2014. január 2., csütörtök

1.fejezet

Reggel mint mindig az órámra keltem. Kikászálódtam az ágyból és kerestem valami sulis cuccot. A választásom erre esett:
Megcsináltam a hajam és a sminkem majd lementem. Anyáék szokás szerint nem voltak itthon de meg egy cetlit se írtak.Jó érzés ha vannak szüleid nem? Csináltam magamnak szendvicset amit megettem. Már vettem fel a cipőmet amikor jött egy üzenetem amit megnyitottam.

 "Jó reggelt szerelmem! A suliba vagyok szóval ne várj rám. szeretlek! <3 Christian."

Felkaptam a táskám és elmentem a suliba. Ott már Christian kint várt.
-Szia kicsim!-jött oda hozzám.
-Szia!-csókoltam meg.
-Hogy vagy?-karolt át és bementünk.
-Ahogy lehetnék kora reggel-sóhajtottam.
-Rossz reggeled volt?
-Nem csak fáradt vagyok-mondtam mi közbe leültem a helyemre.  Mikor becsöngettek a tanár bejött és elkezdődött a fizika. Elég unalmas volt de túléltem anélkül, hogy elaludtam volna. mikor kicsöngettek az egész osztály kicsődült a teremből.
-Elmegyek focizni a fiúkkal. Kijössz?-ölelt meg hátulról Christian.
-Nem. Én a büfébe megyek. Kérsz valamit?-kérdeztem.
-Nem-csókolt meg.
-Jolvan.-mosolyogtam és ketté váltunk.A büfénél nem volt senki ezért hamar végeztem.Már mentem vissza a terembe amikor egy ismerős hangot hallottam meg.
-Szia!-köszönt a "felszedlek" hangján. Megfordultam és igen, Justin volt az. Tudtam, hogy mit akar ezért nem álltam meg.
-Már meg se vársz?-szólt utánam.
-Ahj mit akarsz?-sóhajtottam és megálltam.
-Csak beszélgetni-jött közelebb és a falig tolt.
-Megint miről?-néztem a szemébe.
-Még mindig áll a hálószobás ajánlatom. És hidd el rád bármikor szánok időt-kacsintott.
-Megmondtam, esélytelen, hogy én lefeküdjek veled-vágtam a fejéhez.
-Biztos vagy te abban?-kérdezte és a nyakamat kezdte el puszilgatni. Kicsit elvesztem benne, hogy milyen gyengéd volt de tudtam, hogy miért ilyen és amúgy se akarok vele lefeküdni szóval eltoltam magamtól.
-Teljesen- mondtam és elindultam de ő megfogta a karom.
- Még meggondolod magad. Nekem  nem tudnak ellen állni.
-Ja a ribancok de én nem vagyok az-mosolyogtam gúnyosan és elmentem. Egyébként  Christian nem tudja, hogy Justin mit akar tőle de szerintem jobb is.

°Justin szemszöge°

Ez a csaj teljesen beindít. Nem elég, hogy dögös de még makacs is. Az összes lány egyből bedől a csajozós dumáimnak vagy elég ha leveszem a felsőm és már az nap este az ágyamba vannak de ő más. Lekoptat és nem adja magát könnyen amitől csak még jobban akarom. És meg is fogom szerezni de ahhoz össze kéne haverkodnom a pasijával. Ennyit még sose tettem egy éjszakáért de úgy érzem megéri. Mert milyen lehet már az ágyban. Suli után megkerestem Christiánt és hála az égnek Clara nélkül volt.
-Csá-léptem oda hozzá.
-Csá-nézett rám.
-Csajod?-kérdeztem mert hát nem kéne meglátnia.
-mindjárt jön-válaszolt.
-Jó. Figyelj arra gondoltam, hogy összefuthatnánk  valamikor.-vetettem fel.
-Oké. Mondjuk holnap?-azta ez elég könnyen ment.
-Oké. Akkor nálatok suli után. Na szia-mondtam és elindultam. Clara akkor már jött oda. Megfogom szerezni a csajt és már azt is tudom, hogy a pasijától, hogy szabadítom meg.

°Clara szemszöge°

Mikor összepakoltam a cuccom és kimentem Justint láttam meg aki Christiantól ment el.
-Mit akart Justin?-kérdeztem.
-Találkozunk holnap nálunk-mondta.
-Mivan.-csodálkoztam.
-Ahha. Legalább te is meg ismered.
-Jah-sóhajtottam. De jó lesz egy házba összezárva vele.... Mert hát ha nem megyek kitudja mit mond Christiannak. Suli után átmentünk hozzánk és ebéd után TV-t néztünk. Hirtelen jött egy SMS-em. Megnyitottam amiben ez állt.

"Szia baby. Megígérem ,hogy holnap jól fogod magad érezni. ;) Justin" 

Honnan tudja a telószámom? sose fog leszállni rólam..
-Ki volt az?-érdeklődött Christian.
-Csak megint el akarnak adni valamit-legyintettem. Belepuszilt a hajamba és néztük tovább a TV-t. Pár perc múlva megcsörrent a telóm. Nem igaz, hogy nem tudnak békén hagyni. Megnéztem, hogy ki az és ANYA név volt kiírva.
-Szia-vettem fel.
-Szia Clara. Csak azt akarom mondani,hogy üzleti úton vagyunk egy ideig nem leszünk otthon.-mondta.
-Nem mintha bármikor is itthon lennétek-vágtam a fejéhez. -Na mindegy szia-nyomtam rá. felesleges volt felhívnia. Christian 8-ig nálunk volt utána pedig én el is aludtam.

2 megjegyzés: