És íme az új érsz :D Komizzatok pls :DD

14.fejezet

°Clara szemszöge°

Mióta ismerem  a fiúkat sosem gondoltam volna, hogy az egyik mellett kelek majd fel. Ma mégis Rayen feküdt mellettem. Még jó, hogy francia ágyam van.
-Rayen kelj fel!-lökdöstem. Ő mozgolódott és kinyitotta a szemét. -Úgy emlékszem azt mondtam, hogy a szobám tabu. Mit keresel itt?
-Tudom bocs csak beszélni akartam veled de te már aludtál én meg itt aludtam be-magyarázta.
-Miről akartál beszélni?
-Most suliba mész szóval majd délután. Meg amúgyse olyan fontos.-legyintett.
-Míg készülődök mondhatod. Max a fürdőbe leszek-mosolyogtam.
-Hát jó-sóhajtott.- Justinról lenne szó-mondta míg kivettem a cuccom a szekrényből
-Ahj-vettem egy nagy levegőt.
-Tudom,hogy nem a kedvenc témád de kérlek-nézett rám.
- Jó de én készülök-mentem be a fürdőbe és felöltöztem.
-Tényleg utálod?kérdezte az ajtó túl oldalán.
-Hát nem a szívem csücske-vallottam be fésülködés közbe.
-De miért mit csinált?-úgy éreztem Rayenbe megbízhatok szóval csak az igazat mondtam.
-Ez az egész úgy kezdődőt, hogy év elején rám mászott de én lekoptattam ert volt barátom meg amúgy is megfektette az egész sulit. De azt tett be végleg, hogy tönkretette a kapcsolatom.-magyaráztam.
-Értem-bólintott.-De akkor miért engedted meg, hogy itt legyünk?-tette fel az amúgy elég logikus kérdést.
-Mert fogalmam sincs, hogy miért de Justin folyton véd engem. És mivel vissza akart vinni Bobhoz ez volt a legjobb megoldás.-mentem ki a fürdőből.
-Hogy érted, hogy fogalmad sincs miért?
-Úgy hogy utál-mondtam egyszerűen.
-Szerintem nem utál-mosolygott Rayen. -Akkor nem védene!
-Ilyenkor is csak a saját érdekeit nézi-nyitottam ki az ajtót és lementünk.
-Hidd el Clara. Én ismerem a legjobban- Más is közre játszik.
-Ez hülyeség!-vettem fel a cipőm de ott megpillantottam egy magassarkút ami nem az enyém volt!

-Rayen ez kié?-mutattam a cipőre.
-Valószinüleg a tiéd-nézett furám.
-Én nem ilyet hordok!-kértem ki magamnak.
-Az Justin csajáé-szólalt meg Lil akit csak akkor vettem észre.
-Idehozott egy lotyót?-akadtam ki.
-Úgy tűnik-ásított Lil.
-Hol van?
-A fenti szembe lévő szobába-válazolt én pedig felmentem és kopogás nélükl nyitottam be. JUstin az egyik kezével telefonozott a másikkal az alvó ribancot ölelte át. Az ajtó nyitódásra rám nézett.
-Jó reggelt édes!-mosolygott.
-Azt hiszem azt mondtam, hogy nem hozhattok ide senkit!
-Ugyan! Ha felkel akkor mehetne egy édes hárma-vigyorgott.
-Vidd el innen!
-Csak a haverokról volt szó!
-Hihetetlen vagy Bieber!-csaptam be az ajtót és lerohantam mert már késésbe voltam. Lent megálltam Rayen előtt és megszólaltam:
-Semmi nem játszik közre-ez után elindultam a suliba ahol az első óra felére estem be.

°Justin szemszöge°

Tegnap miután Austin elment én lementem egy bárba ahol felszedtem ezt a csajt és ide hoztam. Legalább neki is és nekem is volt egy jó éjszakám. Natalia mozgolódott mellettem és felkelt.
-Jó reggelt!-mondta bájologva és megcsókolt. Mivel póló nem volt rajtam elkezdett simogatni.
-Ezt hagyd!-toltam el magamtól.
-Mi bajod van?nézett rám.
-Az, hogy menj el!-mondta szárazon.
-Enny volt?-akadt ki.
-Miért mit hittél? Elveszlek feleségül? Lépj le!
-Mekkora egy tapló vagy!-állt fel, összeszedte a cuccait és elment. Kis idő múlva Rayen jött be.
-Hogy, hogy ilyen hamar elhúzott a csaj?-kérdezte.
-Elkültem-rántottam vállat.
-Te a reggeli menet előtt sose csinálsz ilyet. Vagy már az is megvolt?
-Nem csak idegesített.
-Mi van veled haver? Elküldesz egy fullos csajt? De várj... volt bent Clara is-mosolyodott el Rayen.
-Igen és?
-Nem lehet, hogy miatta?-ezen a kérdésen meglepődtem.
-Haver ez milyen kérdées? Nem! Egyszer voltam szerelmes amibe belebuktam és aztóa vagyok olyan amilyen-Rayennel midig megbeszélem az ilyeneket.
-Hát te tudod de azt ne feletsd el, hogy én ismerlek a legjobban-mondta és kiment. Ha úgy is van ahogy Rayen mondta akkor se lenne nála esélyem.

°Clara szemszöge°

A suliból haza fele írtam Catnek egy üzit, hogy átjön-e amire rögtön igent írt. Sétálás közbe eszembe jutott, ahogy Justin amellett a lotyó mellett fekszik. Éreztem, hogy egy könnycsepp gördül le az arcomon. Nem értettem így letöröltem és bementem a házba.
-Megjöttem!-kiabáltam.
-Hallottam!-mondta Bob.
-Szia Clara!-jelent meg Fredo és Rayen.
-Sziasztok!-mosolyogtam. -Rayen lehet egy kérdésem?
-Persze-bólintott.
-Milyen kulcsot rejteget Justin?-a fiúk összenéztek.
-Nem mondhatod el senkinek!
-Oké!
-Az a kulcs egy széfé amibe tömérdek arany van. Justin még a nagyapjától kapta azt a feladatot, hogy védje meg-mondta egy szuszra Rayen.
-És ő kin kinyitotta már?
-Csak egyszer, hogy megnézze mi van benne de azóta soha!-hirtelen csengettek.
-Köszi-mondtam a fiúknak és mentem ajtót nyitni ahol Cat állt.-Szia!-öleltem meg.
-Szia!-jött be.
-Menjünk fel!-mondtam és a szobámba mentünk ahol leültünk.
-Az első kérdésem az, hogy te normális vagy?-kérdezte Cat.
-Miért?
-Austintól időt kértél!
-Mert szükségem van rá!-védtem magam-Meg Justinnak igaza van, hogy nem illik hozzám.
-Áh, hogy Justin-mosolyogott. -Miért is hallgatsz te rá?
-Nem hallgatok csak igaza van. De amúgy ma történt egy furi dolog. Mikor eszembe jutott ahogy Justin feküdt egy csaj mellett elkeztem könnyezni-meséltem el.
-Komolyan?
-Ahha-hajtottam le a fejem.
-Te szereted őt!
-Dehogy szeretem!
-Majdnem sírtál mert mással volt és elkültél egy tök helyes pasit mert ő azt mondta nem illetek össze-vázolta fel a helyzetet. Lehet, hogy igaza van és tényleg szeretem Justint?

Bocsánta, hogy későn de nem volt időm :/  De itt van az új :D És a kövit legalább 2 komi után hozom :P :D

13.fejezet 

A kezembe kaptam  egy kemény tárgyat ami egy hógömb volt. Biztos fáj ha hozá vágom. Óvatosan és csendben sétáltam le a lépcsőn. Valaki ott állt velem szemben a sötétbe. Már épp lendítettem volna a hógömböt de megszólalt:

-Édes azt hozzám ne vágd!-felismertem a hangját. Justin volt az.

-Te mi a szart keresel itt?-engedtem le a kezem.- És hogy jöttél be?-kapcsoltam fel a villanyt.

-Nyitva volt az ajtó és te mi a szart keresel itt?

-Itt lakok-mondtam logikusan.

-Bobhoz kellett volna vissza jönnöd-mondta egy halvány mosoly kíséretében.

-Miért teszel úgy mintha érdekelne mi van velem?-fontam össze magam előtt a karom. 

-Nem érdekel csak belőled kiszedik, hogy én hol vagyok és nem kell megerőltetnijük magukat.--mondta gúnyosan.

-Haha-forgattam a szemem-Aludni akarok szóval menny el!-kértem még szépen.

-Jössz te is!-fogta meg a karom és húzni kezdett.

-Biztos, hogy nem megyek oda vissza! 5 fiúval olyan kicsi helyen. Na nem! Én itt maradok!-rántottam el a karom.- Ez a ház sokkal nagyobb és elférek.

-Hm..igaz-gondolkozott el. -Akkor idejövünk-jelentette ki. Erre én képen röhögtem.

-Ezt felejtsd el! És most húzz el!-löktem ki az ajtón.

-Én komolyan mondtam!-szólt az ajtóból.

-Aludj még rá egyet-zártam rá az ajtót és felmentem aludni.

Reggel azzal a gondolattal keltem fel, hogy suliba megyek. Már ideje lenne. Kikászálódtam az ágyból és kerestem valami cuccot. Mivel jön a tavasz ezt választottam: 

