. Ő csak nevetve levette a cipőt és a kosárva tette.
-Te mit akarsz venni?-kérdezte.
-Valami táskát-válaszoltam.
-Öhm oké-mondta és elindult a táskák irányába-Mondjuk ez?-emelt fel egy feketét.
- Ribancos-jelentettem ki.
-Ahj-tette vissza - És ez?-kérdezte egy párduc mintás hátizsákra.

-Az jó-mondtam.
-Na akkor ez is meg van-tette be a kosárba. Meg kell hagyni gyorsan vásárol.Megnéztünk még pár cuccot és miután Justin kijelentette az egyik cipőre, hogy meg ne vegyem mert szerinte még nem vagyok kurva, elhagytuk a boltot. Több helyre is benéztünk de sehol nem találtunk semmit. Már épp kiakartunk menni a plázából de Justin megtorpant a mozi előtt.
-Most mi az?-fordultam meg.
-Üljünk be egy filmre!
-Milyenre?
-Azt majd meglátjuk. Gyere!-ment be a moziba én pedig utána. Megálltunk az egyik jegypénztárnál majd Justin megszólalt:
-Arra a filmre kérünk jegyet ami most fog kezdődni!
-Az egy vígjáték!
-Tökéletes!-mondta majd meg is vette a két jegyet utána én meg a popcornt. Beültünk a terembe ahol még nem volt senki.  Mikor már elindult a film még mindig csak ketten voltunk bent.
-Ketten leszünk?-kérdeztem.
-Úgy tűnik!-mosolygott Justin. Kivett egy szem patogatott kukoricát a papír tálból és a szájába dobta.
-Nekem ez sose ment!-mondtam mire ő felnevetett.
-Próbáld meg!
-De mondom, hogy nem megy!-még jó hogy csak ketten voltunk a terembe.
-Nem baj!
-Jah, csak röhögni akarsz rajtam mi?-vettem ki egy szem popcornt.
-Aha!-nevetett. Feldobtam a kis szemet ami persze, hogy nem a szába hanem a homlokomra esett onnan pedig a földre.
-Mondtam!-nevettem.
-Majd bele dobom én a szádba!-mondta Justin és hátrébb ült két székkel.-Mehet?-kérdezte.
-Igen-nyitottam ki a számat. Justin eldobta a patogatott kukoricát ami beleesett a számba.
-De jó vagy!-mosolygott.
-Tudom!-nevettem. -Na figyelj most én dobok!-vettem ki a dobozból egy szemet majd Justin felé hajítottam de túl dobtam.
-Még dobni se tudsz?-röhögött ki.
-Dehogynem tudok!-dobtam felé egy marok kukoricát.-Na mi az ezt nem tudtad elkapni?
-Ez így nem ért!-ült vissza mellém.
-Dehogynem!
-Ezt majd még megvitatjuk! Most nézzük a filmet!
-A felét nem is értem!-nevettem.
-Én se-rántott vállat.
-Tudod nem értelek!-kezdtem bele egy kényesebb témába.
-Miért?
-Múltkor még lotyó voltam ma reggel még ribanchoz hasonlítottál most meg tök kedves vagy!
-Lehetek most is bunkó!-nézett rám kissé mosolyogva.
-Azt nem mondtam! De miért lotyózol le?
-Hogy figyelj rám!-mondta kicsit halkabban.
-Tessék?-lepődtem meg. A nagy Justin Biebernek így kell elérnie a figyelmet? Úgy érzem megtörtem őt.
-Jól hallottad!-bólintott.
-De máshogy is el tudod érni! Most is figyelek rád!
-De az más!
-Miért mert nem veszekszünk? Jobban szereted ha kiabálunk egymással?-vontam fel a szemöldököm.
-Nem de haggyuk! Inkább mennyünk ,ert unalmas a film!-ált fel. Vettem a lapot, hogy nem akar erről tovább beszélni így felálltam és kimentünk. A plázát is elhagytuk és csak elindultunk az úton gyalog a cuccainkkal együtt.  Már épp meg akartam törni a kínos csendet de Justin megállt mire én ránéztem.
-Kérsz lufit?-mutatott a mellette álló, lufikat fogó bácsira. Felnéztem a több formában és színben pompázó léggömbökre. Betűs is volt ami meglepett.
-Nem vagyok 5 éves!-nevettem.
-És? Betű jó lesz?-kérdezte. Én csak furán néztem rá. -Szóval igen. Akkor milyen?
-Justin!
-Szóval egy J betű oké-mondta és megvette a J betűs lufit. -Tessék-adta a kezembe.
-Köszi-nevettem.-Olyan hülye vagy!
-Miért is?-kérdezte komolyan de ott bújkált a mosoly az arcán -A csajok szeretik a lufikat!
-Jó ez igaz!-nevettem. Sétáltunk és elhagytunk egy tetkószalont. Eszembe jutott, hogy mindig is akartam tetkót de anyáék nem engedték viszont most itt az alkalom.
-Justin!-torpmantam meg.Ő csak megfordult.-Mennyünk be!-mutattam a tetkó szalonra.
-Tetkót akarsz csináltatni?-lepődött meg.
-Szerinted miért akarok tetkó szalonba menni?-mosolyogtam.
-jó jó! De bizots?
-Igen de gyere már!-húztam és bementünk. A lufim miatt alig tudtam bemenni de sikerült:D
-Jó napot!-köszöntünk.
-Jó napot! Miben segíthetek?-jött oda egy széttetkózott 25 év körüli srác.
-Tetkót szeretnék csináltatni!-mondtam logikusan de a kérdéset se értettem. Szerinte minek jöttem be?
-Szeretnénk!-javított ki Justin mire én ránéztem de ő csak elmosolyodott.
-Rendben!-bólintott a srác.-Elképzelés már van vagy még nincs?-kérdezte. Ezen elgondolkoztam mert fogalmam sem volt. Aztán beugrott egy dátum: 03.11. Ez az a nap amikor először találkoztam Justinnal. Tudom, hogy nyálas lehet de ezt akarom.
-Van-mondtam.
-Rendben akkor veled kezdjük?
-Igen-bólintottam.
-Oké akkor hova és mit?
-A kulccsontam alá 03.11-et római számokkal-válaszoltam.
-Oké akkor ülj le oda és először felvázolom-mondta a srác. Én leültem Justin pedig odajött.
-Miért pont az?-kérdezte.
-Mert ez az a nap amikor megváltozott a életem!-mosolyogtam.Már épp meg akart szólalni de a tetkós srác vissza jött.
-Akkor kezdhetjük?-mosolygott kedvesen.
-Igen-bólintottam. Mivel olyan ruha volt rajtam csak a pántott kellett lehúznom. Miután felvázolta és tetszett hátra döntötte a széket így majdnem feküdtem és elővette a tűt.
-Mehet?-kérdezte.
-Igen!-nyletem egy nagyot. Ahogy a bőrőmhöz ért a tű és elkezdett mozogni éles fájdalom hasított belém. Justin ezt észre vette és megofta a kezem.
-Jól vagy?-kérdezte.
-Hát elterelhetnéd valamivel a figyelmem.-mondtam.
-Oké-mosolygott kajánul majd egyre közelebb hajolt hozzám. Ahogy éreztem a lehelletét a lábam megremgett és el is felejtkeztem mindenről. Justin a számhoz érintette az övét majd nyelvével bejutást kért amit megadtam. Így csókoloztunk fogalmam sincs meddig de levegő hiány miatt elváltunk egymástől Justin csak rám mosolygott.
-Ti jártok?-szólalt meg a tetkós srác.
-Nem-mondtam bár fájt.  Fél óra múlva kész is lett a tetkóm ami nagyon tetszett. Anyáéknak viszont kevésbé fog. Utánam Justin következett. Ő a "Roller coaster" feliratott tetováltatta ak kezére.
-Miért pont hullámvasút?-kérdeztem.
-Mert kötődik valamihez-válaszolt mosolyogva.
-Na kössz-nevettem. Mire utlahat. Talán valakivel a viszonyára. Mondjuk velem. Na jó biztos, hogy nem.  Justiné is több mint egy fél óra múlva lett kész. Fizettünk, felvettük a cuccainkat és kimentünk.
-Nekem mennem kéne dolgozni-mondtam mivel 8 óra volt és idő míg oda érünk.  Justin sóhajtva leintett egy taxit és vissza mentünk L.A-be méghozzá a bárba. Ott kiszálltunk és bementünk.
-Vigyázol a cuccaimra míg dolgozok? Gondolom  úgy is it maradsz!-adtam a kezébe a szatyrokat és a J betűs lufi majd az öltözőbe vettem az irányt. Ott épp Natasha sminkelt
-Szia!-köszöntem.
-Szia!-nézett rám. -Figyi láttam ,hogy mindig egy sárccal jössz. Ő a pasid?-kérdezte.
-Nem-válaszoltam.
-Akkor be mutatsz neki?
-Be-sójatottam. Átöltöztem és kimentünk Justinhoz. -Justin ő itt Natasha, Natasha Justin! Én pedig megyek dolgozni!-vettem gyorsa a figurát és ott hagytam őke összemelegedni....-.- Megjegyzem Justin nagyon aranyos volt azzal a lufival:D
Egy pasi tőlem öltáncot kért amit megkapott viszint a ruhám alá nyúlkált.
-Ezt így nem!-toltam el magamtól.
-Ezért vagy itt. Kurvák vagytok!-állt fel és átfogta a derekam.
-Hát egyáltalán nem!-pofoztam fel mire ő annyira részeg volt, hogy az azstalnak esett. Justin felpattant és oda jött hozznánk.
-Mit csinált?-kérdezte.
-Semmit. Fogdosott meg le kurvázott.-mondtam.
-Na jó ezt nem fogom tovább nézni! Vedd a cuccof elhúzunk innen!-mondta ellent mondást nem tűrően.
-De én dolgozom!
-Leszarom! Na gyerünk!-kezdett ideges lenni. Jobbnak láttam nem vitába szállni így átöltöztem és kimentünk a bárból. Ki leszek rúgva. Justin leintett egy taxit amibe beszáltunk és a mi címünket adta meg.
 -Tényleg komplikált vagy!-mondtam 5 perc csned után.
-Nem csak nem fogom hagyni, hogy fogdossanak meg elhordjanak mindennek!-mondta mire én elmosolyodtam. Bár régebben ő is fogdosott és még most is lelotyóz de nem akartam azzal elrontani a "pillanatot" hogy felhozom. Hirtelen a taxi megállt előttünk.
-Akkor én megyek! Köszönöm a mai napot!
-Bármikor-mosolygott.
-Ja és légyszi mond meg Rayennek, hogy holnap benézek!
-Oké-bólintott.
-Jó éjt!-nyomtam az arácra egy puszit és  a cuccaimmal együtt kiszálltam a kocsiból majd felmentem. Az ajtó nyitva volt de anyáék aludtak. Bementem, bezrtam az ajtót és átöltöztem. A szobámba kiraktam a táskám a lufit is felengedtem a plafonra (héliumos volt) és befeküdtem az ágyba. Eszembe jutott a csók amibe még most is beleremgtem. Az egész nap gyönyörű volt! Viszont az ő tetkóját még mindig nem értem kire utalhat. De majd hátha elmondja.  Viszont az enyém nagyon tetszik!!! Azt hiszem újra vagy jobban de belezúgtam..

