11.fejezet

°Clara szemszöge°

Az este nem sokat aludtam. Féltem, hogy Christian bejön. Eddig nem igazán nézet meg de ki tudja, mit tervez. Ahogy Justin elmondta bármit megtehet. Már abban sem bízok, hogy Justin eljön értem. Hirtelen megcsörrent a telefonom. Gyorsan felvettem nehogy meghallják.

-Szia Austin!-suttogtam

-Szia! Otthon vagy?-kérdezte.
-Most nem-válaszoltam.
-És mikor leszel?
-Fogalmam sincs de majd felhívlak-ígértem meg.
-Oké. Amúgy hogy vagy?-folytatta. Miért ilyenkor akar trécselni?
-Jól. De nekem most le kell tennem bocs akkor majd hívlak  szia-köszöntem el.
-Oké szia-tette le. Sajnáltam, hogy így le kellett ráznom de nem volt más választásom. Egyszer csak nyílt az ajtó és Christian lépett be.
-Na mi van a lovagoddal?-kérdezte gúnyosan.
-Mit akarsz tőlem?-hagytam figyelmen kívül a megjegyzését.
-Azt amit az összestől-vigyorgott.
-Hát azt elfelejtheted!-nevettem fel kínosan.-Egyébként azt se értem ezt miért csináltad. Te csesztél el mindent-vágtam a fejéhez.
-Ha Justin nem lenne mi még mindig együtt lenénk.
-Ne próbáld már megint rákenni. Ehhez neki semmi köze.
-Dehogynem. Ő itatott le engem mert téged le akart fektetni.
-Attól, hogy valaki részeg még lehet hűséges!-mosolyogtam gúnyosan.
-Innen akkor se mész el. Még lesz egy jó éjszakád-vigyorgott és kiment.Arra várhat! Ha segítség nélkül de kijutok innen. Már nem számítok semmi segítségre főleg Justintól. Csak mert nem nagyon hiszem, hogy még mindig Toméknál van. Ő nem az a fajta srác. Már biztos kijutott valahogy és én eszébe se jutok. A viszonyunk alapján gondolom így. Bár azt sose hittem volna, hogy vele együtt fogok "lakni" vagy esetleg bújkálni. Na ja és főleg azt nem hittem volna, hogy meg akarnak majd egyszer ölni. Nem tudom, hogy hogy fajulhatott ideáig az életem. Ahhoz már hozzá szoktam, hogy a szüleim szarnak rám na de az hogy valaki nem nyugszik addig míg meg nem halok. És hab a tortán: a volt pasim akar holtan látni aki ráadásul egy pszihopata. Jól alakul az életem és szerintem ez még csak a kezdet...

°Justin szemszöge°

Reggel felkaptam valami ruhát és lementem. Ott Rayent láttam meg.
-Reggelt!-köszöntem.
-Szia!-nézett rám.
-Van még kávé?-néztem a kezében tartott pohárra.
-Ahha-bólintott. Ja, fura, hogy egy fiúkal teli házba bármi is van. Bementem a konyhába és töltöttem magamnak kávét majd leültem Rayen mellé.
-Na mizu?-kérdezte.
-Egész éjjel gondolkodtam-sóhajtottam.
-Claran?
-Jah-mondtam.
-Most mi van veletek?-fordult felém komolyan Rayen.
-Hát ő utál.
-És te?
-Én nem utálom mert akkor mefektetni se akartam volna szóval utálni nem utálom-vallottam be.
-Akkor?
-Semleges-rántottam vállat. Rayen csak elmosolyodott.
-Sziasztok!-jött le Fredo és Lil a lépcsőn.
-Jó reggelt!-köszöntem. A fiúk csináltak valami kaját majd ők is leültek hozzánk.
-Na akkor a terv-szólalt meg Lil.
-Kéne egy elterelő ember amíg a többiek kihozzák Clarat-mondta Lil.
-Én leszek az az meber mert megakarom ölni azt a balfaszt-szólaltam meg.
-De azt nem most kéne-nézett rám Fredo.
-Dehogynem, most a legalkalmasabb!
-Mikor csináljuk?
-Majd sötétedéskor indulunk-jelentettem ki. Addig a fiúkkal még beszélgettünk a menő akcióról és a fegyvereket élesítettük.