Megfésülködtem, fogat mostam, feltettem egy minimális sminket és lementem. Ott megkerestem a táskám és kiléptem az ajtón ahol Justin kocsija állt (?!) Mikor megláttak kiszálltak az autóból.
-Jó, hogy jöttél. Már azon voltunk, hogy elmegyünk-mondta JUstin.
-Akkor reggelizhettem volna-vetettem oda szárazon és elindultam.
-Hova mész?-szóltak utánam.
-Suliba mint minden normális tini-kiabáltam vissza és tvább sétáltam. A suliba beérve leültem a helyemre. Becsöngőkor az ofő jött be.
-Áh szia Clara!-pillanatott meg.- Mi történt veled az elmúlt napokban?
-Beteg voltam-hazudtam.
-Igazolás?
-Holnap hozok-ígértem meg. Innenetől elkezdődött az óra. Egyszer azt éreztem, hogy megdobnak valamivel. Megfordltam és egy papírgalacsin volt az. Felvettem és szétnyitottam. Ez áltt benne:
"Tényleg szakítottatok Christiannal? *Jenifer"
"Igen. *Clara"
"Akkor szabad préda? Szerinted lenne nála esélyem?*Jenifer"    Ezt komolyan velem a volt bartnőjével akarja megbeszélni? Mondjuk Christian elmebajos szóval engem már nem nagyon izgat úgyhogy vissza is írtam:
"Szerintem lenne :) *Clara"
Ezzel be is fejeződött a beszélgetés. A nap hosszú volt de elment. Suli után haza sétáltam és meglepődve vettem észre, hogy nem volt zárva az ajtó. Mikor beléptem a házba Fredot, Rayent és Lilt láttam meg akik épp Xboxoztak Bob pedig evett.
-Szia Clara!-mosolygott rám Rayen.
-Sziasztok!-tettem le a táskám. -Mi ez itt?-vontam kérdőre őket.
-Justin mondta, hogy ide cuccolhatunk-szólalt meg Fredo a nagy játék közepette.
-És ő hol van?
-Fent azt hiszem a te szobádba-tájékoztatott Lil. Elindultam felfele de megtorpantam.
-Bob egyél már úgy mint egy ember légyszives-kértem de szerintem felesleges volt. Felmentem és a szobámba vettem az irányt ahol ott feküdt az ágyamba Justin.
-Megjöttél cica?-mosolygott. Már elengedem a fülem mellett a becézgetéseit.
-Igen és arra számítottam, hogy egyedül leszek nem pedig arra, hogy titeket talállak ott-vágtam a fejéhez.
-Mondtam, hogy komlyan gondolom.
-Én is azt,hogy nem jöhettek ide szóval elmehettek!
-Most miért nem maradhatunk itt? Tomék se tudják, hogy hol vagyunk és itt nyugottan kitalálhatjuk, hogy mi legyen a kulcsal-akadt ki Justin.
-Milyen kulccsal?
-Az mindegy!-förmedt rám.
-Jó itt maradhattok de vannak szabályaim-mosolyogtam. Végre eljött annak is az ideje, hogy én parancsolhatok. De azért az általános szabályok se maradnak el.
-És mégis milyen szabályok?-kérdezte unottan Justin.
-Gyere le!-mondtam és elindultam Justin pedig utánam. -Srcáok gyertek id és üljetek le!-szóltam a többieknek.
-Minek?-kérdezte Bob.
-Ha itt akarsz maradni akkor kussolsz és idejösz!-Bob csak oda sétált hozzánk. -Na szóval úgye ide akartok jönni. És ez miatt vannak szabályaim amit MINDENKINEK be kell tartani. Az első, hogy nincs titkolózás!-pillantottam mosolyogva Justinra. -második, hogy nem hagyátok a koszos dolgaitokat szanaszét mert én nem pakolok el utánnatok- Harmadik: nem hívtok ide semmi havert mert az se a legjobb döntésem, hogy ti itt vagytok. Most hirtelen ennyi de a szabályok bővítési és átírási jogát fent tartom-ezt mondig is ki akartam mondani.
-És azzal a ponttal mi van, hogy legalább hetente nálam alszol-kacsintott Justin.
-Életem legnagyobb hibája volt ami soha többet nem fog megtörténni!
-Csak idő kell és én tudok várni-vigyorgott.
-Na jó vissza a szabályokhoz. Mindenkinek oké?-fordultam a többiekhez akik bólogattak.- Ja és a szobák. Anyáékén és az én szobámon kívül ami ugye tabu három szoba van szóval oldjátok meg.. Viszont én most elmegyek-mondtam mert igazolásért kell mennem.
-Hova?-kérdezte Justin.
-Új szabály: nem kérdezitek hova megyek-mondtam és elindultam az orvoshoz. Út közbe Justin jött velem szembe.
-Szia!jött oda és megcsókolt. Szóval mi most együtt vagyunk......?
-Szia!-mondtam mikor elváltunk egymástól.
-Épp hozzád mentem de te hova?
-Orvoshoz igazolásért.
-Elkísérjelek?
-Ha szeretnél-mosolyogtam. Megfogta a kezem és tovább sétáltunk. Valahogy nekem ez a kapcsolat nem a legjobb. Nem hiszem, hogy ez menne de még várok. Az orvosnál kértem igazolást és Austinnal hozzánk mentünk.
-Amúgy Justinék becuccoltak hozzánk szóval ne lepődj meg-készítettem fel Austint.
-Oké de miért vannak nálatok?
-Ne akard tudni-mosolyogtam és bementünk.
-Sziasztok!-köszöntünk egyszerre majd megfogva Austin kezét elindultam felfele.
-Komolyan összejöttél vele?-szólalt meg Justin.
-Mi közöd van hozzá?
-Semmi csak szerintem neked ez a srác unalmas. És még össze se illetek de nem mintha bármi közöm lenne hozzá-lehet, hogy igaza van Justinnak és időt kellenne kérnem? Felemntünk és ott leültünk az ágyra Austin pedig megcsókolt. Nem tudom miért de visszacsókoltam.
-Figyelj beszélnünk kell-húzodtam el.
-Baj van?
-Nem nincs csak időt szeretnék kérni ehhez az egészhez-kezdtem.
-Miért?-nézett furán.
-Azért, hogy biztos legyek ebbe az egészbe.
-Justin közre játszik?-kérdezte komolyan.
-Mi? Dehogy is!-nevettem.
-Elég furán viselkedtek egymással. Van köztetek valami?
-Austin, Justinnak ehhez semmi köze csak időre van szükségem.
-szerintem Justinnak igenis köze van hozzá csak még magadnak se akarod bevallanni.-mondta.
-Ez hülyeség!
-Jó figyelj Clara -állt fel.- Majd akkor hívj ha biztos vagy benne-mondta és nyitotta ki az ajtót.
-De Austin akkor......
-Clara, ha biztos vagy-erőltetett egy mosolyt az arcára és elment. De jó ezzel most elcsesztem mindent. Majd beszélnem kell Cattel persze ha nincs Emattel.

°Justin szemszöge°

Claraék után mentem és végig hallgattam a beszélgetést. Végül is nincs titkolózás ;) Nem tudom miért de jó volt hallani, hogy Clara nincs benne a kapcsolatba de az hogy miattam. Vicces. Utál....

Köszönöm szépen annak aki komizik és légyszi komizzatok :D♥ 

12.fejezet

Reggel kómásan keltem fel. Kikászálódtam az ágyból és azokból a ruhákból választottam valamit ami itt van.

 Legszívesebben haza vinném minden cuccom és soha nem jönnék vissza. Nagyon kínos ez nekem de ha én kijelentem, hogy haza megyek megint menne a balhé és semmi kedvem vitatkozni ismét. Viszont nem fogom az egész életemet itt leélni! Megfogom mondani Justinnak a véleményem de abba nem lesz köszönet. Gyorsan felöltöztem, megfésülködtem, fogat mostam és lementem. Lent senkit nem találtam így töltöttem magamnak teát (eléggé meglepett, hogy találtam) és leültem a kanapéra. Pár perc múlva lépteket hallottam a lépcsőn. Odanéztem és Bob volt az. Az óta mióta rám mászott nem beszéltünk és szereném ha így is maradna. Megpróbáltam észrevehetetlen lenni ami nem nagyon sikerült.

-Szia!-köszönt. Meglepetésként ért,hogy ilyet is tud.

-Szia!-köszöntem vissza.  Hát ennyiből állt a "beszélgetésünk"

-Jó reggelt!-sétált le Rayen.

-Jó reggelt!-mosolyogtam rá. Ő odajött hozzám és leült. 

-Hogy vagy?-kérdezte.

-Meg vagyok-rántottam vállat.-Amúgy mi baja volt tegnap Justinnak?-tettem fel azt a kérdést ami este óta megfogalmazódott bennem.

-Csak ideges volt-mosolygott.- Pont ezért ne vedd fel amiket mondott. Ilyenkor mindent összehord.

-Hát oké-bólintottam. Hallottam,hogy  SMS-em jött így kivettem a zsebemből a telóm és megnéztem amiben ez állt:  

"Szia! Ma tudunk találkozni? Austin" 

nagyon aranyos, hogy folyton keres szóval most felhívom. Meg amúgy is bejön.

-Bocsi de telefonálnom kell-mondtam Rayenek és felálltam.
-Szia Clara!-szólt bele Austin a telefonba.
-Szia! Csak azért hívlak, hogy akkor igen ma találkozhatnánk.
-Szuper akkor mondjuk 3-kor?
-Oké akkor majd ugyanott a parkba-mondtam.
-Jó szia!
-Szia!-tettem le.
-Kivel találkozol?-jött le Justin.
-Akivel akarok-mosolyogtam gúnyosan és visszaültem a kanapéra.
-Te semmiből nem tanulsz?-sóhajtott.
-Nem fogok rettegésbe élni és amúgy sincs semmi közöd hozzá, hogy én kivel találkozok!
-Igaz de ha elkapnak nem hozlak ki-vigyorgott.
-Most se mondta senki, hogy hozz ki. De mondjak valamit? Nincs rád szükségem!-
-A múltkori nyögéseid nem ezt mondták-kacsintott.
-Tudod amúgy se vagy valami kedves lény de most, hogy meglőttek csak rosszabb!-mondtam szárazon.
-Ha nem kellett volna téged megmenteni nem lőttek volna meg.
-Jó igen az én hibám. Ha jól emlékszem te érted el, hogy Christianék üldözzenek.
-jó persze akkor az én hibám....-vetette le magát mellém.
-Srácok elég lesz!-szólalt meg Rayen.
-Megint ő üti bele az orrát mindenbe-mondtam higgadtan.
-Nevetséges vagy!-röhögött Justin.
-Fejezzétek már be! Folyamatosan veszekedtek és már unalmas!-csattant fel Rayen.-Nekem most el mennem. Addig ne öljétek meg egymást ha meg még is Bob, Fredo és Lil itthon vannak-állt fel Rayen és elment. Mi Justinnal néztük a TV-t és a csend kínos volt. Ilyen rossz viszonyom még senkivel nem volt de azért valljuk be, hogy ezt ő alakította ilyenné. Lehet ha máshogy közeledik felém akkor még jóba is lehetnénk. De nem így lett és ez most elég kellemetlen. Az lenne a legjobb ha haza "költöznék". Ezt a gondolatot meg is osztottam Justinnal.
-Vissza megyek!
-Hova?-kérdezte unottan.
-Haza.
-Azt felejtsd el! Főleg, hogy egyedül lennél-mondta. Most jól hallottam, hogy aggódik?
-Anyáék haza szoktak jönni!-mondtam. Már nyitottam volna a szám, hogy mondjam amúgy sincs hozzá köze de Justin közbevágott.
-Ja mikor? 1 évbe kétszer?-kérdezte egyszerűen.
-Hogy lehetsz ekkora tapló?-emeltem fel a hangom. tudom,hogy nem sűrűn járnak haza de ezt szar mástól hallani. És bunkóság, ha a szemebe mondja.
-Most mi bajod van?-nézett rám.
-Az, hogy te egy igazi seggfej vagy!
-Miért nincs igazam?-én csak lesütöttem a szemem.-Na látod!
-Jó tudod mit. Én most elegyek!-vettem fel a cipőm meg a kabátom.
-Még csak 10 óra.-mérte fel a helyzetet.
-Nem érdekel!-mondtam és kimentem. Vannak olyan mondatai Justinnak  ami eddig nem fájt volna de most már igen. Például most amikor leszólta a szüleimet vagy tegnap amikor mondta, hogy csak azért hozott ki mert "tartozott". Általába ez lepereg rólam de most szíven ütött. Ezért is jöttem el. Csak sétálgatok. Vettem Hot Dog-ot mivel enni nem ettem és várom a három órát, hogy találkozzak Austinnal. Apropó Austin. Akkor lehet,hogy jött Ematt is és akkor szólnom kell Catnek! úgyhogy fel is hívtam.
-Szia!-szólt bele.
-Szia! Ma rá érsz?
-Persze
-Akkor ki jössz 3-kor Austinnal és Emattel?
-Ahha! Amúgy minden oké? Csak mert gyorsan leléptetek a buliról és azóta nem beszéltünk.
-Igen minden oké csak megjelent egy nem kívánatos személy de már minden rendben.
-Hát jolvan. De letszlek mert segítenem kel anyunak. akkor majd háromkor. Puszi szia!
-Szia!-tettem le. Bár hazudtam a "minden rendben"-nel de csak nem mondhatom el MÉG, hogy mi folyik körülöttem.

~3-kor~

Mikor ránéztem az órámra és 3-at mutatott elindultam a parkba. Már mindenki ott volt.
-Sziasztok!-mentem oda és mindenkinek adtam 2 puszit.
-Szia!-köszöntek.
-Arra gondoltam, hogy elmehetnénk moziba-mondta Austin.
-Oké-mentünk bele. Ezzel egyidőbe pedig el is indultunk. Ematt és Cat nagyon aranyosak együtt remélem összejönnek. A moziba beültünk a legkorábban kezdődő filmre ami valami romantikus volt. (a fiúk annyira nem örültek :D) A film közbe Austin átkarolta a vállam amire én elmosolyodtam és így néztük tovább a filmet.

A film végén kisétáltunk a moziból.
-Ez jó volt!-mondtam mikor rátértünk a fő utra.
-Szerintem is-kulcsolta rá Austin az ujjait az enyémre. Ránéztem az órámra ami 7-et mutatott.
-Jó hosszú film volt-mondtam. miközbe sétáltunk láttunk egy kávézót ahova beültünk.
-Justinnal mi van?-kérdezte Cat.
-Semmi-rántottam vállat. Végül is csak meglőtték....
-Már megint veszekedtetek-jelentette ki.
-Ahha-bólintottam és kitört belőlünk a nevetés.
-De úgye nem fog megint idejönni és elvinni?-kérdezte Austin.
-Dehogy -ráztam a fejem.

10-kor Cat és Ematt lelépett míg  Austin haza kísért. De nem Bobhoz  hanem haza!!
-Bejössz?-kérdeztem.
-Nem nekem is mennem kell-mosolygott majd közlebb hajolt hozzám és megcsókol én pedig vissza.
-Jó éjt Clara.-mosolygott miután elváltunk egymástól és elment. Én bementem, lefürödtem és a szobámba feküdtem le. Nem hiszem, hogy jó ötlet az, hogy Austinnal járja. Kedve és helyes srác de a szívem azt súgja, hogy ne tegyem... Gondolkodásomból a bejárati ajtó nyitódása zökkentett ki...
-

11.fejezet

°Clara szemszöge°

Az este nem sokat aludtam. Féltem, hogy Christian bejön. Eddig nem igazán nézet meg de ki tudja, mit tervez. Ahogy Justin elmondta bármit megtehet. Már abban sem bízok, hogy Justin eljön értem. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Gyorsan felvettem nehogy meghallják.

-Szia Austin!-suttogtam

-Szia! Otthon vagy?-kérdezte.
-Most nem-válaszoltam.
-És mikor leszel?
-Fogalmam sincs de majd felhívlak-ígértem meg.
-Oké. Amúgy hogy vagy?-folytatta. Miért ilyenkor akar trécselni?
-Jól. De nekem most le kell tennem bocs akkor majd hívlak  szia-köszöntem el.
-Oké szia-tette le. Sajnáltam, hogy így le kellett ráznom de nem volt más választásom. Egyszer csak nyílt az ajtó és Christian lépett be.
-Na mi van a lovagoddal?-kérdezte gúnyosan.
-Mit akarsz tőlem?-hagytam figyelmen kívül a megjegyzését.
-Azt amit az összestől-vigyorgott.
-Hát azt elfelejtheted!-nevettem fel kínosan.-Egyébként azt se értem ezt miért csináltad. Te csesztél el mindent-vágtam a fejéhez.
-Ha Justin nem lenne mi még mindig együtt lenénk.
-Ne próbáld már megint rákenni. Ehhez neki semmi köze.
-Dehogynem. Ő itatott le engem mert téged le akart fektetni.
-Attól, hogy valaki részeg még lehet hűséges!-mosolyogtam gúnyosan.
-Innen akkor se mész el. Még lesz egy jó éjszakád-vigyorgott és kiment.Arra várhat! Ha segítség nélkül de kijutok innen. Már nem számítok semmi segítségre főleg Justintól. Csak mert nem nagyon hiszem, hogy még mindig Toméknál van. Ő nem az a fajta srác. Már biztos kijutott valahogy és én eszébe se jutok. A viszonyunk alapján gondolom így. Bár azt sose hittem volna, hogy vele együtt fogok "lakni" vagy esetleg bújkálni. Na ja és főleg azt nem hittem volna, hogy meg akarnak majd egyszer ölni. Nem tudom, hogy hogy fajulhatott ideáig az életem. Ahhoz már hozzá szoktam, hogy a szüleim szarnak rám na de az hogy valaki nem nyugszik addig míg meg nem halok. És hab a tortán: a volt pasim akar holtan látni aki ráadásul egy pszihopata. Jól alakul az életem és szerintem ez még csak a kezdet...

°Justin szemszöge°

Reggel felkaptam valami ruhát és lementem. Ott Rayent láttam meg.
-Reggelt!-köszöntem.
-Szia!-nézett rám.
-Van még kávé?-néztem a kezében tartott pohárra.
-Ahha-bólintott. Ja, fura, hogy egy fiúkal teli házba bármi is van. Bementem a konyhába és töltöttem magamnak kávét majd leültem Rayen mellé.
-Na mizu?-kérdezte.
-Egész éjjel gondolkodtam-sóhajtottam.
-Claran?
-Jah-mondtam.
-Most mi van veletek?-fordult felém komolyan Rayen.
-Hát ő utál.
-És te?
-Én nem utálom mert akkor mefektetni se akartam volna szóval utálni nem utálom-vallottam be.
-Akkor?
-Semleges-rántottam vállat. Rayen csak elmosolyodott.
-Sziasztok!-jött le Fredo és Lil a lépcsőn.
-Jó reggelt!-köszöntem. A fiúk csináltak valami kaját majd ők is leültek hozzánk.
-Na akkor a terv-szólalt meg Lil.
-Kéne egy elterelő ember amíg a többiek kihozzák Clarat-mondta Lil.
-Én leszek az az meber mert megakarom ölni azt a balfaszt-szólaltam meg.
-De azt nem most kéne-nézett rám Fredo.
-Dehogynem, most a legalkalmasabb!
-Mikor csináljuk?
-Majd sötétedéskor indulunk-jelentettem ki. Addig a fiúkkal még beszélgettünk a menő akcióról és a fegyvereket élesítettük.

Sötétedéskor beültünk a kocsiba és indulhatott a buli.
-Akkor én bemegyek ti meg addig kihozátok Clarat-mondtam el újra a tervet ők pedig bólógattak. A háztól pár méterre álltunk meg onnana pedig gyalog folytattuk

°Clara szemszöge°

Én próbáltam nyugottan valami tervet szőni de Christian bejött.
-És most szórakozni fogunk-vigyorgott és odalépett hozzám.
-Az felejtős-löktem rajta egyet.
-Ugyan szivi lesz egy jó napod-fogta meg a derekam és a nyakamat kezte el puszilgatni amitől elkapott az undor és felpofoztam.
-Na ezt nem kellett volna-ütött meg ő is.- Eddig kedves voltam de mostmár nem leszek az-lökött az ágyra és szó szerint letépte rólam a felsőm ami darabokba ért földet.
-Segítség!-próbálkoztam bár semmi értelme nem volt.
-Kussolj!-ütött meg ismét. Már épp a nadrágomat akarta kigombolni amikor valaki bejött a házba.-KI a szar ez?-ált fel rólam és kiment.
-clara!-kopogtak az ablakon. Odanéztem és Fredoékat láttam meg. Kinyitottam az ablakot.
-Ti hogy hogy itt vagytok? Mármint nem baj csak...-lepődtem meg.
-Valószínüleg érted jöttünk. Gyere!-fogta meg a kezem Rayen.
-Justin?-néztem rájuk.
-Christiánnal-válaszoltak.
-Ti komolyan egyedül hagytátok 5 emberrel?-kerekedett ki a szemem.
-Azt mondta megoldja.
-Ismétlem: egyedül 5 emberrel-akadtam ki. Hirtelen nyilt az ajtó és az egyik talpnyaló jött be. Odajött hozzmám és a hátátra akart dobni de Lil kiütötte.
-Miért nem tudod egyszer azt csinálni amit mondunk?-pattant mellém Rayen majd megfogta a csuklóm és kirohantunk az ajtón pont Justinékhoz.
-Nem azt mondtma, hogy vigyétek ki?-nézett ránk Justin miközbe Christiannal egymásra fogták a fegyvert.
-De hát önfejű-védte magukat Fredo.
-Istenem és nem birtok el vele?-forgatta a szemét Justin.
-Igazából én örülök, hogy így összejöttünk-szólalt meg Christian.
-Mit akarsz tőle?-nézett Christianra Justin.
-Mi közöd van Clarahoz?-vágott vissza.
-Szerintem ez csak Clarara meg rám tartozik.
-Ja persze megfektetted azért mert hiányod volt-nevetett.
-Fogd be mert megöllek!-mondta Justin.
-Ooo te csak azt hiszed-húzott maga elé Christian és rám szegezte a piszolyt.
-Úgyse lőnéd le-húzta az agyát Justin. Jó, hogy az én életemmel játszik.
-Honnan veszed?-kérdezte és egyre jobban kezdte behúzni a ravaszt. Hirtelen egy nagy durranást hallottunk. Már azt hittem engem lőtt le de Christian összeesett mellettem. Ő még a maradék erejével lőtt még egyet ami Justint találta el.
-Úristen-rohantam oda Justinhoz. A keze vérzett. -Jólvagy?-aggódtam.
-szerinted?-vágta rá. Még ilyenkor is bunkó...
-Gyertek lépjünk le-kapták fel Justin és kimentünk. Beültünk a kocsiba Rayen pedig gyorsan elhajtott míg hátul Justinból próbálták kiszedni a golyót.
-Haver szólj ha fáj-mondta Fredo és egy csipesszel (nem tudom, hogy honnan szerezte) nyúlt bele a sebbe amit én alig bírtam nézni.
-Srácok ez biztos jó ötlet, hogy kocsiba műtitek.
-Ha nem kötjük le most elvérzik-kiabált rám Lil. Nem szóltam csak csenben néztem ahogy Justinból kiszedik a golyót.
-Figyelj tesó ez most fájni fog-mondta Lil és egy gyors mozdulattal kirántotta belőle a lőszert amire Justin felordított.  Gyorsan bekötözték a sebét és már kész is voltak. Ekkor Rayen megállt mi pedig kiszálltunk és nem máshol mint Bobéknál.
-Köszönöm fiúk- mondtam mikor bementünk.Fredo, Lil és Rayen csak rám mosolyogtak.- Justin jól vagy?-ültem le mellé.
-Szerinted jól vagyok?-kérdezte bukón.
-Boccs, hogy megkérdeztem  mert próbáltam veled jó fej lenni és megköszönni , hogy megmentettetek.-akadtam ki.
-Ne legyél jó fej azért hoztunk ki mert tartoztam enyivel mivel miattam kerültél oda . Ez miatt nem kell jó fejnek lenned mert amúgy is utálsz.-fájt, hogy azt mondta csak azért hozott ki mert "tartozott"
-Mintha te nem utálnál!-vágtam a fejéhez és felrohantam. Hihetetlen ez a srác. Próbálok vele kedves lenni de ő akkor is bunkó. De oké ha ő így akar játszani akkor legyen....

Ne haragudjatok, hogy ilyen későn  hoztam de ez a rész valamiért nagyon nem akart összeállni :/ Ezért lett ilyen rövid :s Egyébként meg van az 1600 megtekintés :$♥

10.fejezet

°Justin szemszöge°

Reggel nem hallottam semmi beszélgetést se mozgást. Kiakartam nézni az ajtón de be volt zárva.Gondoltam nem veszíthetek semmit szóval elővettem a telefonom (igen nem vették el. Idióták)  és felhívtam Fredot. 

-Csá-vette fel.

-Szia van egy kis gond-suttogtam

-Oké de mond hangosabban.-kérte.

-Nem mert Tomék valahol itt lehetnek.

-Elkaptak?-értette meg a helyzetet.

-Igen. Úgyhogy kéne egy kis segítség.

-Jó felhívom a többieket aztán csinálunk valamit.

-Oké kösz haver!

-Ugyan. Na akkor intézkedek szia!

-Szia!-tettem le. Legalább ezt el tudtam intézni. Én nem az a fajta ember vagyok akit csak így elvihetnek. Sose voltam tehetetlen és ez most sem lesz másképp. Csak Clara miatt nem lőttem le az a seggfejet. De ha Christian egy ujjal is hozzá mer érni akkor megölöm. Nem hagyhatom,hogy miattam haljon meg vagy bármi baja legyen. Tudom nem valami fényes a viszonyunk. Mit szépítek a lehető legrosszabb de azért ezt nem tehetem meg vele. Miattam került oda és miattam is fog kikerülni onnan. Akár milyen módon de ki fogom hozni. Gondolkodásomból egy kocsi ajtó csapódás zökkentett ki. Kis idő múlva kinyitották az ajtót én pedig ki mentem.Ott Christiant láttam meg.
-Hol van Clara?-kérdeztem egyből.
.Jó helyen-vigyorgott.
-Ha egy ujjal is hozzá mersz érni......-mondtam.
-Akor mi lesz?
-Nem állok jó magamért!
-Most megijedtem-röhögött. Hirtelen valaki berúgta az ajtót. Az a valaki vagyis inkább valakik Fredo, Lil és Rayen volt. Én odapattantam hozzájuk és a kezembe nyomtak egy pisztolyt.
-Mi többen vagyunk-mérte fel a helyzetet Christian.
-Az sose volt akadály-mondtam és meghúztam a ravaszt. Tom egyik talpnyalóját találtam el aki a földre esett.
-Kapjátok el! Utána saját kezüleg akarom kinyirni!-utasította a többit Tom  akik elindultak felénk. Mi csak kirontottunk az ajtón de én még visszalőttem hátha eltalálok valakit majd beszálltunk a kocsiba és elhajtottunk. Ők jöttek utánunk de mi gyorsabbak voltunk így volt időnk Bobhoz visszamenni.
-Ez azért húzós volt-ült le a kanapéra Rayen.
-És még nincs vége-tájékoztattam őket.
-Tudjuk, hogy ki akarnak minket nyírni-mondta Lil
-Nem úgy értem. Clara még Christianéknál van-mondtam.
-Őt is kiakarod hozni? Haver akkor már 2 banda akar megölni-emlékeztetett Fredo.
-Leszarom! Igen őt is kiakarom hozni mert miattam került oda. Nekem is van lelkiismeretem!-mondtam egy kicsit hangosabban.
-Vagy nem a lelkiismereted miatt akarod hanem valami teljesen másért-mosolygott Rayen..
-Ugyan miért? Csak ha már miattam van ott akkor enyivel tartozok!-mondtam logikusan.
-Ezt akarod bemesélni magadnak. Justin gondolkozz már. Hány lányt vittek már le miattad és abból menyit hoztál ki?-állt fel Rayen.
-Az összeset!-vágtam rá.
-Csak egyet! A húgodat. Az összes többit hagytad ott megrohadni-emlékeztetett. De hozzá még is ragaszkodsz-mosolygott.
-Teljesen igaza van Rayennek-helyeselt Fredo és Lil.
-Nem tudtok semmiről-csattantam fel.
-Az lehet, hogy a ti kapcsolatotokról tényleg nem de rólad mindent tudunk! Ismerünk!
-Akkor azt is tudnotok kéne hogy én AZ óta nem vagyok/leszek szerelmes!
-Nem azt mondtam, hogy szerelmes vagy de többet érzel iránta mint kéne-mondta tovább Rayen Fredo és Lil pedig folyamatosan helyeseltek.
-Olyan jó, hogy ti jobban tudjátok mit érzek mint én-mondtam idegesen.
-Jolvan akkor nem szereted-ült le mosolyogva a kanapéra Rayen. Lil és Fredo pedig a konyhát támadták meg.
-És, hogy akarod kihozni?-kérdezte Fredo mire én elmosolyodtam.
-Valami terv kéne-válaszoltam.
-Amit holnap találunk ki-ásított Lil.
-Ja-nevettem-És kösz srácok!
-Ez semmiség!-mondta Fredo és Rayen. Mivel Lil fáradt volt elment aludni és sorra mi is.

°Clara szemszöge°

Egész nap arra vártam, hogy Justin felbukkanjon de nem tette. Lehet, hogy nem is akar megmenteni. Tudom, hogy utál de azért csak nem hagy itt. Vagy még is? Bevallom félek. Nem tudom  miért történik ez de félek a folytatástól.....

Köszönöm a kommenteket és légyszi komizzatoook :D 

9.fejezet

Justin idegesen markolgatta a kormányt. Nem mertem megszólalni  mert láttam, hogy most tényleg gáz van. Kis idő múlva egy másik erdőnél álltunk meg mint ahol Bob háza van. Leparkoltunk és Justin kipattant.

-Gyere!-szólt nekem. Én így tettem és kiszálltam. Tudtuk, hogy jönnek utánunk ezért nem vesztegettük az időt. Justin még kiszedett a csomagtartóból valamit.

-Hova megyünk?-tettem fel azt a kérdést ami már az indulás óta megfogalmazódott bennem.

-Be az erdőbe mert ott nem találnak meg.-magyarázta és elindult.

-És a kocsi?

-Az itt marad. Gyere!-sétált be az erdőbe én pedig utána. Már vagy negyed órája sétálhattunk amikor Justin megállt és ledobta a kezében lévő valamit.

-Az mi?-kérdeztem.

-Háló zsák, hogy ne fagyunk meg.

-De az csak egy darab.-állapítottam meg.

-Igen és?

-Én a földön alszok!-határoztam el.

-Na ne viccelj!-röhögött fel. Én nem foglalkozva vele lefeküdtem.Ő kicsomagolta a hálózsákot és belefeküdt. Én fáztam de nem érdekelt.Kis idő múlva Justin megfogta a karom és behúzott maga mellé.

-Komolyan azért fagyoskodsz mert nem akarsz mellettem aludni?-súgta a fülembe amibe kissé beleremegtem.

-Igen-mondtam határozottan.

-Tedd már félre a makacsságod legalább ma estére!

-Jó de ne érj hozzám-húzodtam arrébb amennyire csak tudtam.

-Nem vagyok leprás-nevetett fel. -Te viszont gyerekes igen.

-Nem csak biztosra megyek-mondtam. Lépteket hallottunk. Justin befogta a szám, hogy még véletlenül se sikítsak fel. Pont olyan mint az álmomban.

-Srácok itt vagytok?-hallottam egy fiút.

-Ti vagytok?-állt fel mellőlem Justin. Én is felálltam majd 3 embert pillantottam meg.

-Lil vagyok-lépett oda hozzám és kezet csókolt.

-Clara-néztem furán. 

-Én Fredo

-Én pedig Rayen-mutatkoztak be.

-Mit kerestek itt?-szólalt meg Justin.

-Hát hallottuk, hogy Tom itt van szóval megkerestünk titeket aztán láttuk a kocsit az erdő szélén szóval bejöttünk-magyarázta Rayen.

-Sosem csalódom benned haver-mért végig Lil Justinhoz beszélve.

-Őt hagyátok!-mondta Justin.

-BP-s?-vigyorgott Lili.

-Talán.-mosolygott Justin. Sose mond semmi konkrétat. Meglehet, talán. Mondjuk én nem vagyok a tulajdona szóval ne is legyen határozott. A srácok kb fél óra múlva indultak mert "fontos dolguk akadt"

-Ha bármi tré van hivj!-mondta Fredo és elmentek. Itt hagytak Justinnal egy erdő közepén. Magukkal is vihettek volna.

-És mi van ha megtalálnak?-feküdtem vissza Justin mellé.

-Nem fognak-nyugtatott.

-És ha még is?

-Akkor se lesz semmi-válaszolt. Nem kérdeztem többet inkább megpróbáltam elaludni. Justin keze átfonódott a derekamon de aludt szóval most hagytam.

Reggel elég korán keltem. Mondjuk ki tudna sokáig aludni egy erdőbe a szabad ég alatt ha üldözik. Kinyitottam a szemem és 4 ismeretlen arcot láttam meg. Inákbb csak hármat mert Tomot felismertem....

-Jó reggelt cica-vigyorgott Tom. Justint óvatosan meglöktem aki felkelt.

-Mi az?-kérdezte kómásan. -Picsába!-láttam meg Tomékat.