Közérdekű^^

Sziasztok! :) A következő rész péntek vagy szombat fele várható mert sok dolgom van:/  Ha mégis csúszok egy kicsit sajánlom viszont hosszú részt szeretnék:)) De megpróbálom minnél előbb hozni ígérem:))^^♥

Ezzel a résszer remélem egy kicsit kárpótolak titeket :) Minimum 3 komi után hozom a kövit! :))

36.fejezet

Reggel arra ébredtem, hogy anya kelteget.

-Clara!-szólongatott.

-Mi az?-kérdeztem nyűgösen.

-Azt mondtad ma mész munkát keresni szóval kelj fel!

-Igen megyek de nem déleőtt 10-kor!-mondtam és megfordultam.

-Attól kelj fel!-ment ki. Megpróbáltam visszaaludni de nem sikerült úgyhogy felálltam és kerestem valami ruhát. Pár perc gonodlkodás után ezt a szetett választottam:

Miután felöltöztem és megfésülködtem bekapcsoltam a laptopom. Mivel Cat fent volt egyből írtam is neki.

"Szia! Ma még is megyek munkát keresni" XxClara.  

Ezt azért így fohalmaztam meg mert teganp este még azt mondtam neki, hogy én biztos nem megyek. Cat egyből vissza is írt.

"Szia! És hol vagy milyet akarsz?" Xx Cat

"Azt még nem tudom" XxClara

"Remélem valami jó melót találasz!" XxCat

"Én is :/ " XxClara

"Figyi nem akarsz valamikor haza jönni látógatóba? Hiányzol!" XxCat

" Megpróbálok megígérem! Te is nekem!♥" XxClara

-Clara gyere enni!-hallottam anyát.
-Megyek!-sóhajtottam. Előszür viszont írtam Catnek.

"Nekem mennem kell de majd írok, hogy mi volt! Szia!♥" XxClara

"Jólvan szia!♥" XxCat

Ezzel ki is léptem, kikapcsoltam a gépem és mentem enni. Mikor kiértem már anyáék az asztalnál ültek így én is csatlakoztam.
-Nekünk reggeli után el kell indulnunk de attól te keress valami munkát!-mondta anya.
-Jólvan ne aggódj már!-kezdtem el enni.
-És mit akarsz nézni?-kérdezte apa.
-Nem tudom. Majd meglátom-rántottam vállat. Kajau tán apáék el is mentek én pedig gondoltam akkor felhívom Cameront.
-Szia!-vette fel.
-Szia! Kérhetnék egy szívességet?-kezdtem.
-Persze mond!
-Tudnál nekem segíteni melót keresni?
-Jól tetted, hogy hozzám fordultál már tudom is, hogy hova mennyünk! 2-kor gyere ide!
-Oké köszönöm!
-Nincsmit!
-Akkor én megyek majd találkozunk szia!-köszöntem el.
-Szia-tette le. Mivel volt még egy csomó időm betettem egy filmet ami a Never back down lett. Mire vége lett már fél kettő volt szóval elindultam mert minimum fél óra oda az út. Bezártam az ajtót és liftel lementem a földszintre. Az úton fogtam egy taxit és Camreonékhoz mentem. Ott pedig bekopogtam.
-Szia Clara!-nyitott ajtót Ketrin.
-Szia!-mosolyogtam.
-Gyere be! Camron mindjárt kész van csak fürdik-állt el az ajtóból. Bent Davidet láttam meg a kanapén.
-Szia!-köszöntem oda neki.
-Szia!-köszönt vissza.
-Ülj le addig!-mondta Ketrin így leültem a kanapéra. Daviddel nem beszéltünk ezért kínos volt de engem már nem érdekel. Ha hallgat Justinra ez van.
-Szia Clara!-jelent meg Cameron.
-Szia!-mosolyogtam.
-Mehetünk?-kérdezte.
-Igen!-álltam fel. Cameron odament Ketrinhez, megcsókolta majd ki is mentünk. Beültünk egy taxiba ami elindult.
-Hova megyünk?-kérdeztem kissé izgatottan.
-Majd meglátod nyugi!-mosolyodott el kedvesen. Nem kérdeztem többet csak vártam. Pár perccel később egy bárszerűségnél álltunk meg. Kiszálltunk és bementünk és amit láttam az lesokkolt. A lányok a színpadnak kialakított emelvényen táncoltak egy rúd segítségével. Volt aki közvetlenül a pasiknak riszálta magát. Nem sztriptíz bár mert a csajok nem vetkőztek le de akkor is. Azt akarja, hogy itt dolgozzak?
-Cameron ez komoly?
-Kijártad a sulit?
-Nem-sütöttem le a szemem.
-Meló kell és gyorsan?
-Igen.
-Akkor igen ez komoly!
-Picsába-sóhajtottam.
-Gyere!-mondta és elindulta a bár hátsó része felé. Mentem utána és bementünk egy ajtón ahol egy 23 év körüli srác ült.
-Hát szevasz Cameron!-állt fel és köszönt neki. Így jobban szemügyre tudtam venni.  Közép magas, sötét barna hajú és barna szemű fiú volt. Kissé Taylor Lautneres beütése volt.
-Szia!-pacsizott le vele Camron.
-A te neved szépségem?-nézett rám.
-Clara!
-Én Jeffry vagyok-moslygott.-Mi szél hozott erre?
-Na ezt akarom elmondani!-szólalt meg Cameron.-Munka kéne neki! Tudsz adni?
-Hát az alakja meg van hozzá-mért végig. -Lássuk mit tudsz tánctéren!-vigyorodott el.
-Akkor én magatokra is hagylak titeket-mondta Cameron és elindult kifelé de én mefogtam a karját.
-Ne haggy itt!-kértem.
-Nyugi nem lesz semmi baj!-ölelt meg és kiment.
-Gyere cica mutasd meg hogy megy az öltánc!-szólalt meg Jeffry. Vettem egy nagy levegőt, megfordultam és visszamentem hozzá.-Rajta!-tapsolt kettőt és így bekapcsolódott a zene. Én is mindig ilyen szerkentyűt akartam mert tök menő. Persze ennek nem most van itt az ideje, hogy ezen gondolkodjak.   Először tőle kb egy méterre kezdtem el táncolni de ez neki nem felelt meg.
-Öltánc édes!-fogta meg a karom és az ölébe húzott.-Mutasd meg mit tudsz! Megy ez neked jobban is-suttogta. Először átfutott az agyamon, hogy nekem nem kell ez a meló de utána meggondoltam magam. Szükségem van a pénzre és megakarom mutatni anyáéknak, hogy igen is tudok munkát szerezni! Ezzel a gondolattal vezérelve kezdtem el táncoltni. A nyaka köré fontam a karom és így belátása nyílt a dakoltázsomra. Így riszáltam neki egy ideig majd megfordultam és fenekemet ágyékához nyomtam mire felnyögött. Így táncoltam a szám végéig majd felálltam az öléből.
-Remélem ennyi elég lesz!-mondtam.
Hát nem! Az öltánc része megfelelt de mutasd meg mit tudsz a rúdon.-vigyorgott.
-Tessék?-kerekedett el a szemem.
-Szivi ha kell a meló akor pattanj a rúdhoz!-sóhajtva odasétáltam majd zenére elkezdtem. Még magaomn is meglepődtem, hogy miket tudok.
-Rendben-bólintott Jeffry a szám végén.-Felvagy véve és ma már kezdhetsz is!
-Oké
-A másik szoba az öltöző. Ott van  egy ruha akkor az a tiéd. Ha van kérdésed a lányok segítenek de én is várlak bármikor!-kacsinott. Megforgattam a szemem és kimentem a szobából. Gondolom minden lányt végig döngetett aki itt dolgozik de belőlem nem eszik! Mikor benyitottam az öltözőbe mind a 4 lány rámnézett.
-Eltévedtél?-kérdezte az egyik szőke.
-Nem-sóhajtottam-Én vagyok az új lány!-mondtam.
-Ó akkor szia! Natasha vagyok!-mutatkozott be. A többieknek a nevét nem tudtam megjegyezni mert külföldiek voltak.
-Clara!-mosolyogtam.-Ez az én ruhám?-kérdeztem egy elég hiányos darbra.
-Ahha-bólintottak. Gyorsan átöltöztem és a lányok elé áltam.-Nagyon szar mi?-kérdeztem. Kurvának éreztem magam.
-Nem! szerintem jó!-mosolyogtak.
-Clara te jössz indulj!-nyitott be Jeffry.
-Ügyes leszel!-bíztatott Natasha.
-Köszi-mosolyogtam és kimentem. A szinpadon minden szem rámszegeződött. Utálom magam ezért!

°Justin szemszöge°

Rayennel épp pókereztünk amikor megcsörrent a telóm. Csak számot írt ki de felvettem.
-Haló?-szóltam bele.
-Szia David vagyok!
-Mit akarsz?
-Csak gondoltam érdekel, hogy azt hallottam mikor a húgom és Camron beszélgettek, hogy Clara egy sztriptíz bár szerűségbe fog dolgozni.
-Mi?
-Igen.
-Add meg a címet-mondtam mire ő lediktálta.-Kösz!-csaptam rá.-Rayen gyere!-álltam fel.
-Hova?-lepődött meg.
-Claraért!-válaszoltam. Ő is felállt és kimentünk- Gyorsan megállítottunk egy taxit és a megadott címre mentünk. Ott kiszálltunk és bementünk ahol Clara táncolt a színpadon. Mikor meglátott megállt de aztán észbe kapott és végig táncolta a számot utána viszont odajött hozzánk.

°Clara szemszöge°

mikor elindultam Justin felé görcsberándult a gyorom. Tuti, hogy porig fog alázni de már túlélem.
-Ti mit kerestek itt?-néztem a fiúkra.
-Te mit keresel itt?-kérdezte Justin.
-Dolgozok!-nyeltem egyet.
-Itt?-röhögött fel.
-Igen-válaszoltam.
-Ezt te se gondolhatod komolyan!-akadt ki.
-Pedig de! Vizsont én megyek is!
-Biztos nem!-fogta meg a kezem.
-De mert táncolnom kell!
-Akkor táncolj nekem!-húzodott kaján vigyorra a szája.
-Esélytelen!-nevettem.
-Vendég vagyok!-kacsintott.
-És? Hívjál mást!
-nem! Én téged akarlak! Vagy már az első napodon mennyen rád a panasz?-erre felsóhajtottam. Lelöktem az egyik székre és elkezdtem táncolni. Ő a fenekemre vezette a kezét mire én megálltam.
-Te mi a szart csinálsz?-kérdeztem.
-Ha itt dolgozol hozzá kell szoknod!-vigyorodott el és belemarkolt mire én nyögtem egyet.
-Tetszik mi?
-Csak azért csinálom mert vendég vagy!
-Mit a nyögést?-mosolyogtt. Erre nem válaszoltam csak táncoltam tovább. A szám végén pedig leszáltam róla.-Most itt hagysz úgy hogy beindítottál?-kérdezte Justin.
-Csak fel kell izgatni a pasikat!-kacsintottam majd odaléptem Rayenhez.-Haragszol?-néztem a szemébe.
-Rád soha tökfej!-ölelt meg. Miután elengedtük egymást visszamentem dolgozni. 10 órakkora engedett el Jeffry azzal a mondattal, hogy holnap este 9-re vár.  Mikor haza értem csalódottan jöttem rá, hogy elhagytam a kulcsom. Most mit csináljak? Gondoltam elmegyek Rayenékehez a szállodába mert biztos megengedik, hogy ott aludjak. Mikor odaértem bekopogtam.
-Szia!-nyitott ajtót Rayen.
-Szia! Kérhetnénk valamit?
-Igen!
-Itt maradhatnék éjszakára? Elhagytam a kulcsom apáék meg nincsenek otthon.
-Persze gyere!-engedett be.
-Köszönöm!-öleletem meg.
-Szia Clara!-vigyorgott Justin. -Megint eggyüt alszunk?-mosolygott. Ja mert amúgy csak egy francia ágy van a szobájukba mibe ketten alszanak ma meg ugye én is.
-Úgy tűnik-sóhajtottam és befeküdtem az ágyba. Nem akartam semmi mást csak aludni.

Bocsánat, hogy ez rövid lett de a következő hosszú lesz :)) Én egyébként nem vagyok ezzel a résszel megelégedve mert jobbra is képes vagyok de remélem nektek tetszeni fog:)

35.fejezet

°Justin szemszöge°

Reggel felkeltem és először nem tudtam, hogy hol vagyok de utána beugrott. Elnéztem magam mellé ahol Clara még aludt. Elkezdett mocorogni és már azt hittem, hogy felkel de közelebb bújt hozzám. Csak megfogtam és átkaroltam. Ahogy néztem őt rájöttem, hogy elég bonyolult a mi "kapcsolatunk". Otthon először utáltuk egymást majd összejöttünk. Aztán ő eljött ide mi pedig utána ahol jól összevesztünk. Most meg itt fekszek mellette. Tudom, hogy a legtöbb veszekedésünk miattam van de ő is tisztában van vele milyen vagyok.  Nem szeretném őt bántani de valahogy mindig sikerül.  De ezek csak azért vannak mert nema akarom elveszíteni csak ő ezt nem hiszi el. Azt hiszi soha nem változok meg és megint a fejemhez vágta, hogy utál.  Nagyon remélem, hogy nem gondolta komolyan mert akkor esélyem sincs jóvá tenni bármit is. És tudom, hogy ez az egész hülyén hangozhat mert egyszer bunkó máskor kedves vagyok vele de ez ilyen se veled se nélküled amin változtatnom kéne. Gondolkodásomból Clara halk mocorgása zökkentett ki. Kinyitotta a szemét majd rámnézett. 

-Bocsi-mondta és elhúzodott tőlem. 

-Nem baj-mosolyogtam.

-Hogy aludtál?

-Jól-válaszoltam.

-Akkor jó-ált fel. -Én felöltözök mindjárt jövök!--szedte ki a ruháit a szekrényből. 

-Itt is öltözhetsz  mert nem mintha nem láttalak volna még ruha nélkül-mosolyodtam el. Ő csak felvont szemöldökkel ránézett majd megszólalt.

-De attól ne bámultj!-mondta. Sóhajtva elfordítottam a fejem míg öltözött. Nők!  -Kész vagyok-mondta pár perc után. Mikor visszafordultam már a haját fésülte.-Éhes vagy?-kérdezte.

-Kicsit-válaszoltam.

-Akkor hozok be valamit-mondta és kiment.

°Clara szemszöge°

Mikor kimentem apa egyből rámnézett a nappaliból.

-Justin még itt van?-kérdezte.

-Igen-bólintottam és bementem a konyhába.

-És ti...... mármint.....-dadogott össze- vissza. Tudtam mit akar így megelőztem a kérdését.

-Nem apa nem feküdtünk le.-mondtam mire felsóhajtott.-Most-jegyeztem meg halkan magamnak de meghallotta.

-Tessék? Úgy érted már lefeküdtetek?-lepődött meg.  Hát úgy látom apa nincs odáig Justinért. Mondjuk ezek után nem csodálom.

-Miért mit gondoltál? Hogy zárda szűz vagyok?-kérdeztem miközbe a kenyereket kentem meg.

-Nem  ezt nem gonoltam. Bár próbáltam magam vele áltatni de tudom, hogy nem. De pont vele?-faggatott.

-Nem vele vesztettem el de örülnék ha ezt nem most vagy inkább soha nem vitatnánk meg! Erről a "felvilágosításról" már lekéstetek-mondtam és elindultam a szobába.

-De Clara....

-Apa!-szóltam rá és bementem Justinhoz. -Tessék!-adtam a kezébe az egyik tányért.

-Kösz!vette el.-Mi volt apáddal?-kérdezte.

-Semmi-legyintettem.-Csak nem bírja elhinni, hogy már nem vagyok szűz-mondtam mire ő felnevetett.

-Komolyan azt hitte, hogy te még szűz vagy?

-Ez elment volna egy sértésnek is de igen.

-Jó mindegy lépjünk tovább-harapott bele a szendvicsébe.-Cameron mit akart teganp?-kérdezte.

-Semmit bár szerintem neked mindegy!-adtam a célzást, hogy semmi köze hozzá.

-Jah azért fogdosott. És nem nem mindegy!

-Nem fogdosott csak a combomon volt a keze egy másodpercig kb-sóhajtottam. -De ha már itt tartunk te mit csináltál Ketrinnel?-vontam kérdőre én is.

-Majdnem lefeküdtünk-vallotta be.

-Na látod! Akkor azt hiszem neked se és nekem sincs több kérdésem-mosolyodtam el.  Mielőtt megszólalhatott volna megcsörrent a telefonom. Levettem a kis szekrényemről és megnéztem ki az. David volt. Meglepődve vettem fel.

-Szia!

-Szia! Ketrin vagyok! Azért erről hívlak mert Cameron elhagyta a telefonját. -kuncogott. -Figyi azt szeretném kérdezni, hogy nem-e lenne kedved átjönni? tudom, hogy paraszt voltam és hogy a bátyámmal se vagy jóba de kérlek!-fejezte be.

-Persze átmegyek!

-Oké akkor várunk szia!

-Szia!-tettem le.-Na Justin én elmegyek szóval te se maradhatsz itt!-álltam fel.

-Hova mész?

-Ahova te nem!-mondtam.-Na gyerünk!-sürgettem. Ő sóhajtva felállt és kimentünk.-Anya, ap elmentem majd jövök!-mondtam és mielőtt ellenkezhettek volna elmentünk. Justinnsl egy taxival mentünk a szálloáig. Mikor odaértünk Justin megakart ölelni de eltoltam magamtól.

-Na most mi van?-kérdezte.

-Azt hitted, hogy mivel nálunk aludtál elfelejtek mindent? Hát nem! Na szia!-mondtam. Ő nem szólt be csak kiszállt a taxi pedig ment tovább. Ketrinéknél kiszálltam és bekopogtam.

-Szia!-nyitott ajtót Ketrin.

-Szia!-mosolyogtam. Ő elállt az ajtóból, hoy betudjak menni.

-Ülj le-mutatott a kanapéra ahol Cameron is ült. Így is tettem majd Ketrin is leült. 

-Azért hívtunk ide, hogy bocsánatot kérjünk-kezdte Cameron.

-Miért?

-Hát én a fogdosásért. Csak előtörtek az emlékek sajnálom. Soha többet nem fog előfordulni és ezt Ketrinnek is megígértem-mondta.  

-Nem haragszom-mosolyogtam-De akkor ti együtt vagytok?

-Persze!-bólintottak.

-Clara én is bocsánatot szeretnék kérni. Túlreagáltam. Meg Justin miatt is!-mondta Ketrin.

-Justin miatt?-lepődtem meg.

-Igen merthogy majdnem lefeküdtünk.

-Ketrin, én nem vagyok együtt Justinnsl szóval emiatt nem kell bocsánatot kérned!

-Csak azért gondoltam mert a tesómat is megfenyegett, hogy ne találkozzatok többet.

-Azért csinálta mert idióta de amúgy semmi közünk egymáshoz! Vagyis ez bonyolult de mindegy!-legyintettem.

-Miért ?-kérdezte.

-Mert mielőtt eljöttem együtt voltunk aztán mostmár nem és összevesztünk meg minden. De haggyuk jó?-mosolyodtam el.

-Jó-bólintott. 

-Cameron itt a telefonod!-jelent meg David-Szia Clara!

-Szia!-köszöntem.Odaadta Cameronnak a telót és elment. -Én nem akartam ezt a helyzetet de Justin mindent elront!

-Lehet, hogy csak azért mert szeret!

-Dehogy is! Ti még nem ismeritek eléggé!-ezzel be is fejeztük a témát. Inkább beraktunk valami filmet és azt néztük. A film végén pedig haza mentem. 

-Clara!-állított meg anya.

-Igen?-néztem rá.

-Apáddal beszélgettünk és arra jutottunk, hogy vagy el mész suliba vagy pedig dolgozni. Tudom, hogy anyagi gonjaink nincsenek de nem fogunkmindig  mindennel állátni! Szóval választanod kell!-mondta.

-Ez komlya?-lepődtem meg.

-Igen-bólintott.

-Jó akkor elmegyek melózni-hát suliba ezek után 1000% hogy nem megyek.  -Holnap keresek is valamit-mentem be a szobámba. Bekapcsoltam a laptopom és facebookon Cattel beszéltem hajnalig majd elaludtam. Arra gondoltam ,hogy Rayennel és Justinnal megyek melót keresni de utána ezt az ötletet elvetettem. Cameron nagyából ismeri a város szóval majd megkérem őt.

Köszönök minden féle hozzászólást akár facebookon akár itt! :)♥

34.fejezet

-Mert szar látni ha mással vagy!-erre a mondatra kitört belőlem a röhögés.

-Justin ugye most nem azt várod, hogy elhiggyem? Nálunk még lotyó voltam meg nem tudtad mit szerettél bennem!-mondtam.

-Azt csak azért mondtam mert felbasztál!

-Akkor se kellett volna lelotyózni! Figyelj nálunk azt mondtam, hogy sose fogsz megváltozni és még mindig így gondolom!

-Komolyan azt hiszed?

-Megint elkezdted a becézgetéseidet meg a görényeskedéseidet mint régen! Esélytelen, hogy megváltozz! De én most nem azért jöttem ide, hogy folytassuk amit abba hagytunk hanem, hogy megtudjam miért teszel tönkre az életembe mindent?-tértem vissza érkezésem okára.

-Tényleg nem fogtad fel, hogy miért csináltam?-akadt ki.

-Tényleg nem érted, hogy ezek után nem hiszek neked?

-Jó én nem fogok itt papolni akkor ne higyjél nekem!-törődött bele.

-Jólvan választ nem kaptam akkor megyek is!-jelentettem ki és elmentem. A liftnél viszont Rayent hallottam.
-Clara várj!-megálltam és megfordultam.
-Igen?
-Ma van kedved velünk bulizni?-kérdezte.
-Hát lehet, hogy nem lenne jó ötlet Justinnal megint egy társaságba lenni.
-Nyugi nem lesz semmi para! Kérlek! Rég buliztunk együtt!-ebben igaza van.
-Jó de ha bármi gázul fest haza megyek. Nincs kedvem már a veszekedésekhez!-mondtam.
-Oké!-bólintott. -Akkor olyan 7 körül érted megyünk taxival!
-Oké! Szia!-adtam neki két puszit és beálltam a liftbe. Miután leértem a földszintre kimentem és próbáltam taxit fogni. Jah L.A-be csak azzal lehet közlekedni mert kocsit venni sok értelme nincs. Pár perc múlva sikerült mert egy taxi állt meg. Beültem és hazamentem aholl kifizettem a taxit és felmentem.
-Megjöttem!-mondtam és becsuktam magam mögött az ajtót.
-Éhes vagy?-kérdezte anya a konyhából.
-Igen-válaszoltam.
-Akkor teríts meg és mindjárt eszünk-én odamentem a konyha szekrényhez, kivettem a tányérokat és odavittem az asztalhoz. Mire megterítettem anya már hozta oda a kaját.
-Szólj apádnak is!-mondta anya. Apáék szobájába bekopogtam majd benyitottam.
-Mi az Clara?-nézett rám apa az ágyból.
-Gyere enni!-mondtam. Ő felállt és az asztalhzo mentünk ahol elkezdtünk enni.
-Ma elmegyek!-jelentettem ki.
-Hova?-nézett rám apa.
-Bulizni.
-Kivel?
-Rayenékkel-válaszoltam.  Nem kérdeztek többet mert tudták, hogy úgyis elmegyek. Vacsora után  bementem a szobámba és zenét kapcsoltam, hogy hangolódjak a bulira. Ha már itt tartunk. Kéne még egy lány, hogy ne csak én legyek egyedül. Mondjuk Ketrin. Az oké, hogy David nem akar velem találkozni (persze Justin miatt)de attól a húgával jóba lehetek. Mivel meg van Cameron száma gondoltam felhívom őt. Lejjebb halkítottam az éppen üvöltő Ke$ha-t és felhívtam Cameront.
-Szia Clara!-szólt bele és hallottam, hogy kissé meglepődött.
-Szia! Azért hívtalak, hogy ma nincs-e kedvetek eljönni bulizni?
-Kivel?
-Rayennel, Justinnal meg velem.
-De persze van! Akkor szólok Ketrinnek is. Idejöttök?
-Igen olyan negyed 8körül.
-Jólvan akkor szia!
-Szia!-tettem le. Visszahangosítottam a zenét és épp Eminem szólt. A szekrénybe kerestem valami jó bulis ruhát. A fél szekrényt kipakoltam. (elég sok cuccot hoztam magammal) mire megtaláltam a megfelelőt ami ez lett:

Felöltöztem, kivasaltam a hajam, sminkeltem és kész is voltam. Hallottam, hogy jött egy SMS-em. Megnyitottam és ez állt benne:

"Szia! Itt vagyunk a ház előtt gyere! Rayen" 

Még egy utolsó gyors pillantást vetettem magamra és kimentem a szobábaól.
-Akkor elmentem majd jövök!-mondtam apáéknak és elmentem. Az utcán egy taxi előtt a fiúk álltak. Ahogy Justin meglátott az ajkába harapott. Megforgattam a szemem bár a szívem egy kicsit hevesebben kezdett verni. De nem értem miért. Ő egy tapló volt velem megint! Nem fogok újra vagy éppen jobban beleszertni. Odaléptem Rayenhez és 2 puszit adtam neki.
-Jól nézel ki!-dícsért meg.
-Köszönöm-mosolyogtam. Beültünk a taxiba ami el is indult. -Ja amúgy Davidékhez kéne először mennünk!-tájékoztattam őket.
-Minek?-kérdezte egyből Justin.
-Mert Katrinék is jönnek és azt mondtam oda megyünk-válaszoltam.  Mondtam a taxisnak, hogy hova vigyen és pár perc alatt ott is voltunk. Kiszálltam a kocsiból és bekopogtam. David nyitott ajtót.
-Clara!-lepődött meg.-Mit keresel itt? Azt mondtam többet ne találkozznuk!
-Tudom mit mondtál. Nem is hozzád jöttem hanem Ketrinhez és Cameronhoz.
-Miért?
-Mert bulizni megyünk!
-Az jó mert engem is hívott!-szóval Ketrin nem tudja mi van köztünk (és nem győzőm hangsúlyozni, hogy Justin miatt!!!!!!)
-Szia Clara!-jelent meg Cameron Ketrinnel.
-Sziasztok!-mosolyogtam. Mindketőjüktől kaptam 2 puszit majd kimentünk a taxihoz. Beakartunk ülni és Justinnak egyből feltűnt David.
-Te mit keresel itt? Nem azt mondtam, hogy húzd meg magad?-kérdezte tőle.
-A húgomékkal jöttem haggyál már!
-Srácok fejezzétek be és inkább azzal foglalkozzatok, hogy nem fogunk beférni!-mondtam.
-Akkor valaki máshogy jön mert én semmit nem fogok kockáztatni miatattok!-szólalt meg a sofőr.
-Magának az a dolga, hogy vezessen a többit mi megoldjuk!-förmedt rá Justin.
-Justin!-néztem rá szurós szemekkel. Ő csak hanyagul megvonta a vállát.
-Valaki üljön be előre és akkor az egyik lány be tud ülni valaki ölébe-mondta Rayen.
-Akkor Clara ül az ölembe!-vigyorgott Justin.
-Hát azt felejtsd el! Én ülök előre és Ketrin Cameron ölébe!-jelentettem ki és be is ültem az anyós ülésre. Így mindenki elhelyezkedett és indulhattunk is. Persze a sofőrnek nem tetszett ahogy beültünk dehát probléma nélkül jutottunk el a Night Clubba szóval mindegy. Kiszálltunk és bementünk. A zene üvöltött és már rentgetegen voltak. Először csak kerestünk egy asztalt ahova leültünk. Egy korlát vagy mi mellett volt.
-Lányok kértek valamit bevezetés képp?-kérdezte Rayen.
-Hozz valamit-rántottam vállat. Ő Justinal elment piáért mi pedig kussba ültünk.
-Mi elmentünk táncolni-állt fel Ketrin és Cameron  majd elmentek. Itt hagytak Daviddel. Mondjuk nem nekem kell, hogy kínos legyen. Láttam, hogy a fiúk jönnek vissza és Rayen a kezebe nyomott egy poharat.
-Ez mi?-kérdeztem miután leült mert állva nem igazán hallotta volna.
-Wisky cola-válaszolt mire én beleittam. David szerintem megunta vagy nem akart Justin közelébe lenni nem tudom de felállt és elment.
-Cameronék?-kérdezte Rayen.
-Táncolnak.-válaszoltam.
-Mi is mennyünk gyere!-nyújtotta felém a kezét.
-És Justin?-kérdeztem bár nem bánom ha nem jön.
-Ő is jön!-válaszolt. Sóhajtva felálltam és így hárman mentünk a tánctérre. Az egész számot végig táncoltunk (ami volt vagy 5 perc) Justin szeme elég sokszor végig siklott rajtam. Miután elfáradtunk épp indultunk volna leülni de Cameron elém állt.
-Táncolsz velem is?-kérdezte de már pia volt benne rendesen.
-Persze-bólintottam mert szerintem nem igazán halott a zenétől. Megfogta a kezem és visszamentünk. Közelhúzott magához és így kezdtünk el táncolni. Ezzel még nem volt semmi bajom hisz csak táncoltunk. Közelhajolt hozzám és megszólalt.
-Gyönyörű vagy!-suttogta és a kezét a combomra vezette.
-Cameron mit csinálsz?-toltam el magamtól bár a tömeg miatt nem annyira sikerült mint szerettem volna.
-Csak szeretnék egy szép estét a régi emlékekért-vigyorgott.
-Neked barátnőd van!-mondtam és mivel tudtam, hogy csak azért csinálja mert részeg visszamentem az asztalhoz ahol senki nem volt és leültem. Vártam hátha jön valaki de csak Cameron jött oda. Leült mellém és a combomra tette a kezét. Épp megakartam szólalni de Ketrin jelent emg.
-Mit csináltok?-kiabált. (vagyis gondolom mert a zenétől csak beszédnek hatott.
-Semmit-kapta el a kezét.
-Te meg se állítottad!-nézett rám. -Tudtam, hogy nem jó ötlet így eljönni hisz exek vagytok! Rohadjatok meg!-én nyugottan feláltam és odaléptem elé.
-Csak a combomon volt a keze. Mit vagy úgy oda?-kérdeztem higgadtan.
-Ja de ha nem jövök akkor itt helybe ujjaz meg!
-Hát te hülye vagy!-nevettem fel.
-Te meg megbízhatatlan!-mondta és elviharzott. Én sóhajtva leültem és Rayenék pont akkor jöttek vissza.
-Ketrinnel mi van?-kérdezte Rayen.
-Ez a nyomorék rám mászott!-mondtam Cameronra célozva-És ezt Ketrin meglátta. -erre a mondatomra Justin felpattant és elment. Ma mindenkinek baja van mindennel de főleg Ketrinnek. Csak a combomon volt a keze nem pedig dugtunk...-.-

°Justin szemszöge°

Mivel Clara és Cameron jól elvoltak (-.-) én Ketrin után mentem. A club előtt láttam meg így odasiettem hozzá.
-Mi a baj?-fogtam meg a kezét és magam fele fordítottam.
-Azt hittem Cameron túl van Claran de úgy tűnik nem!-válaszolt.
-Hagyd rá! Akkor nem érdemel meg ha vissza akar menni hozzá meg másra nyomul. Te jobbat érdemelsz-mosolyodtam el és megcsókoltam ő pedig nem ellenkezett. Hát ez könnyebben ment mint gondoltam.
-Gyere!-váltam el tőle és elkezdtem húzni. Egészen a fiú WC-ig mentünk ahol újból egymásnak estünk. Épp leakartam venni a nadrágját amikor nyílt az ajtó és David lépett be.
-Ketrin! Justin!-vett minket észre egyből. Mi szétváltunk egymástól. -Te azt mondtad többet ne találkozzak Claraval. Konkrétan megfenyegettél aztán itt hetyegsz a húgommal.  Azt hittem azért csináltad mert van Claraval közetetek valami de úgy tűnik inkább csak mindent tönre akarsz tenni!-nézett rám. Be kell ismernem igaza van.
-Bocs Ketrin-mondtam és kimentem megkeresni Clarat. Az asztalunk felé mentem mert biztos ott van. És igen jól gondoltam ott állt egyedül a korlátnak támaszkodva nekem háttal. Odamentem hozzá és a dereka köré fontam a karom.
-Justin!-próbát megfordulni de nem hagytam. -Mit akarsz?-kérdezte.
-Csak bulizni egy jót. Te és én. Szerintem megérdemeljük-suttogtam a fülébe.
-Rayen hol van?
-Biztos jól érzi magát. Tegyünk mi is így!-mondtam és elkezdtem ringatni a csípőjét. Nem kellett sok ő is belement. Megfordult de egy pillanatra se vettem le a kezem a derekáról. Így táncoltunk egész este és még Rayen sem zavarta meg egy pillantatot sem. Azt se mikor csak ittunk, mikor kimentünk levegőzni. Pedig elég sokszor bunkkant fel.Hálás voltam neki!
Hajnalban haza kísértem Clarat de végül úgy alakult, hogy náluk maradtam.