Sötétedéskor beültünk a kocsiba és indulhatott a buli.
-Akkor én bemegyek ti meg addig kihozátok Clarat-mondtam el újra a tervet ők pedig bólógattak. A háztól pár méterre álltunk meg onnana pedig gyalog folytattuk

°Clara szemszöge°

Én próbáltam nyugottan valami tervet szőni de Christian bejött.
-És most szórakozni fogunk-vigyorgott és odalépett hozzám.
-Az felejtős-löktem rajta egyet.
-Ugyan szivi lesz egy jó napod-fogta meg a derekam és a nyakamat kezte el puszilgatni amitől elkapott az undor és felpofoztam.
-Na ezt nem kellett volna-ütött meg ő is.- Eddig kedves voltam de mostmár nem leszek az-lökött az ágyra és szó szerint letépte rólam a felsőm ami darabokba ért földet.
-Segítség!-próbálkoztam bár semmi értelme nem volt.
-Kussolj!-ütött meg ismét. Már épp a nadrágomat akarta kigombolni amikor valaki bejött a házba.-KI a szar ez?-ált fel rólam és kiment.
-clara!-kopogtak az ablakon. Odanéztem és Fredoékat láttam meg. Kinyitottam az ablakot.
-Ti hogy hogy itt vagytok? Mármint nem baj csak...-lepődtem meg.
-Valószínüleg érted jöttünk. Gyere!-fogta meg a kezem Rayen.
-Justin?-néztem rájuk.
-Christiánnal-válaszoltak.
-Ti komolyan egyedül hagytátok 5 emberrel?-kerekedett ki a szemem.
-Azt mondta megoldja.
-Ismétlem: egyedül 5 emberrel-akadtam ki. Hirtelen nyilt az ajtó és az egyik talpnyaló jött be. Odajött hozzmám és a hátátra akart dobni de Lil kiütötte.
-Miért nem tudod egyszer azt csinálni amit mondunk?-pattant mellém Rayen majd megfogta a csuklóm és kirohantunk az ajtón pont Justinékhoz.
-Nem azt mondtma, hogy vigyétek ki?-nézett ránk Justin miközbe Christiannal egymásra fogták a fegyvert.
-De hát önfejű-védte magukat Fredo.
-Istenem és nem birtok el vele?-forgatta a szemét Justin.
-Igazából én örülök, hogy így összejöttünk-szólalt meg Christian.
-Mit akarsz tőle?-nézett Christianra Justin.
-Mi közöd van Clarahoz?-vágott vissza.
-Szerintem ez csak Clarara meg rám tartozik.
-Ja persze megfektetted azért mert hiányod volt-nevetett.
-Fogd be mert megöllek!-mondta Justin.
-Ooo te csak azt hiszed-húzott maga elé Christian és rám szegezte a piszolyt.
-Úgyse lőnéd le-húzta az agyát Justin. Jó, hogy az én életemmel játszik.
-Honnan veszed?-kérdezte és egyre jobban kezdte behúzni a ravaszt. Hirtelen egy nagy durranást hallottunk. Már azt hittem engem lőtt le de Christian összeesett mellettem. Ő még a maradék erejével lőtt még egyet ami Justint találta el.
-Úristen-rohantam oda Justinhoz. A keze vérzett. -Jólvagy?-aggódtam.
-szerinted?-vágta rá. Még ilyenkor is bunkó...
-Gyertek lépjünk le-kapták fel Justin és kimentünk. Beültünk a kocsiba Rayen pedig gyorsan elhajtott míg hátul Justinból próbálták kiszedni a golyót.
-Haver szólj ha fáj-mondta Fredo és egy csipesszel (nem tudom, hogy honnan szerezte) nyúlt bele a sebbe amit én alig bírtam nézni.
-Srácok ez biztos jó ötlet, hogy kocsiba műtitek.
-Ha nem kötjük le most elvérzik-kiabált rám Lil. Nem szóltam csak csenben néztem ahogy Justinból kiszedik a golyót.
-Figyelj tesó ez most fájni fog-mondta Lil és egy gyors mozdulattal kirántotta belőle a lőszert amire Justin felordított.  Gyorsan bekötözték a sebét és már kész is voltak. Ekkor Rayen megállt mi pedig kiszálltunk és nem máshol mint Bobéknál.
-Köszönöm fiúk- mondtam mikor bementünk.Fredo, Lil és Rayen csak rám mosolyogtak.- Justin jól vagy?-ültem le mellé.
-Szerinted jól vagyok?-kérdezte bukón.
-Boccs, hogy megkérdeztem  mert próbáltam veled jó fej lenni és megköszönni , hogy megmentettetek.-akadtam ki.
-Ne legyél jó fej azért hoztunk ki mert tartoztam enyivel mivel miattam kerültél oda . Ez miatt nem kell jó fejnek lenned mert amúgy is utálsz.-fájt, hogy azt mondta csak azért hozott ki mert "tartozott"
-Mintha te nem utálnál!-vágtam a fejéhez és felrohantam. Hihetetlen ez a srác. Próbálok vele kedves lenni de ő akkor is bunkó. De oké ha ő így akar játszani akkor legyen....