-Nem is örülsz nekünk?-vigyorgott.

-Úgy nézek ki?-állt fel Justin majd óvatosan én is.

-Most velünk jöttök és nem bántunk. Harry!-intett Justin felé aki elindult de Juss megütötte majd egy fegyvert rántott elő amit Tomra szegezett.

-Én a helyedbe nem tenném-vigyorgott és az egyik pincsije rám szegezett egy pisztolyt. Justin lehajtotta a fejét majd eldobta a fegyvert.

-Én is így gonoltam-mondta majd Justint és engem is kirángattak az erdőből majd be egy kocsiba és elvittek.

-Majd szólók valahogy Fredoéknak és meg lesz oldva-súgta a fülembe.

-De én félek-mondtam halkan mert az egyik két ajtós monstrum mellettem ült. Justin csak átkarolt és magához húzott. Ettől egy kicsit megnyugodtam. Megálltunk és elkezdett azt hiszem Harry ráncigálni.

-Engedj már el!-rántottam el a karom.

-Baby ne legyél aggreszív!-markolt bele a seggembe. Én lendületből lekevertem neki egyet.

-Inkább csináld azt amit mondunk és ne ellenkezz-vigyorgott és egy házba vitt be. Ott belöktek egy szobába amit bezártak de Justin kint maradt.

-Mi a szart akartok?-hallottam Justin hangját.

- Szerinted? A kulcsot!-csattant fel Tom.

-Az nincs nálam.-ellenkezett JUstin.

-Dehogynem nálad van ls addig itt fogsz rohadni amíg ide nem adod-mondta majd Justint is belökték az ajtón.

-Jól vagy?-jött oda hozzám.

-Persze -bólintottam.- De milyen kulcs kell nekik?-érdeklődtem.

-Majd elmondom csak jussunk ki innen-mondta.

-Tudod te nem is vagy olyan bunkó.-mosolyogtam.

-Csak jussunk ki innen.-kacsintot. Hirtelen kocsit hallottunk lefékezni és csak remélni tudtuk, hogy Fredoék azok bár nem tudom, hogy honnan tudnák, hogy itt vagyunk. Nem is ők voltak hanem Christianék.

-Na hol van?-kérdezte.

-A szobába-válaszolt Tom.

-Kösz-és már nyitódott is az ajtó és Christian lépett be. -Most pedig te velem jössz baby-vigyorgott. Én csak Justinra néztem aki bólintott ezzel azt üzenve, hogy "nyugi megoldok mindent csak ne ellenkezz" Igy is tettem szóval Chritianékkal mentem. ' óra múlva állt meg a kocsi és ott is bezártak valahova de legalább nyugton hagytak.

°Justin szemszöge°

Most még tehetetlen vagyok. Az erdőbe is azért nem lőttem és nem cselekedtem mert Clara élete forgott kocán. De megfogom oldani ezt is. Nem hagyom, hogy bántsák. Nem tudom miért de kötelességemnek érzem megvédeni őt. Talán azért is mert nem hagyhatom, hogy miattam haljon meg. De egy biztos én holnaptól elkezdek cselekedni mert nem fogok itt ülni mint egy rab. Csak el kell érnem Fredoékat.....

És egy újabb rész :)) Mivel az előző rövid lett ez most hosszabbra írtam :D Remélem tetszeni fog :)

8.fejezet

Kikeltem az ágyból és csendben átmentem Justinhoz. Kopogás nélkül nyitottam be. Ő egyből rám nézett.

-Hiányoztam?-mosolyodott el.

-Valaki betört-hagytam figyelmen kívül a megjegyzését. Csörömpölés hallottunk amire Justin felpattant és lerohant én pedig utána. Lent Bobot (-.-) láttuk meg aki egyenesen nem bírt menni a szemei vörösek voltak és azt kiabálta, hogy "Jönnek!" Justin oda ment hozzá.

-Kik?-kérdezte tőle.

-Hát ők!-már beszélni is alig tud de a "hát ők"-kel nem mentünk sokra.

-Tomék?

-Igen-bólintott Bob.

-Clara öltözz!-indult meg felém Justin.

-Minek?-kerekedett ki a szemem. Senki nem örülne annak ha csak egy pólóba és bugyiba lenne aztán gyorsan fel kéne öltöznie. 

-Mert Tomék jönnek és nem maradhatunk itt!

-De be van szivva!-mutattam Bobra-Csak képzelődik.

-Az ilyenek mindig igazat mondanak!-próbált nyugott lenni Justin.

-A részegek de ő szívott! Én nem megyek sehova!-jelentettem ki. -Különben is a nagy Justin Bieber fél?-gúnyolódtam-

-Nem nem félek csak egyedül nem tudok elbánni velük és most a többiek nincsenek itt! De terünk már van! -magyarázta.

-jolvan örülök de akkor se megyek sehova! Jó éjt!-sétáltam fel.

-Ne kéresd már magad!-kiabált utánam Justin. Nem foglalkoztam vele csak felmentem és lefeküdtem. Miért vagyok ennyi idiótával összezárva?? Már az is átfutott az agyamno, hogy nem is követ senki.... Ilyen gondolatokkal aludtam el.

Reggel felkeltem és bűntudatom volt, hogy nem megyünk suliba. Ilyet se mondanék soha de komolyan. Kikászálódtam az ágyból és mivel más ruhám nincs felvettem azt amelyik ott volt. Mivel fésű van a táskámba (ilyenkor áldom magam) megfésülködtem. Gondoltam lemegyek és Justin orra alá dörgölöm azt a bizonyos "igazam volt" mondatot. Lent Justin a laptopon ütyködött.

-Jó reggelt!-ültem le. Ő rám nézett majd vissza a képernyőre. Szóval most még jobban utál mert nem neki volt igaza. Logikus. A csendet Justin hasának korgása zavarta meg.

-Nem vagy éhes?-kérdeztem.

-De-válaszolt. Bőbeszédű.

-Akkor miért nem eszel?

-Mert lusta vagyok csinálni-mondta úgy mintha ez egyértelmű lenne. Végül is ha ezen múlna akkor kihalna az emberiség.

-Van tojás?-sóhajtottam.

-Van-válaszolt fel se nézve a laptopból. Gondoltam akkor csinálok rántottát ha már Mr.Tökéletes-nek ez gondot okoz. Nem tudtam, hol van a serpenyő de nem kérdeztem meg inkább megkerestem.Miután megtaláltam gyorsan összedobtam a kaját, tányérba tettem és odaraktam Justin elé.

-Ezért jó ha van egy nő a háznál-nézett rám mosolyogva.

-Szívesen-mondtam flegmán és leültem a TV elé és én is ettem. -Bob hol van?-kérdeztem.

-Alszik.

-És kik azok a Tomék?-váltottam témát.

-Ha arra akarsz kilyukadni, hogy igazad volt akkor tessék igen!-vágta a fejemhez idegesen.

-Nem, nem azt akartam csak megkérdeztem.-forgattam a szemem. Pár perc csend után megszólalt.

-Tom annak a bandádnak a vezére akik üldöznek-avatott be.

-És miért követnek?-kiváncsiskodtam.

-Az neked nem mindegy?-emelte fel a hangját.

-Jolvan na csak megkérdeztem-mondtam és a TV-t néztem. Miután meguntam a kínos csendet közöttünk felmentem. A fülembe tettem a fülest és zenét hallgattam amire elaludtam. Az álmom pedig nagyon furcsa volt. Justinnal egy sötét erdőbe menekültünk valami elől. Mikor már biztosak voltunk benne, hogy nem jönnek utánunk lefeküdtünk a földre, hogy aludjunk de lépteket hallottunk. Megtaláltak! Elkaptak és leakartak lőni mikor felébredtem. Kopogást hallottam.

-Gyere-szóltam ki.

-Szia!-nyitott be Cat.

-Szia!-mosolyogtam. Ő bejött és leült.

-Na milyen Justinékkal lakni?

-Nem lakok itt!-kértem ki magamnak.-De amúgy egy normális mondatot nem tudunk beszélni.

-Clara el kell, hogy szomorítsalak mert mivel hozni fogsz ide ruhákat és itt vagy minden nap de itt laksz.

-Honnan tudod, hogy hozok én ide bármit is?

-Justin mondta-vont vállat.

-Elegem van!-sóhajtottam.

-Nyugin nem lesz semmi. Ha meg tré van hívj fel és jövök-ölelt meg.

-Lányok!-szólt fel Justin.-Gyertek le mert akkor most elmegyünk Clara pár cuccáért.-jelentette ki.

-Menjünk mert különben ideges lesz-mondtam unottan amire Cat elnevette magát.
 Lementünk majd ki és elindultunk hozzánk. Nálunk  Cattel bementünk míg Justin kint várt. Anyáék nem voltak itthon de egy cetlit találtam a pulton amiben ez állt: "Clara, sajnálom, hogy keveset tudtunk beszélni de vissza kellett mennünk. Szeretünk! Anya és apa" Ki gondolta volna... Cattel felmentünk és egy táskába összeszedtem pár ruhát meg a fontosabb dolgaimat és visszamentünk Justinhoz.

-Kész vagytok?-kérdezte mikor beültünk.

-Igen-válaszoltam. Justin beindította a kocsit és "haza" mentünk. 

.Amúgy ma is találkozok Austinnal-mondtam Catnek mikor kiszálltunk.

-Úúú tényleg mesélned kell róla-mosolygott.

-Te mit akarsz attól a senkitől?-szólt bele Justin.

-Te miért szólsz bele mindenbe?-vágtam vissza.- Menjünk fel és ott mesélek-fogtam meg Cat karját és felhúztam.

-Ha unatkoztok szóljatok szívesen benne lennék egy édes hármasba.-szólt utánunk Justin.

-Vagy egy négyesbe-mondta Bob akit csak akkor vettem észre. Mi nem szóltunk semmit csak becsuktuk az ajtót és leültünk.

-Szóval, hogy ismerted meg Austint?-kezdett bele.

-Úgy volt, hogy mikor anyáék haza jöttek akkor ugye elmentem hozzájuk. Onnan boltba majd mikor mentem haza Christian megállított  aztán felkapott és Austin meg Ematt mentett meg.-meséltem.

-A kis hős-mosolygott.

-Az-pirultam el. -De ha gondolod bemutathatlak Emattnek de Austin az enyém!-jelentettem ki.

-Jó de mikor?

-Ma találkozok Austinnal akkor mgkérdezem most tőle, hogy Ematt is jön -vettem elő a telefonom és
Austint hívtam.

-Szia!-vette fel.

-Szia! Csak azt szeretném kérdezni, hogy Ematt is jön-e négykor mert van egy barátnőm Cat és bemutathatnánk őket egymásnak-vázoltam fel a tervem.

-Oké benne vagyok-mondta.

-Jó akkor 4-kor. Szia!-köszöntem el.