33.fejezet

Azt hittem ha megszabadulok Toméktól és Christianéktól akkor nyugott életem lesz.Aha persze....Ugyanolyan bonyolult minden. És most még ráadásul bevagyok zárva Justinnal egy szobába ami biztos, hogy nem fog elsülni jól.Főleg ha bunkóskodik.  De ha nem szólok hozzá nem lehet gond. Inkább felhívom Catet. A kezemben tartott telefonba kikerestem a nevét és tárcsáztam.

-Ne pofázz bele!-néztem Justinra. 

-Komolyan elkezdesz telefonálni?

-Miért azt hitted veled fogok beszélgetni?-kérdeztem. Ha ő lehet paraszt akkor én is.

-Szia!-szólt bele Cat a telefonba.

-Szia! Hogy vagy?-kérdeztem.

-Jól!-mondta.

-Otthon mi a helyzet?

-Semmi. Unalmas minden.

-Ematt?

-Ő is jól van!

-Együtt vagytok még?

-Persze! És Austin is becsajozott.

-Az jó!-mondtam őszintén. Szegény srácot eléggé megbánthattam..

-De mesélj te! Neked biztos izgalmasabb az életed ott!

-Ne is mond!-sóhajtottam.

-Mesélj!-most nem érdekelt, hogy ott van Justin. Mindent el fogok mondani Catnek!

-Hát Justin és Rayen itt van. Akkor tegnap megakartak erőszakolni ahol David ott hagyott és Justinék mentettek meg.

-David ott hagyott?-kérdezte meglepetten.

-Ahha de várj még! Ma meg elhívott hozzájuk ahol kiderült hogy a húgának a pasija a volt barátom Cameron.-mondtam egy szuszra.

-Nem volt balhé?

-Nem mert vele nyugodtan váltunk el. Ja és majdnem lefeküdtem Daviddel-erre Justin felkapta a fejét.

-Miért feküdtetek le majdnem? És hogy hogy majdnem?

-Nem tudom miért akartam és azért nem mert ő elutasított.-magyaráztam.

-Elutasított?

-Ahha.

-Nem tennéd le azt a szart?-kérdezte kissé idegesen Justin.

-Mi baja van Justinnak?-érdeklődött Cat.

-Áh semmi. Összevesztünk.

-Akkor miért van ott?-értetlenkedett a barátnőm.

-Mert Rayen bezát minket a szobámba, hogy beszéljük meg-meséltem.

-Jah, értem. Akkor nem is zavarok tovább! Szia!-köszönt el.

-Le ne tedd!-mondtam de már késő volt mert kinyomott.  De jó mostmár csak Justin társaságára maradtam. 

-Ezek után még tényleg lefeküdtél volna vele?-kérdezte Justin még normálisan.

-Muszáj mindig Davidet felhozni?-sóhajtottam.

-Ha nem kezdenél átmenni ribancba akkor nem hoznám fel-rántott vállat.

-Tessék?-szaladt fel a szemöldököm.

-Jól hallottad!

-Miért is kezdek átmenni ribancba?

-Leakartál feküdni vele, hogy bosszút állj-mondta flegmán.

-Azért egoista ne legyél! Meg amúgyis otthon te az egész város végig döngetted. Nem is tudom melyik a jobb .-tettem úgy mintha elgondolkoznék.

-Ja de azt királynak tartják ha egy fiú csinálja. De ha egy lány az ribi-mondta egyszerűen.

-Nem! Ha fiú teszi nem király hanem undorító! Meg amúgy se feküdtem le Daviddel! Nem is értem mit beszélgetünk még erről-mondtam kissé flegmán.

-De le akartál!-vetette a szememre.

-És? Az még nem azt jelenti, hogy ribanc vagyok! És kitudja lehet, hogy utána összejöttünk volna-erre csak ránézett.

-Te összeakarsz vele jönni?

-És ha igen? Akkor se lenne hozzá semmi közöd-nem értettem mit van úgy oda a Davides sztorival kapcsolatban. Én se szóltam le az egy éjszakás lotyóit de ő bele üti az orrát mindenbe.

-Annyira átlátszó vagy!-nevetett fel.

-Miért is?-csodálkoztam.

-Féltékennyé akarsz tenni. De pont vele?

-Hát te nagy barom vagy!-nevettem fel most én.

-Figyelj szivi! Valld be, hogy hiányzom, nyomunk egy kört, azt mondjuk minden rendben és még ki is jutunk innen.-sorolta vigyorogva.

-Te mekkora egy egoista tetű vagy! Tényleg visszaváltoztál ugyanazzá a görénnyé aki voltál? Mert akkor kössz de én abból nem kérek!-bunkóskodtam hozzá teszem jogosan.

-Ha ezt váltod ki belőlem-rántott vállat. Úgy utálom amikor tetteti a higgadt rosszfiút.

-Persze az én hibám, hogy megint tapló vagy!-csattantam fel.

-Miért nem?

-Miért lenne az enyém?

- Ha nem húzol el amikor minden rendben volt köztünk  akkor most nem tartanánk itt!-emelte fel a hangját.

-Ha nem jösz utánam amikor elhúztam nem tartanánk itt!-kontráztam.

-Persze az én hibám, hogy visszaakartalak vinni...

-Hát igen!-helyeseltem.

-Tudod mit? Faszságot csináltam! Te is ugyanolyan kis lotyó vagy mint a többi!  Nem tudom mit ettem akkor még rajtad de mára megjött az eszem! És rád pazaroltam azt az időmet amit más lányokkal is tölthettem volna!-fejezte be a kis monológját. Ezek hallatán elkapott a sírógörcs. De ha ő ilyeneket vág a fejemhez akkor én miért legyek kedves?

-Igen tényleg jobb lett volna ha nem tolod ide a képedet! Vagy arra nem gondoltál, hogy lehet előled is elakartam menekülni? Mert tudtam jól, hogy te soha a büdös életbe nem fogsz megváltozni! Mindig is ugyanaz a görény, szemétláda, flegma Justin maradzs aki voltál! Jobb lett volna ha otthon maradsz a sötét ügyeiddel együtt! És mondjak valamit? Sikerült újból utálatot kiváltanod belőlem!-vágtam a fejéhez mindnet. Őt meglepte a kirohanásom de utána elnevette magát.

-Utáljál is! Nem vesztek vele semmit!

-Én biztos nem maradok veled itt tovább!-mondtam és próbáltam visszatartani a sírást. 

-Kiengedni nem fog!-röhögött. Figyelmen kívül hagytam Justint és az ajtóhoz mentem amin dörömbölni kezdtem.

-Rayen engedj ki én nem maradok vele itt tovább!

-Megbeszéltétek?-kérdezte.

-Nem de leszarom! Ez akorra egy bunkó senki, hogy ilyet a föld nem látott. Nyisd ki ezt a nyomorult ajtót!-mondtam miközbe egy könnycsepp csordult le az arcomon.

-Baby inkább gyere és kényeztess!-feküdt végig Justin az ágyon.

-Rayen nem érted? Engedj ki!-dörömböltem de már bőgve. Hallottam, hogy kattan a zár majd kinyílt az ajtó én pedig ki is mentem a szobából.

-Minden oké?-kérdezte aggódva Rayen.

-Szerinted minden oké? Justin most húzzál ki innen a picsába!-kiabáltam. Ő röhögve kijött a szobából és elhagyta a házat. 

-Sajnálom!-mondta Rayen. Én csak berohantam a szobába és sírtam. Tényleg volt bennem egy cseppnyi remény, hogy megváltozik? Én hülye!

°Justin szemszöge°

A szobás dolog nem úgy sült ahogy kellett volna. Megint el lett baszva minden! De mostmár elfogok beszélgetni ezzel a David gyerekkel.

-Justin most hova megyünk?-kérdezte Rayen miután elhagytuk a szállodát.

-Lerendezem ezt a David srácot-jelentettem ki.

-Azt se tudod hol lakik!

-Dehogynem! Láttam Clara asztalán a címet.-mosolyodtam el. Percekkel később egy kertes háznál álltunk meg. Kiszálltam a taxiból és bekopogtam. Nyílt azajtó és David jelent meg.

-Te mit akarsz?-kérdezte. Én csak fogtam magam és bementem.

-Hallom nagyon rá vagy indulva Clarara.-néztem rá.

-Ma ő mászott rám!-mondta.

-Jó én ezt leszarom! Többet a közelébe se menny!

-Ne te akard már megmondani nekem, hogy mit csináljak! Különben mi lesz ha találkozok vele?-röhögött.

-Ez!-ütöttem meg amitől meginogott. -Én figyelmeztettelek!-mondtam és kimentem vissza a taxiba amibe Rayen ült.

-Na mi van?-kérdezte mikor beszálltam.

-Többet nem fogja keresni Clarat!-mosolyodtam el. Ezek után a szállodába rakott ki minket  a taxi.

°Clara szemszöge°

A bőgésemet a telefonom csörgése zavarta meg. Megnéztem és a DAVID nevet írta ki a telefon. Meglepődve vettem fel.

-Szia!

-Szia!  Figyelj itt volt Justin és szerintem jobb lenne ha többet nem találkoznánk!-mondta.

-Miért mit mondott vagy csinált?-kérdeztem de választ nem kaptam mert a telefon sípolt. Letette. Idegesen felpattantam és kimentem a szobából. Én megölöm ezt a nyomorultat!

-Clara hova mész?-kérdezte apa.