-Szia!-tette le.- na 4-kor megyünk-mondtam Catnek.

-Köszönöm!-ölelt meg. A megbeszélt időpontkor Cattel elmentünk.

-Sziasztok!-láttuk meg őket.

-Sziasztok!-jöttek oda hozzánk és adtak 2 puszit.

-Cat Ematt. Ematt Cat-mutattam be őket egymásnak.

-És veled mi újság a múltkori óta?-fordult felém Ematt.

-Minden oké-mosolyogtam. Cat és Ematt beszélgettek én pedig Austinhoz fordultam.-Tényleg sajnálom a tengapit!

-Ugyan hagyd nem para-mosolygott. -De ki is volt az a srác?

-Justin egy görény-mondtam egyszerűen.

-Bővebben?-nevetett.

-Egy olyan srác aki minden lányt kihasznál.

-És tőled mit akart?

-Semmit csak paranoiás-legyintettem.

-Clara ma van kedved bulizni menni?-kérdezte Cat a telefonjával a kezében.

-Ki kérdezi?

-Justin.

-Ti jöttök?-fordultam Austinhoz.

-Persze!

-Akkor igen-bólintottam. Cat még beszélt egy kicsit majd újból felém fordult.

-8-kor megyünk-mondta. 

-Jó-bólintottam. A délután többi része nagyon jól telt rengeteget beszélgettünk és nevettünk.

~fél 8-kor~

Fél 8-ra visszamentünk "hozzánk" és elkeztünk készülődni. Mármint csak én mert Catet már haza kísértem és ő már kész van. Én azt a ruhát vettem fel amit anyáéktól kaptam egy fekete magassarkúval.

  Megcsináltam a hajam és a sminkem majd lementünk.

-Végre! Mehetünk?-gúnyolódot Justin.

-Igen-kaptam fel a táskám és elindultunk. A disconál találkoztunk Austinékkal. Egész este Austinnal táncoltam. Ematt Cattel. Justin meg Bob pedig csajoztak. Egyszer oda néztem mikor Justin csókolózott valami csajjal és szarul esett...... És nem értem, hogy miért.. Én Austintól akarok valamit szóval nem kéne szarul esnie... Pár órával később Justin  odajött és elkapta a karomat.

-Most ne vitatkozz hanem gyere!-súgta a fülembe.

-Mi a baj?

-Ott vannak Tomék-mutatott az ajtó felé ahol egy magas fekete hajú pasi állt 2 ajtós szekrényekkel.(persze nem szó szerint). Justin a kezemnél fogva kezdett el rohanni a hátsó ajtó fele. Kint beszálltunk a kocsiba és elöször visszamentünk Bobhoz és mondta, hogy gyorsan öltözzek át. Így is tettem utána pedig mentünk valahova. De fogalmam sincs, hogy hova megkérdezni pedig nem láttam célszerűnek.

Ne haragudjatok, hogy ez így sikerült de nagyon fáradt vagyok. :/

7.fejezet

Mikor odaértem a parkaba Austin már ott volt.

-Szia!-tette el a telefonját, felállt és kaptam tőle két puszit.

-Szia!-mosolyogtam.

-Ematt nem tudod jönni de azt mondta, hogy nem fogod megúszni nélküle-mondta.

-Oké-nevettem és leültem.-Köszönöm mégegyszer a délutánit-fordultam felé.

-Ez alap volt-mosolygott. -Amúgy megtudhatom, hogy mit akart?

-Hosszú-legyintettem.

-Rá érek!

-Hát jó. Szóval Christian a pasim volt de megcsalt ezért szakítottam vele. Utólag  kiderült, hogy elmebeteg és dili házba is volt. vissza akar szerezni és így jön ki belőle.-meséltem el. Az öldöklős részét meg inkább megtartom magamnak.

-Mikor együtt voltatok akkor nem vetted rajta észre?-érdeklődött.

-Nem-ráztam a fejem. Megcsörrent a telefonom. Megnéztem ki az és Cat neve vilogott a kijelzőn-Bocsi de ezt fel kell vennem-áltam fel és arrébb mentem.

-Szia!-vettem fel.

-Szia csak annyit akarok, hoy minden oké?

-Persze és köszönöm a ruház-mondtam.

-Szívesen.

-Figyi ha tudod akkor légyszi elmondod, hogy mi az a BP-s?-jutott eszembe.

-Persze, hogy tudom de hova sietsz?-kérdezte érdeklődve.

-Austinnal vagyok.

-Az ki?-kiváncsiskodott.

-Majd elmondom-ígértem meg.-Szóval az mi?

-A BP az Bieber Pecsét. Akire azt mondja, hogy BP-s arra már nem mászhat rá senki meg ilyenek-magyarázta.

-Én nem vagyok semmilyen "pecsétje". Hogy jön ő ehhez?-akadtam ki.

-Mit tudom én ő a vezér vagy mi.-mondta.-Amúgy miért te BP-s vagy?

-NEM! De ő azt mondja.

-Akkor bejössz neki

-Dehogy is! Utáljuk egymást. -nevettem-Csak nem akarja, hogy elkapjanak és azért mondja vagy honnan tudjam. Na de én vissza megyek Austinhoz szia!-köszöntem el.

-Jó szórakozást!-nyomott ki. Amúgy én már öszevagyok zavarodva. De majd egyszer hátha kitisztul minden.. Meg az furja leginkább az oldalamt, hogy mit rejtegethet Justin amiért üldözik. DE mindent szép sorba kiderítek. Eltettem a telóm és visszaülte Austin mellé.

-Minden oké?-kérdezte.

-Persze-mosolyogtam.

-Itt van nem mesze egy büfé elmegyünk?

-Igen-bólintottam és felálltam.

-Kár, hogy így de azért örülök, hogy találkoztunk-mondta miközbe a lámpák fényébe sétáltunk ki mivel már este volt.

-Én is-mondtam és szerintem kicsit elpirultam. Hirtelen dudálást hallottunk amire megfordultunk. Justin pattant ki belőle.

-Te mit keresel itt?-sétált oda hozzánk.

-Ezt én is kérdezhetném-mondtam gúnyosan.

-Nem megmondtam, hogy Christianék bárhol ott lehetnek. Mint délután.

-Erről honnan tudsz?-lepődtem meg.

-Szivi én mindent tudok-mosolygot.

-amúgy meg nem lett semmi. Nem fogok rettegésben élni és főleg nem fogom azt csinálni amit te mondasz!-vágtam a fejéhez.

-Pedig jobban tennéd! És most visszamegyünk Bobhoz.-ragatta meg a karom.

-Nem! Te mész!-rántottam el a kezem.

-Ne akard,hogy én tegyelek be!

-Austin mennyünk-sétáltam tovább a meglepődött fiúval. Egy kéz elkapta a derekam és felkapott.

-Justin tegyél le!-ütögettem.

-Mondtam, hogy jobban teszed ha rám hallgatsz!-mondta és hallottam, hogy elmosolyodik.

-Austin ma hívlak!-törődtem bele a sorsomba. -Görény!-mondtam ezt már Justinnak címezve. Ő betett a kocsiba ő is beszállt majd elindult.

-miért nem tudsz egyszer békén hagyni?-kérdeztem.

-miért nem tudod egyszer befogni és rám hallgatni?-vágott vissza. Inkább magamban tartottam a felgyülemlett szavaimat mert ha kimondom nem lenne benne köszönet. Amúgy most hogy így Bobhoz tartunk szerintem anyáék azt se fogják észre venni, hogy nem otthon alszok.

-Elegem van belőled!-csaptam be a kocsi ajtót mikor odaértünk.

-Jó ezt hallani-vigyorgott. Sóhajtva bementem. -Amúgy holnap majd hozz el pár ruhát.-mondta Justin.

-Minek?

-Mivel itt leszel, hogy legyen

-Ahj.... oké-most semmi kedvem nem volt veszekedni. Felmentem a "szobámba" és egyből Austint hívtam.

-Szia Clara-vette fel.

-Szia! Ne haragudj az előbbiért!

-Semmi baj de ő a pasid volt?

-Nem dehogy nincs pasim! Ő csak egy idióta. De legközelebb mindent megmagyarázok!-ígértem.

-Oké akkor holnap?

-Jó a parkba 4-kor?

-A legjobb.

-Oké akkor holnap szia!

-Szia!-tette le. Ez után megfürödtem és átöltöztem (Justin pólójába) és épp aludtam volna amikor valaki berontott a házba..

6.fejezet

Reggel felkeltem és csalódottan jöttem rá, hogy nincs olyan ruha amit feltudok venni csak a báli amit nem fogok. Kikászálódtam az ágyból és gondoltam megnézem, hogy Justin ébren van-e. Elég kínos ez a helyzet mert hát utálom és szerintem ez kölcsönös. De csak együtt kell "bújkálnunk" szóval tűrnöm kell.

-Jó reggelt!-láttam meg Justint.

-Szia!-köszönt fáradtan.- A kanapén van egy szatyor amibe ruha van az a tied-mondta.

-Oké de hogy hogy?-csodálkoztam.

-Felhívtam Catet, hogy hozzn neked valamit.

-Köszi. És ő hol van?

-Suliba.

-Nekünk is menni kéne-állapítottam meg.

-Nem nem kéne. Most még nem.

-De....

-Nincs de! Nem megyünk és kész!-jelentette ki.

-Jolvan!-forgattam a szemem.-Elmegyek felöltözni-mondtam mert már reggel elegem van Justinból.  Bementem abba a szobába ahol aludtam és felvettem ami a szatyorba volt. 

Amúgy gondolom ez Cat cucca. Miután felöltöztem feltettem egy minimális sminket szóval csak spirált. (mert mindig van nálam sminkcucc) megcsináltam a hajam és lementem.

-Szia! Szóval te vagy az akit Justin idehozott?-állított meg Bob.

-Igen-bólintottam kicsit félve. Nem volt bizalom gerjesztő a pasas. 

-Már megint nem csalódtam benne-vigyorgott és elkezdte a combomat simogatni.

-Ne simogass!-löktem el magamtól.

-Milyen kis vadóc vagy-vigyorgott és közelebb jött.

-Hagy már békén!-kiabáltam rá.

-Mit csináltok?-termett ott Justin.

-Rám mászott ahogy mondtad-vágtam rá.

-Menj a nappaliba!-nézett rám. Nem akartam vitatkozni mert ma elég feszültnek tűnik úgyhogy tettem amit kért de azért hallótávolságon belül maradtam.

-Mi a szart csinálsz?-hallottam Justint.

-Semmit. Jó a csaj!-mondta Bob.

-És attól rá kell mászni?-emelte fel a hangját Justin.

-Akár.

-Hát rohadtul nem!

-Mi van BP-s a csaj?-hallottam Bobon, hogy elmosolyodik. 

-Meglehet-vágott a falba Justin majd a nappaliba jött én pedig a TV-be bámultam. 