-Mindjárt jövök!-csaptam be az ajtót. Az utcán fogtam egy taxit és a szállodába mentem. Ott megkerestem a szobájukat és addig kopogtam míg ajtót nem nyitottak.

-Hiányoztam cica?-vigyorgott Justin. Szembe tudnám hányni!

-Nehogy azt hidd!-mentem be.-Neked, hogy van ekkora pofád?-néztem rá figyelmen kívül hagyva a meglepődött Rayent.

-Most nem értelek!

-Hogy volt képed oda menni Davidhez?

-Te ezt honnan tudod?

- Felhívott, hogy többet ne találkozzunk!

-Áh szóval bevált!-mosolyodott el győzelem ittasan.

-Te nagy görény vagy Bieber!-emeltem fel a hangom.

-Ezt jó hallani-vigyorgott.

-Miért teszel tönkre mindig mindent?-kérdeztem.

-Kiváncsi vagy miért csináltam?-vett vissza az arcából.

-Ezért jöttem ide!

-Mert szar látni ha mással vagy!....

Jól esnek a visszajelzések és köszönöm,hogy olvassátok!♥ 

32.fejezet

°Clara szemszöge°

Reggel felkeltem és láttam, hogy Justin mellettem Tv-zik Rayen pedig azt hiszem zuhanyzott.

-Jó reggelt!-köszöntem Justinnak.

-Neked is!-nézett rám. Én felültem és fogalmam se volt mit mondhatnék neki. Kínos volt ez az egész de végül megszólaltam.

-Köszönöm, hogy megmentettetek!

-Bárki lett volna a helyedbe őt is megmentjük-mondta lazán. Hát ezt fájt. Jó nem azt mondom, hogy hagyon ott egy lányt had erőszakolják meg mert nem de akkor is rosszul esett. Tudott volna mást is erre mondani.  De nem is értem a viselkedését. Este nem úgy tűnt mint aki haragszik hisz elráncigált ide... - Amúgy szerintem nézd meg a telefonodat. Kerestek egy párszor-mondta még mindig flegmán. Sóhajtva levettem a kis szekrényről a telefonom. Ahogy ránéztem meglepődtem. A nem fogadott hiváslistám így nézett ki :  anya:(30x), apa (30x) , David (5x), Cat(3x). 

Hát ha apáékat visszahívom  lesz ám balhé. David fogalmam sincs mit akar még ezek után. Ott hagyot és akár meg is erőszakolhattak volna! Catet pedig visszahívom miután mindent elintéztem. Felálltam aztán rájöttem, hogy nincs olyan hely ahol nyugottan tudok telefonálni max a fürdő ahol most épp Rayen volt. 

-Most légyszi maradj csendben-néztem Justinra és visszaültem az ágyra.

-Szerintem menni fog-mondta bunkón és tovább bámulta a Tv-t. Megnyomtam apa neve mellett a hívás gombot és a fülemhez tettem. Ebből nem lesz semmi jó.... 
-Clara végre! Hol vagy?-kezdte köszönés nélkül.
-Justinékkal vagyok nyugi!
-Azzal a Justinékkal akik nálunk voltak?-kérdezte. Meglepett, hogy emlékszik.
-Igen.
-Mit keresnek itt?
-Ez hosszú.
-Jó! De minden rendben van úgye?
-Persze!-mondtam.
-Oké figyelj! Én nem fogok elkezdeni neked papolni meg balhét csapni. Tudod te, hogy mit csinálsz csak aggódtunk.Viszont anyádat majd lerendezem.
-Komolyan?
-Igen-imádom apát! Azt hittem le fog baszni vagy valami ilyesmi de nem.
-Köszönöm!
-Szívesen! Kb mikor jössz haza?
-Nem sokára!
-Jolvan akkor szia!
-Szia!-mondtam és letettem. Rayen ebben a pillanatban jött ki a fürdőből.
-Jó reggelt tökfej!-mosolygott rám.
-Jó reggelt!-öleltem meg. -Én is elmegyek lezuhanyozni-mondtam és bemetem abba kis helyiségbe. Utálom a szállodai fürdőket mert az összes kicsi. Levetkőztem, beálltam a zuhanykabinba és megengedtem a forró vizet. Pár perc után  kopogtak-
 -Clara csörög a telefonod!-szólt Rayen.
-Ki az?-kérdeztem.
-David.
-Nem akarok vele beszélni!
-Mondjam meg neki?
-Nem kell csak hagyd kicsörögni!-mondtam és tovább zuhanyoztam.

°Justin szemszöge°

Én felakartam venni a telefont, hogy találkozót beszéljek meg vele és megtudjam verni de Rayen megszólalt.
-Mindjárt jövök-mondta s kiment. Fogalmam se volt, hogy mit csinálhat ezért az ajtóhoz mentem hátha hallok valamit.
-Csá, figyi jó lenne ha leszállnál Clararól mert nem igazán esélyes, hogy azok után miuátn ott hagytad kiszolgáltatottan beszélni akar veled-hallottam Rayent szóval felvette a telefont.
.......
-De ez engem nem érdekel! Ne keresd őt többet!-kár hogy nem hallom ezekre mit mond David.
......
-Esélyed nincs Claranál mert ő Justint szereti!-mondta. Gondolom lerakta mert hallottam, hogy jön vissza így úgy csináltam mintha nem hallottam volna semmit.
- Mit csináltál?-kérdeztem.
-Lekoptattam ezt a srácot.-válaszolt.
-Hogy?
-Megmondtam neki, hogy valószínüleg nem akar Clara ezek után beszélni vele ennyi-ült le az ágyra. Jah szóval engem nem akar abba beleavatni, hogy Clara szeret vagy mi.  Vagy csak azért mondta, hogy Davidet lekoptassa. Gondolkodásomból Clara megjelenése zökkenetett ki. 
-Srácok ti nem vagytok éhese?-kérdezte.
-De-mondtam.
-A szállodai koszt drága de lemegyek venni valamit-mondta Rayen.
-Elkísérjelek?-kérdezte Clara.
-Nem kell! Mindjárt jövök!-mondta és elment.

°Clara szemszöge°

Pedig én elakartam menni Rayennel mert elég kínos Justinnal kettesbe lenni. Csak bámultuk egymás melett a TV-t de Justin megszólalt.
-Én tudtam, hogy ez a David gyerek egy féreg!-akár csendben is maradhatott volna.
-Nem hagynánk ezt?-sóhajtottam.
-Fáj, hogy akit a lovagodnak hittél cserben hagyott mi?-vigyorgott.
-Egyáltalán nem hittem a lovagomnak! Ő csak egy barát.....-a végére elhalkultam.
-Volt. Vagy ezek után még beszélnél vele?-kérdezte flegmán.
-Ha beszélnék se lenne hozzá semmi közöd!-kezdtem ideges lenni.
-Akkor gondolom mindjárt mész hozzá-nevetett fel de ez a nevetés nagyon fájt. Lesajnálóan hangzott.
-Tudod mit nekem ebből elegem van!-csattantam fel és felálltam.-Folyton csak sértegetsz amit már rohadtul unok! Nem fogom, hagyni, hogy porig alázz! Utállak Bieber!-az utolsó mondatomnál egy könnycsepp gördült végig az arcomon. Nekem fáj, hogy ezt mondtam.  Már épp mentem volna ki az ajtón  amikor Justin a karomnál fogva visszahúzott magához. Kezemet a mellkasára tettem ő pedig óvatosan letörölte a könnycseppet az arcomról. Derekamra tette a kezét és gyengéden mégis úgy ölelte át azt, hogy ne tudjak elmenni. Most nem is akartam. Én a nyaka köré fontam a kezem és vártam. A számra nézett majd vissza a szemembe és megcsókolt. Nyelvével bejutást kért amit megadtam neki. Jó volt újra érezni a csókja ízét. Ilyenkor úgy érzem nincs senki csak ő meg én. Miután elváltunk egymástól elmosolyodott és megszólalt.
-Még mindig utálsz?-kérdezte bunkón mire én ellöktem magamtól.
-Mostmár jobban!-mondtam és a bőgés kerülgetett. Ekkora egy szemetett. Sarkon fordultam és elindultam kifelé de ő utánam szólt.
-És hova akarsz menni?-egy lesajnáló mosoly kíséretében visszafordultam.
-Davidhez-válaszoltam és elmentem.  Kint elkapott a bőgés így a szálloda falának dőltem és sírtam. Az se érdekelt, hogy a járó kelők mind engem néztek.
Igazából eszem ágába se volt Davidhez menni így haza indultam. Miért kellett ezt csinálnia? Utánam se kellet volna jönnie! Egyszerűen csak el akartam szabadulni és egy új nyugodt életet kezdeni de ahol ő van ott nem lehet! Hirtelen megcsörrent a telefonom. Kihalásztam a zsebemből és láttam, hogy David keres. Kisebb gondolkodás után de felvettem.
-Szia!-szóltam bele.
-Szia Clara! Figyelj én nagyon sajnálom a tegnap estét! Hadd tegyem jóvá kérlek! mondjuk gyere el hozzám ebédelni és ez a legkevesebb!
-David!-állítottam le.-Jó legyen-mentem bele.
-Tényleg? Mert Rayen mondta azt hiszem, hogy látni se akarsz!
-Rayen?
-Igen!
-Miért hívott téged Rayen?
-Nem ő hívott. Én hívtalak téged csak ő vette fel-magyarázta.-De mindegy akkor délre érted megyek!
-Oké szia!
-Szia!-tette le. Fogalmam sincs miért mentem bele de a hangjából úgy hallottam eléggé megbánta. Mikor "haza" értem szerencsére nem volt itthon senki. Mivel háromnegyed 12 volt átöltöztem ebbeé s vártam Davidet: 

  (Az ékszereket mellőztem)