Milyen vagyok? És mi az,hogy BP-s? Valahogy ki fogom deríteni! Mondjuk Cattől. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Anya neve villogott a kijelzőn. Ő meg mit akarhat?

-Szia!-vettem fel.

-Szia Clara  hol vagy?-na erre mit mondjak? Bujkálok egy rossz fiúval mert megakarnak minket ölni? Tuti megállna a szíve.

-Egy barátnőmnél-hazudtam. Bár mondhattam volna azt is, hogy suliba. Miért bonyolítok mindent túl?? De nem tűnt fel neki.

-Akkor gyere haza mert megjöttünk-mondta. Azt hittem tovább lesznek.

-Oké mindjárto tt vagyok szia!-tettem le. -Justin-fordultam felé.

-Mi az?-nézett rám.

-Haza kell mennem.-álltam fel.

-Minek?

-Mert anyáék haza jöttek-mondtam.

-Ahj....-állt fel és a kocsi kulcsért nyúlt.

-Nem mondtam, hogy vigyél el.

-De mert akkor lehet, hogy elkapnak. Ezek mindenhol ott vannak.

-És ez téged mióta is érdekel? Azt hittem utálsz-fontam össze magam előtt a karom.

-Ez így van de ha téged elkapnak akkor kiszedik belőled, hogy én hol vagyok-vigyorgott.

-Kedves-mosolyogtam gúnyosan és kimentünk. Otthon kiszálltam a kocsiból.

-Majd jövök vissza érted-mondta és elhajtott. Olyan jó mikor helyettem dönt.... Úgy viselkedik mint egy testőr pedig állítólag utáljuk egymást..

-Sziasztok!-mentem be.

-Szia kicsim!-mosolygott anya. Odamentem hozzájuk és leültem.

-Hogy, hogy már itthon vagytok?

-Mert hamarabb vége lett mint gondoltuk de pár nap múlva megyünk vissza-mondta apa.

-Sejtettem-sóhajtottam.

-Viszont hoztunk neked valamit.-vet ki anya a dobozból egy egybe ruhát egy pólót és egy nyakláncot.

Már megint kezdik. Már nagyon unom a "kiengesztelésüket". Mondjuk tetszik amiket hoztak de akkor is....
-Köszönöm-erőltettem egy mosolyt az arcomra és megöleltem őket.
-Elmegyek és hozok valami kaját amit maximum melegíteni kel-állt fel apa.
-Hagyd majd én megyek-mondtam.
-Biztos?
-Persze-bólintottam és elmentem. A boltba vettem mirelit pizzát majd mentem haza amikor
Christian megállított.
-Hova? Hova?
-Haza-mondtam unottan és kikerültem de ő megfogta a karom.
-Nem te velem jösz-ráncigált.
-Te meg hülye vagy-rántottam el a karom.
-nem baby te most velem fogsz jönni-kapott fel. Én ütögetni kezdtem de nem hatotta meg.
-Segítség!!!-kiabáltam.
-Fogd be!-ütött meg.
-Segítség!!-hagytam figyelmen kívül az előző tettét.
-Tedd le!-jött oda 2 srác.
-Haggyatok már!-röhögött Christian és velem együtt tovább sétált. Az egyik megütötte amitől összeesett és én is zuhantam de valaki megfogott. Belenéztem a barna szemeibe ami hosszú szemezést kívánt.
-Jól vagy?-mosolyodott el.
-Igen és köszönöm-álltam fel. -Nem tudom mit csináltam volna.
-Semmiség-legyintett az amelyik megfogott. Csak úgy mellesleg nagyon jól nézett ki.
-Amúgy  ő ki volt?-kérdezte a másik srác.
-A volt pasim-válaszoltam.-Egy elmebeteg-rántottam vállat. -Amúgy Clara  vagyok-nyújtottam kezet.
-Én Ematt-rázott velem kezet.
-Én pedig Austin-mosolygott az elkapóm. Austin nagyon bejött.

Kis cuki fiú de biztos hozna meglepetéseket :3
- Meghívhatlak titeket valamire köszönet kép?- néztem rájuk.
-Ne hülyéskedj! Én szeretnélek este meghíni valamire. Benne lennél?-kérdezte Austin.
-Hát persze-mosolyogtam.
-És a számodat is megadnád neki?-szólalt meg Ematt. Ezek szerint ő a "szárnysegédje" :D
-Persze-lediktáltam a számom majd ők is megadták.
-Te is hívhatsz bármikor ha van valami-mondta Austin.
-Oké köszönöm.
-Figyi az neked jó ha itt a parkba találékozunk?-mutatott az út túloldalára.
-Tökéletes mikor?
-6?
-Oké. De mennem kéne mert anyámék éhen hallnak-nevettem.
-Jolvan akkor 6-kor szia!-mentek el. Hazamentem és még beszélgettem anyuékkal meg ettünk. 6 előtt felmentem a szobámba de azért lőtettem egy képet hátha ez az utolsó szingli ként :D

Nem azt mondom, hogy már összefogunk jönni de a remény él bennem :D Felvettem egy ehhez alkalmas ruhát.

És elindultam a találkozóra...

Sziasztok :) És itt van az 5. rész remélem tetszeni fog :)

5.fejezet 

Már a suli előtt hallottam a zenét. Bementem az udvarra ahol már sokan voltak. A tekintettemmel Catet kerestem de nem találtam szóval felhívtam.

-Szia! Mindjárt ott vagyok gyere ki s suli elé-mondta.

-Oké szia!-tettem le majd kimentem a suli elég ahol vártam. Egyre többen jöttek és voltak olyanok is akiket még soha nem láttam.

-Szia!-ugrott a nyakamba Cat.

-Szia!-köszöntem mosolyogva. Cat gyönyörű volt. Egy szép rózsaszín rövid ruhát viselt egy sárga, rózyaszín maszkkal.

-Gyere menjünk be-húzott. -Kb senkit nem fogunk felismerni szóval azzal táncolunk akivel akarunk -hát fura felfogása van de szeretem. Bementünk az udvarra és egyenlőre csak leültünk egy padra és nézttük a többieket.

-Remélem betalál egy helyes álarcos-nézett körbe.

-Én meg remélem egy nem-sóhajtottam.

-Justin?

-Ahha.

-És Christiannal mi van?

-Őt lekoptatom de Justin nehezebb eset-mondtam.

.Most felejtsd el őt kérlek-nézett rám.

-Jó-mosolyogtam.

-Hölgyem felkérhetem egy táncra?-állt meg előttem egy srác.

-Nem baj?-kérdeztem Catet.

-Dehogy menjél!-lökött meg. Felálltam és elmentem táncolni azzal a bizonyos fiúval. 

-Max vagyok-súgta a fülembe.

-Clara-mutatkoztam be én is. Elég furán éreztem magam és ő nem is tetszett semmilyen szempontból. Mikor vége lett a számnak elengedtük egymást.

-Megiszunk valamit?-kérdezte.

-Bocsi de megkeresem a barátnőmet-indultam el.

-És a számodat elkérhetem?-próbálkozott tovább. Miért nem veszi észre, hogy leakarom koptatni?

-Majd ma még megkereslek-szóltam vissza majd ahhoz a padhoz mentem ahol Cattel ültünk de ő nem volt ott. Gondolom elment táncolni. Hirtelen egy beszélgetésre lettem figyelmes.

-És sikerült a csajjal?

-Ja, Christiant leitattam aki megfektetett egy csajt ezt Calara meglátta és nálam sírta ki magát és megtörtént.-ezek rólam beszélnek..... Méghozzá Justin!!! Görény! Közelebb mentem, hogy jobban halljam.

-És milyen volt?-kérdezte az ismeretlen.

-Fredo ez komoly kérdés volt? Kurva jó-hmm.... talán ezt vehetem bóknak..

-Akkor csak megérte-állapította meg ezek szerint Fredo.

-Teljesen-válaszolt Justin. Ekkora seggfejjel se találkoztam még. Csak azért leitatta Christiant, hogy megtudjon fektetni. Nem hallgattam tovább úgyhogy inkább elmentem.  Pár perc Justin szidás után egy kezet láttam meg magam előtt. Felnéztem és egy fiú állt előttem és arra várt, hogy táncoljak vele. Ismerős volt de nem tudtam meg állapítani, hogy ki az. Megfogtam a kezét és elmentünk táncolni. Nagyon jól táncolt ezért egyre kíváncsibb lettem ki lehet az. A táncunk végén megszólaltam.

-Megtudhatnám, hogy ki vagy?-ő elmosolyodott és levette a maszkját. Meglepett amit láttam mert Justin volt az.

-Szemétláda!-löktem el magamtól.

-Most mi bajod van szivi?-gondolom ő tudja  ki vagyok szóval én is levettem a maszkom.

-Tönkretetted a kapcsolatom!-kiabáltam.

-Ezt meg honnan szedted?-tette az ártatlant.

-Hallottam-mondtam gúnyosan.

-Már hallgatózol is?-vigyorodott el.

-Nem csak tudod ha rólam van szó jogom van tudni-mondtam logikusan.

-Nem mert egy privát beszélgetés volt.

-Szarok rá a privát beszélgetéseidre. Hogy lehetsz ekkora görény?-tértem vissza az eredeti témához.

-Csak egy kérdésem van. Élvezted?

-Ez nem lényeg mert elcseszted a kapcsoltatom!

-Szóval igen-vigyorgott.

-Dögölj meg Bieber!-viharoztam el. Hirtelen pisztoly lövést hallottam utánna meg már csak annyit éreztem, hogy Justin ellök és a földre esünk. 

-Gyere!-húzott fel és a kocsiig szaladtunk. Még mindig lőttek és mikor elhajtottunk a kocsival akkor is.

-Ez mi volt?-kérdeztem idegesen Justint.

-Majd elmondom csak most fogd be!-kiabált rám. Plusz egy ok amiért utálom. Elég hosszú a lista.Egy erdő elé mentünk ahol egy ház állt. Kiszálltunk és Justin bevágta a kocsi ajtót. Bementünk a házba ahol égett a villany de nem volt ott senki. Justin levetette magát a kanapéra és TV-zett én pedig csak álltam és gondolkodtam.

-Leülsz vagy egész végig ott fogsz állni?-kötött belém Justin. Magamhoz tértem és leültem a kanapéra ahol még elfértem Justintól.

-Mos már elmondanád, hogy mi volt ez az egész?-néztem rá.

-Christian meg akar ölni-mondta egyszerűen. Itt akaratlanul is kitört belőlem a nevetés.

-Ezt te sem gondoltad komolyan-nevettem.

-De halál komolyan-szarul ironizál.

-Akkor nem ismered eléggé.

-Nem! Te nem ismered eléggé!

-Ha ennyire biztos vagy benne akkor honnan veszed?-vártam a válaszát.