Pontban 12-kor csngettek- Odamentem az ajtóhoz és kinyitottam.
-Szia!-köszönt David.
-Szia!-mosolyogtam.
-Mehetünk?-kérdezte.
-Persze-bólintottam. Letettem gyorsan az asztalra azt a cetlit amiben elmondtam, hogy voltam itthon és hogy hova megyek. Ezután pedig elindultunk. Fogtunk egy taxit és 20 perc autózás után egy kertes háznál álltunk meg.
-Ez a húgomék háza!-mondta David miután kiszálltunk a taxiból.
-Szép!-dícsértem meg.
-Gyere!-mondta és elindult én pedig utána. A házba lépve megláttam a kanapén egy fiút és egy lányt. Gondolom David húga meg az ő pasija. Miután meghallottak minket megfordultak és nem kis meglepetésemre az egyik exem Cameron volt ott. Ő is meglepődött de mosolyogva felállté s 3 puszival köszönött. (amúgy ő az egyeteln ex barátom akivel normálisan váltunk el)
-Kicsi a világ!-mosolygott.
-Az egyszer biztos!-mondtam.
-Ti ismeritek egymást?-kérdezte David.
-Ő a volt barátom-válaszoltam.
-Azta!-mondta David húga.
-Egyébként Clara vagyok!-mutatkoztam be.
-Én Ketrin-fogtunk kezet. -Mi nem is zavarunk tovább jó mulatást!-fogta meg cameron kezét.
-Jó volt újra látni!-mondta nekem Cameron.
-Az biztos-mosolyogtam. Ők eltűntek az egyik szobába mi pedig leültünk a megterített asztalhoz. 
-Hát nem hittem voltna, hogy a húgom pasija a te exed-szólalt meg David.
-Én se hidd el!-mondtam. Ezt  még kiveséztük az ebéd végéig. Megtudtam, hogy már több mint két éve vanak együt és tök boldogok. Ennek örülök!
Kaja után leültünk a kanapéra.
-Én tényleg sajánlom a tegnap estét-hajtotta le a fejét.
-El akarom felejteni szóval haggyul!-kértem.
-Oké-bólintott. Ahogy néztem őt fogalmam sincs miért de úgy éreztem meg kell csókolnom. Talán Justin miatt is... Meglepődött de visszacsókolt. Ledöntöttem a kanapéra és épp elváltam tőle, hogy a nyakára térjek át de leállított.
-Clara mit csinálsz?-zihálta.
-Szerinted?
-De ez nem jó ötlet-ült fel így én leszálltam róla.
-Miért?
-Hidd el, hogy mindennél jobban akarom ezt de tudom, hogy te nem. Te Justint akarod elfelejteni vagy féltékennyé tenni és így nekem ez nem kell!-meglepődtem, hogy honnan tud erről mert én nem mondtam neki semmit Justinnal kapcsolatba de ez érdekelt most a legkevésbé.
-Nem ez volt a tervem de akkor én most elmegyek!-álltam fel és el is hagytam a lakást. Taxiba ülva mentem haza és nem foglalkozva anyáékkal a szobámba mentem. Ez ma nem az én napom! Justin hülyét csinált belőlem David meg elutasít.... Unottan kapcsolgattam a Tv-t majd eszembe jutott, hogy fel kéne hívnom Catet. Ez a tervem is meghiusúlt mert kopogtak.
-Gyere!-szóltam ki. Nyílt az ajtó és Rayen meg Justin lépett be.-Ti mit akartok?
-Most szépen megfogjátok beszélni ezt az egészet!-mondta Rayen és kivette az ajtó belső feléből a kulcsot.
-Rayen nehogy....-mondtam de már késő volt mert ránk zárta az ajtót.
-Addig nem engedlek ki titeket maíg nem beszélitek meg! Már nekem van elegem belőletek!-mondta az ajtón túl. (Eltudom képzelni apáék milyen fejet vághatnak)
-Nem erről volt szó!-dörömbölt Justin ami Rayent nem nagyon érdekelte. Most komlyan bezárt engem és Justnt egy szobába? Szerintem ez nem jó ötlet..

Sziasztok! Negyed órája raktam fel kb a részt és már 3 komi érkezett! IMÁDLAK TITEKET!♥
A kérdésetekre a válasz, hogy következő rész mikor lesz: lehet, hogy csak hétfőn de megpróbálom minnnél előbb ígérem! :)♥
És ha már így belekzdtem ebbe az egészbe köszönöm, hogy olvassátok és örülök ,hogy ennyire tetszik! Már túlvagyunk a 30. részen és idájik se jutottam volna el ha nem olvassátok!
Köszönöm nektek!♥ :*

31.fejezet

-Justin....Rayen.....-dadogtam.

-Csak ennyit tudsz mondani?-kérdezte gúnyosan Justin.
-Ti mit kerestek itt és hol vannak a többiek?-kérdeztem még mindig sokk alatt.
-Na szerinted mit keresünk itt?-bunkóskodott tovább Justin.
-Fejezd már be!-szólt rá Rayen. -A fiúk otthon vannak és érted jöttünk-nézett rám.
-Értem?-lepődtem meg.-Mármint vissza akartok vinni?
-Valami olyasmi-mosolyodot el féloldalasan.
-De srácok én nem megyek vissza!
-Megmondtam,hogy felesleges idejönnünk! Nem érdekli őt semmi csak saját maga!-szólalt meg Justin.
-Ez nem igaz!-kértem ki magamnak!
-Nem? Akkor miért jöttél el mindent magad mögött hagyva?
-Mert sok volt, hogy minden lépésemet figyelik és nincs egy perc nyugtom se!-emeltem fel a hangom de aztán rájöttem, hogy egy bár közepén állunk.
-Nem tudom,hogy feltűnt-e de mi ott voltunk!
-Akkor is mindenhol ott voltak! Nekem már sok!-védtem magam.
-Tomot már megöltem vele nem lesz gond!-mondta nyugottan.
-Megölted?-sokkoltam le.
-Igen.
-Jó mindegy-ráztam meg a fejem.-Christian még ott van!
-Őt is megölöm ha kell!
-Justin, eldöntöttem nem megyek vissza!-hirtelen megcsörrent a telefonom. Elővettem és megnéztem és a kijelzőn a David név villogott és ezt a fiúk is látták.
-Keres a pasid?-kérdezte szemrehányóan Justin.
-Nem a pasim!
-Tuti már megdöntött!-vigyorodott el.-Neki is csak arra vagy jó!
-Nem feküdtünk le de nem mintha bármi közöd is lenne hozzá ha mégis! És hogy érted, hogy neki is?-kerekedett el a szemem.
-Mindenkinek!
-Felesleges volt idejönnötök azért, hogy még itt is csak sértegess!
-Szerintem se kellett volna! Rayen erőltette!-a telefonom csengése eddigre már alább hagyott.
-Akkor el is mehettek!-mondtam lazán de már a bőgés kerülgetett.
-Befejeznétek?-szólalt meg Rayen. Csoda hogy még nem bámult minket mindenki!
-Else kezdtem volna! Azért jött utánam ,hogy belém kössön!-mondtam.
-Nem! Azért jött utánad mert szeret! Ahogy te is őt! Vegyétek már észre!-sóhajtott Rayen.
-Jó vicc!-nevettem fel.-Ő biztos nem mert akkor most nem bunkóskodna!
-Ezt én nem hallgatom tovább!-mondta Justin és elindult kifele Rayen pedig utána és mivel én úgy is haza indultam a kijárat fele vettem az irányt. Velünk szembe David jött és Justin megállította az ajtóba.
-Te vagy az a srác akivel Clara lóg?-kérdezte tőle.
-Igen-bólintott David mit sem sejtve. Justin erre a válaszra csak bevert neki egyet és lazán kisétált.
-Ez nem normális!-siettem oda Davidhez.-Jól vagy?-kérdeztem.
-Fogjuk rá-leültünk egy asztlahoz.-Ez ki volt és miért ütött meg?-tette fel az alapjáraton jogos kérdéseit.
-Justin, egyike azok közül akiket ott hagytam. És nem tudom miért-válaszoltam.
-És ő neked kid?-na ez a kérdése megfogott. Mit mondjak? Az exem?
-Egy ismerős-válaszoltam kelletlenül.
-És ő mit keres itt?
-Azt akarják hogy visza menyek-válaszoltam pedig legszívesebben hagytam volna a témát.
-Akarják?
-Rayen is.-mondtam-Ő a legjobb fiú barátom-előztem meg a kérdését.
-Értem-bólintott.
-Amúgy te miért jöttél ide?-faggatam én is.
-Mert hívtalak de nem vetted felígy elmentem hozzátok. Anyukád azt mondta itt vagy ezért ide jöttem-magyarázta.
-És miért hívtál?
-Mert azt mondtad fáradt vagy aztán arra gondoltam, hogy filmet nézhetnénk és jött volna a húgom is.
-Hát sajnálom. Főleg, hogy így sült el. Justin nem normális.
-Nem a te hibád-mosolyodott el.-De nem csinálunk valamit?-kérdezte.
-Felőlem csinálhatunk-rántottam vállat.
-Akkor vegyünk nasit és nézzünk filemet-vetette fel az eredeti tervét.
-Oké-mentem bele. Felálltunk és elindultunk a boltba. Már majdnem ott voltunk amikor egy hangos bandét hallottunk akik 1000% hogy részegek voltak.
-David forduljunk vissza!-torpantam meg.
-Miért?-kérdezte.
-Nem hallod?
-Nyugi! Gyere!-kulcsota rá a kezét az enyémre. A hangzavar erősödött és pedig jobban féltem. Nem szeretem a részeg embereket főleg ha csoportosan vannak. Daviddel még mindig fogtuk egymás kezét és így sétáltunk. A csoport mellett már majdnem elmentünk de az egyik megfogta a kezemés visszarántott ami miatt David kezét elengedtem.
-Milyen szemre való vagy baby-mért végig.
-Le lehet róla akadni!-lépet közbe David.
-Meny már innen-nevetett fel. A karomnál fogva egy sötét utca felé húzott. L.A forgalmas város de senki nem  segít a másikon....
-Engedjetek el!-ráncigáltam a kezeimet amit már ketten fogtak.
-Nyugodj meg cica-mondta a képembe és majdnem elájultam a pia szagtól. Neki döntött a falnak és a ruháimat kezdte el leszedni rólam. David meg nem tudott segíteni mert 3-an állták körbe...

°Justin szemszöge°

Miután megütöttem azt a görényt (ami nem mellesleg jól esett) Rayennel kerestünk valami szállodát, hogy egy ideig itt tudjunk maradni. A szállodai szobába, a bulira hangolódva ültünk Rayennel.
-mondtam ,hogy semmi értelme ide jönnünk-szólaltam meg.
-Volt értelme!-állt ki Rayen a döntése mellett.
-És még is mi?
-Justin, valljuk be, hogy te is szarul kedtél  és ezért láztod így!
-Miért, hogy kellett volna? Idejövök és bájolgok?
-Nem azt mondtam de ha nem vagy startból bunkó akkor lehet, hogy nem így végződik-oktatott tovább.
-Dehogynem így! Makacs a csaj!
-Jó úgylátom veled nem lehet beszélgetni-sóhajtott.
-De lehet csak nem erről és nem most! Viszont induljunk-áltam fel. Rayennel kimentünk és gyalog (!)  indultunk el bulizni. Egyszer csak folytott síkítást hallottunk amivel először nem foglalkoztunk de ahogy erősödött a hang egyre kétségbe esettebnek tűnt. Egy sikátorhoz értünk ahonnan a hang jött. Rayennel berohantunk ahol épp egy lányt akartak megerőszakolni. Az egyik srác megfordult az érkezésünkre így esélyem volt kiütni amit meg is tettem. 5-en voltak de nem volt nehéz dolgunk mert hulla részegek voltak.  Legugoltunk a lányhoz aki arcába temette a kezét és úgy sírt.
-Jól vagy?-kérdeztem. Ő felemelte a fejét ls láthattuk az arcát. -Clara?-lepődtem meg. Mostmár legszívesebben megöltem volna az 5 srácot amiért ezt és vele tették!
-Justin! Rayen! Köszönöm!-ölelt meg minket.
-Hogy kerültél ide?-kérdezte Rayen.
-Daviddel mentünk boltba aztán ezek jöttek velünk szembe-törölte le a könnyeit.-Tényleg! David?
-Ő nem volt itt!
-Itt hagyott?
-Ezek szerint.-válaszoltam. Ha azt meglátom nem éli túl! Itt hagyta Clarat és akár meg is erőszakolhatták volna! - Megerőszakoltak?-kérdeztem.
-Nem-rázta a fejét.
-Akkor gyere menjünk el hozzánk!-segítettünk neki felállni.
-Hozzátok?
-Szállodába vagyunk-válaszolt Rayen.
-De nekem haza kell mennem-mondta még mindig remegve.
-Nem érdekel most velünk jössz!-jelentettem ki. Nem ellenekezett tovább hanem eljött velünk így az éjszakát nálunk töltötte.