-Onnan, hogy aki nem lehet az övé azt megöli-rántott vállat.

-Ne és ezt honnan szedted?

-Biztos forrásból.

-Mondj már el egyszer végre valamit rendesen!-csattantam fel.

-Jó-sóhajtott és felállt.- Szóval van egy banda aki engem akar elkapni mert van nálam valami ami nekik is kell de ez mindegy. Tehát egyszer elkaptak és elvittek. Christian bandája ott volt vagy a maffiáa mit tudom én. És kérte ,hogy segítsenek neki megölni egy csajt mert nem akar hozzá vissza menni.Elme roggyant a srác. Már dili házba is volt. Szóval most te vagy a célpont és mivel én bújtattalak el én is úgyhogy kösz-magyarázta.

 -Oké. elöször is senki nem mondta, hogy ments meg. Másodszor az a másik banda amilyek téged üldöz már  gondolom engem is mert itt vagyok veled úgyhogy szerintem kvittek vagyunk. Ja és ha nem akartál volna megfektetni akkor most nem tartanánk itt. Harmadszor pedig ez hihetetlen, hogy Christian elmebeteg-fejeztem be.

-Pedig az. Jaé s ha nem lennél jó csaj akkor nem akartalak volna ágyba vinni szóval ez mind a te hibád.

-Bocs, hogy élek. És meddig kell bújkálnunk?-kérdeztem mert szerintem ebből az következik, hogy ezt kell csinálnunk.

-Ameddig meg nem ölnek

-És azon kívül?

-Honnan tudjam.-rántott vállat. Hát ez megnyugtató.

-Oké most veled nem lehet beszélgetni szóval megfürödhetek?-kérdeztem.

-Ja. A folyosó végén balra és zárd be az ajtót. Felálltam és elmentem fürdeni és bezártam az ajtót, hogy nehogy meglepetés érjen.Éreztem, hogy a könyököm nagyon zsibbadt úgyhogy megnéztem és egy horzsolás volt rajta. Szerintem az esésnél szereztem. Megfürödtem és rájöttem. hogy nincs mibe aludnom ezért kérnem kell Justintól valamit ami kínos lesz de valamibe aludnom kell. Úgyhogy magam köré tekertem a törölközőt és oda mentem hozzá.

-Justin-szóltam neki.

-Hm..? -nézett rám mire elmosolyodott.

-Tudsz adni valamit amiben aludhatok?-kérdeztem kínosan.

-Tudok adni pólót de aludhatsz meztelenül is.-vigyorgott. 

-A pólót választanám-mondtam. Felmentünk ahol kivette az egyik pólóját és oda dobta nekem. 

-Köszi. Amúgy itt laksz?

-Nem csak van itt pár cuccom mert ez a hely a "bunkim" És amúgy lakik itt egy srác Bob. Fura szerzet de jó arc. Ha rád akar mászni akkor csak üsd meg-rántot vállat.

-Öhm.... oké.-néztem furán.-És hol tudok aludni?

-A szembe lévő szobába.-válaszolt.

-Köszi. jó éjt.-mentem át. Ott felettem a pólót és befeküdtem az ágyba. Nem hiszem el, hogy Christian tényleg ilyen. Sose látszott rajta. Meg mostantól attól kell rettegnem, hogy hol és mikor fognak elkapni.És Justinnal kell bújkálnom....

És íme az új rész :3 És légyszi komizzatok mert ha nem az azt jelenti, hogy szar és akkor felesleges tovább írnom :/

 4.fejezet

Reggel felkeltem és eszembe jutott az álmom. Elég valótlan de azt álmodtam, hogy lefeküdtem Justinnal. Itt akaratlanul is elnevettem magam. Éreztem,hogy valaki mozog mellettem. Megfordultam és Justint pillantottam meg magam mellett. Eléggé megijedtem attól, hogy egy ágyban vagyok vele... ezért, hogy megnyugtassam magam benéztem a takaró alá. Amit láttam megrémített.  Mind  ketten meztelenek voltunk. Az nem lehet, hogy az álmom nem csak álom volt... Nem süllyedhettem le idáig! Gyorsan felöltöztem és felhívtam Catet.

-Szia!-szólt bele.

-Egy barom vagyok!-mondtam köszönés nélkül.

-mi a baj?

-Lefeküdtem Justinnal-nyögtem ki.

-Micsoda?

-Ahha

-És, hogy? Mármint az ágyas része nem érdekel de mit csinált, hogy eljutottatok odáig?-egyébként Catnek mindent elmondtam Justinnal kapcsolatban szóval minden háttérsztorit tud. Ő az egyetlen akit barátomnak mondhatom és ezzel ő is így van! 

-Én még kint maradtam miután te elmentél. Justin odajött és elkezdett kedveskedni én meg bedőltem neki. Megcsókolt, visszacsókoltam és felvitt. Ott eltoltam magamtól de felhozta Christiant és ennyi volt megtörtént-magyaráztam.

-Direkt hozta fel!

-Tudom

-Most hol vagy?

-Justinnál.

-Akkor menj el onnan és majd átmegyek

-Köszönöm!

-Ugyan! Na de leraklak szia puszi!

-Oké puszi szia!-tette le. Hallgattam Catre így lementem.

-Na jó volt az este?-szólt valami idióta.

-Fogd be!-mondtam és hazamentem. Otthon levetettem magam a kanapéra és a gondolataimba merültem. Tényleg nem lehet, hogy idáig elmentem. Mindig azt mondtam, hogy akik lefekszenek Justinnal azok ribancok és most én is megtettem..... Hányszor fogja még az orrom alá dörgölni. Gondolkodásomból egy kopogás zökentett ki. Feláltam és kinyitottam.

-Szia cica!-jött be Justin.

-Mi a szart akarsz?-vágtam be az ajtót.

-Tudod általába úgy szokott lenni, hogy reggeli után nyomunk még egy kört és csak azután mennek el tőlem-vigyorgott.

-Baromi vicces. Húzz el!-mutattam az ajtó felé.

-Ugyan édes te is élvezted-mosolygott.

-Ne hívj se cicának se édesnek! És szembe tudnám magam köpni! Undorodom saját magamtól!-emeltem fel a hangom.

-Azért ne túlozz-mondta -Édes.. 
-Ez nem túlzás. Igazság! És most menj el!
-Jolvan ha nem látsz szívesen. De holnap úgy is találkozunk-kacsintott és elment. Szemétláda. 
Pár percel később átjött Cat. 
-Szia!-öleltem meg.
-Szia!-viszonozta majd leültünk.-Na mi van?
-az előbb is volt itt-mondtam.
-És mit csinált?
-Semmit nyomta a hülye szövegeit aztán elküldtem.
-De úgye tudod, hogy nem fog erről az egészről leszállni egy ideig. Megkapott szóval most örül a fejének.
-Tudom-sóhajtottam. -De nem tudom, hogy hogy lehettem ekkora barom!
-Visszakartál vágni Christiannak.
-Lehet de nem így kellett volna!
-Ez igaz-mosolygott. 
-Jó mindegy felejtsük el majd megoldom. Kérsz csokit?
-Persze-pattant fel. Egész estig nálunk volt. Azt akartuk, hogy náluk aludjon de az anyukája nem engedte.

Reggel felkeltem és megnéztem az órát ami fél 8-at mutatott, Mivel elaludtam kipattantam az ágyból és keresetem valami szettet.

Feöltöztem, megfésülködtem,fogat mostam, sminkeltem és elindultam. Szerencsére nem késtem el úgyhogy beültem a padba és telefonzotam.
-Beszélhetnénk?-ült le mellém Christian.
-Nem-mondtam egyszerűen.
-De kérlek értsd meg, hogy szeretlek!-tette a kezét az enyémre.
-Akkor ez nem érdekelt mikor azzal a lotyóval hemperegtél!-vágtam a fejéhez.
-Sajnálom! De te is lefeküdtél Justinnal.-ezzel akakrja kimenteni magát? Nagyon szarul csinálja. Most gondolom egy olyan jelentre várt hogy "úú igazad van megbocsájtok" BENÉZTE!!
-De mi akkor már nem voltunk eggyüt
-Szóval lefeküdtetek-mondta és éreztem, hogy a szorítása erősődik amire felszisszentem.
-Fájt?-kérdezte.
-Szerinted?
-Akkor jó-felállt és elment. Idióta. Becsöngőkor az ofő jött be.
-Sziasztok! Figyeljetek! -kezdte.- Farsang alkalmából lesz ma egy álarcos bál itt a suliba. Viszont nektek kell díszíteni. És a virágosnál még vannak virágok amik nincsenek elhozva szóval elkéne menni értünk. És mivel Justinnak van kocsija elmegy vele valaki. Addig a többiek itt díszítenek.-magyarázta az ofő.
-És mikor menjünk el?-kérdezte Justin.
-Most szóval veled megy Clara és Christian.-mondta. Na ez szuper pont nekünk hármunknak kell elmenni....
-Én nem maradhatnék itt?-kérdeztem.
-Nem! Kell melléjük valaki. Indulás!-felálltunk és kimentünk. Ott beültünk a kocsiba és elindultunk.
-Ez kínos-mondtam úgy, hogy csak én halljam de a többiek is meghallották.
-Nem lenne kínos ha nem feküdtetek volna le-szólalt meg Christian.
-Nem lenne kínos ha nem csaltál volna meg!-kontárztam.
-Nem lenne kínos ha befognátok!-emelte fel a hangját Justin.-Chritian a helyedbe meg kussolnék örülj, hogy meg vagy itt tűrve!
-Hűha!-Justin csak hárta dobott egy üveget ami eltalálta Christiant. Ő megütötte Justint aki elkapta a kezét és így "bunyóztak" miközbe a kocsi egy vilanyoszlop felé tartott.
-Justin!!!-kiabáltam.-ő kapcsolt és elrántotta a kormányt így ismét az úton voltunk.-Örülnék ha lehiggadnátok és nem nyiranátok ki minket!-akadtam ki.
-Tegnap este is kiabálhattál volna így. De nem voltál rossz.-nézett rám vigyorogva Justin.
-Justin kussolj. Nem vagy vicces-forgattam a szemem. Elmentünk a virágokért  majd vissza a suliba. Ott a nap hátra lévő rész a díszítésről szólt és nem viccelek, hogy 5-re értem haza a bál pedig 7-kor kezdődik. Felakartam hívni Catet, hogy mit vegyek fel de mivel ő is készülődik nem zavarom. (nem a mi sulinkba jár de meg lett hívva) Felmentem kinyitottam a szekrényem és gondolkoztam, hogy mit vegyek fel. Kipakoltam kb az egész szekrényt mikor megtaláltam a megfelelőt.

A ruhát anyától kaptam mikor még foglalkozott velem. Az álarc meg csak úgy volt itthon. Feöltöztem,sminkeltem, megcsináltam a hajam és elindultam a bálba...