Köszönöm az előző részhez jöt komikat!♥

30.fejezet

°Justin szemszöge°

Reggel felkeltem és a csaj még aludt. Az este egyébként nem úgy alakult ahogy terveztem. Egyrészt meggondoltam magam másrészt pedig a csaj beauldt. Felálltam és lementem ahol mindenki TV-t nézett.

-Reggelt!-köszöntem.

-Jó reggelt!-köszöntek vissza. Leültem a fiúk közé a kanapéra Rayen pedig rám nézett.

-Az oké, hogy most megdöntötted azt a csajt de mi van Claraval?-kérdezte.

-Ahj Rayen!-sóhajtottam. -Hagyál légyszi Claraval a csajt meg nem fektettem meg-mondtam.

-Akkor gondolkodtál-mosolyodott el.

-Nem csak bealudt-rántottam vállat. Láttuk,hogy a csaj jön le a lépcsőn majd odajött hozzám és átölelte a nyakamat.

-Megcsinálhatnánk ami este elmaradt-suttogta a fülembe.

-Ezt jól elbasztad mert elaludtál. Mostmár akár el is mehetsz.-toltam el magamtól.

-Hogy te mekkora egy tapló vagy!-pattant fel.

-Van ez így-mondtam unottan. Ő fogta magát és elment.

-Ezt jól tetted!-mondta Fredo.

-Mit?-kérdeztem.

-Hogy elküldted-válaszolt Rayen.

-Miért is?

-Mert gondolkodtál.

-Nem csak ha már egyszer elaludt akkor ne akarja bepótolni-mondtam.

-Justin ha te nagyon akarsz valamit. Főleg ezt akkor neked mindegy mikor és hol. Clara miatt nem tetted meg úgye?-mosolyodott el Rayen.

-Dehogy miatta! Ő is összeszedett valami seggfejt már az első napon akkor én mit foglalkozzak vele?

-Biztos, hogy érdekel!-szólalt meg Lil.

-Utána kéne menned!-mondta Bob.

-Lotod már nem csak én veszem észre, hogy igen is van köztetek valami!-nézett rám Rayen.

-Nincs semmi köztem és Clara között!-kértem ki magamnak.

-Ha nem lenne akor nem jártatok volna!-érvelt Fredo.

-Lehet, hogy csak azért jöttem vele össze, hogy többször tudjam megdugni nem?

-Justin mi átlátunk rajtad! Te szereted őt! Ne hagyd, hogy csak így kilépjen az életedből!-mondta Rayen.

-Ő döntött így! Én senkire nem erőltetem rá magam! Ennyi!-mondtam egyszerűen.

-Mi van ha arra kíváncsi mennyire fontos neked?-kérdezte Lil.

-Mondta még a reptéren  hogy Christianél miatt megy el!

-Mert majd be is fogja vallani! Ugyan már!-torkolt le Lil.

-Jó ha azt is mondom, hogy utána megyek nem tudom merre induljak el!-mondtam.

-Los Angeles-be ment. Amúgymeg ki volt írva az ajtóra amin bement.-emlékeztettt Rayen.

-Attól függetlenül nem tudom hol keresem! L.A bazi nagy!

-De lehet, hogy Claréknál van egy névjegykártya ami a szüleié. Mert biztos hozzájuk ment! Csak nem indult el a nagy világba egyedül!-magyarázta Rayen.

-Akkor ne üljünk csak itt nézzük meg!-pattant fel Bob.

-Jólvan de én először eszek!-mentem be a konyhába és ette ey szendvicset. Utána pedig Clara házához mentünk. Mikor odaértünk kiszálltunk a kocsiból és bementünk ahol nagy meglepetésünkre voltak bent. Méghozzá Tomék.
-Tudtuk,hogy visszajöttök!-nézet ránk.
-Te mi a szart akarsz megint?-sóhajtottam unottan.
-Azt hitted nem veszem észre hogy hamis kulcsot adtál?-kérdezte.
-Azt hittem előbb észre veszed.
-De humoros vagy. Mostmár nem fogok alkudozni. vagy ideadod a kulcsot vagy megdöglesz!-rántotta elő a pisztolyát és rám szegezte.
-Én is fel vagyok készülve-húztam elő az én fegyverem (általba nálam van) és mivel a fiúk ismernek ők is felkészültek.
-Valahogy éreztem, hogy elfogunk idáig jutni-mondta Tom.
-Ha akor megértetted volna azt hogy nem adom oda a kulcsot mikor meglőttelek most nem kéne megdöglened-mosolyodtam el.
-Most ezt vegyem fenyegetésnek?
-Nem fenyegetés, tény!-rántottam vállat és meghúztam a ravaszt amitől a golyó repült és Tom hasát találta el. A fiúk hamarabb kapcsoltak mint a csatlósok így a hátam mögül lelőtték a többit is. Mi gyorsan kimentünk a házból be a kocsiba és elhúztunk mielőtt a szomszédok kihívják a rendőrséget a lövöldözések miatt.
-Végre megdöglött!-mondtam miközbe vezettem útban Rayenhez.
-Jah-értettek egyet.
-De a névjegykártya nincs meg.-igen mi ezzel a megöltünk dologgal nem igen szoktunk foglalkozni. Már megszoktuk. Nem mintha sok embert öltünk volna meg mert nem! csak hát a mi életünk ilyen!
-Akkor megoldjuk máshogy-mosolyogtam és eszembe jutott, hogy lehet hagyott Rayennél valami olyan dolgot amiből rájöhetünk hol is van pontosan.
-És mégis hogy?-nézett furán Rayen.
-Körülnézünk abba a szobába ahol ő volt-mondtam. Rayennél kiszálltunk és bementünk én pedig egyből a szobába vettem az irányt. Kihúztam minden fiókot átkutattam mindnet de nem találtam semmit. Miután rájöttem, hogy ez esélytelen lementem a fiúkhoz.
-Na találtál valamit?-kérdezte Lil.
-Nem-ültem le a kanapéra közéjük.
-Akkor most mi lesz?-kérdezte Fredo.
-Ennyi volt-mondtam.
-Ezzel azt karod mondani, hogy nem mész utána?-lepődött meg és akadt ki egyszerre Rayen.
-Igen-bólintottam.
-De nem hagyhatod ezt annyiba!
-Miért nem? Ő is szart rám/ránk. Akkor én miért foglalkozzak vele?-kérdeztem szerintem logikusan.
-Mert szereted!-próbálkozott tovább Rayen.
-De őt ezt nem érdekli. Meg amúgy is van már ott valakie-emeltem fel a hangom.
-Jó tudod mit?-csattant fel Rayen.-Nem fogom hagyni hogy faszságot csinálj úgyhogy szerzünk repjegyet L.A-be!
-És mégis hogy?-néztem rá furán.
-Elmegyünk a reptérre és addig nem haggyuk békén a jegykezelőt míg nem ad jegyet!
-Ezt te se gondolhatod komlyan!-nevettem fel.
-De igen ez halálosan komoly! Különben ha nem keresnéd fel életed végig bánni fogod!-mondta Rayen.
-Igaza van! Neked szükséged van erre a lányra!-értett egyet Lil.
-Jó de ha kapunk is jegyet, amit kétlek, akkor se tudjuk, hol van pontosan!-érveltem.
-Azt már megoldjuk! Na induljunk-mindenki felpattant így én is és elindultunk a repülőtérre. Szerintem szembe fognak röhögni és Clarat se fogja érdekelni ha meg is találjuk. Neki nem számítunk kölönben nem hagyott volna minket a háta mögött!

°Clara szemszöge°

Az este nagyon jót buliztunk Davidel és megbeszéltük, hogy ma bejárjuk a várost (vagyis inákbb amenyit tudunk) Ettől függetlenül  az este sokat is gondoltam a fiúkra és főleg Justinra. Ők  biztos jól éreznék magukat itt! Ez az ő világuk! Lehet, hogy felkéne hívnom őket és megkérdezni mi van velük. De valószínüleg nem akarnak velem beszélni amit meg is értek. Vizsont egy próbát megér. Aggodóm értük! Elővettem a telefonom de apa jöt be.
-Clara le mennél csak ide a boltba pár dologért?-kérdezte.
-Persze!-bólintottam. Felálltam, a kezembe nyomott pénzt és elmentem.Miközbe vásároltam Justint hívtam. Tudom, hogy nem őt kéne először de hátha felveszi. És igen! Pár csöngés után beleszólt.
-Szia! Rayen vagyok!
-Szia! Hogy vagytok?-kérdeztem teljesen megfeletkezve arról hogy eredetileg Justint hívtam.
-Egész jól.
-Figyelj én sajánlom......
-Tudom
-Justint tudnád adni?
-Ő most nem ér rá!
-Gondolom megint lotyózik. Hát persze!-mondtam és lecsaptam. Naivan azt hittem, hogy nem lesz a régi. hogy lehettem ennyire hülye? Mivel a sirógörcs határán voltam és már bevásároltam beültem egy bárba ami a az alatt a lakóház alatt van amiben lekunk.
Igazából szerintem Justinnak nem jelentett sokat ez a kapcsolat. Ha lehet ezt annak nevezni De hát mit is vártam? Majd megáll az élet mert én eljöttem? Ugyan!
Miután anya felhívott, hogy hol vagyok "haza" vittem a cuccokat de utána vissza ültem a bárba. Még a találkozót is llemondtam Daviddel.  Rentgetek ideig kb 4 órát (vagy röbbet)ültem a bárba és gondolkoztam. Persze pár srác bepróbálkozott csak nem sikerült nekik. Már 6 óra volt amikor felálltam és gondoltam vissza megyek anyáékhoz. Hirtelen 2 ismerős alakot láttam meg bejönni az ajtón. Ahogy beljebb jöttek kezdtek hasonlítani Justinr és Rayenre de hát ők mit keresnének itt, Elindulta az ajtó felé és mikor azokhoz az emberekhez értem az ütő is megállt bennem. Rayen és Justin volta az! Ők hogy, mikor és miért jöttek ide? És hogy találtak meg????