Bocsánat, hogy ez rövid lett de a következő hosszú lesz :)) Én egyébként nem vagyok ezzel a résszel megelégedve mert jobbra is képes vagyok de remélem nektek tetszeni fog:)

35.fejezet

°Justin szemszöge°

Reggel felkeltem és először nem tudtam, hogy hol vagyok de utána beugrott. Elnéztem magam mellé ahol Clara még aludt. Elkezdett mocorogni és már azt hittem, hogy felkel de közelebb bújt hozzám. Csak megfogtam és átkaroltam. Ahogy néztem őt rájöttem, hogy elég bonyolult a mi "kapcsolatunk". Otthon először utáltuk egymást majd összejöttünk. Aztán ő eljött ide mi pedig utána ahol jól összevesztünk. Most meg itt fekszek mellette. Tudom, hogy a legtöbb veszekedésünk miattam van de ő is tisztában van vele milyen vagyok.  Nem szeretném őt bántani de valahogy mindig sikerül.  De ezek csak azért vannak mert nema akarom elveszíteni csak ő ezt nem hiszi el. Azt hiszi soha nem változok meg és megint a fejemhez vágta, hogy utál.  Nagyon remélem, hogy nem gondolta komolyan mert akkor esélyem sincs jóvá tenni bármit is. És tudom, hogy ez az egész hülyén hangozhat mert egyszer bunkó máskor kedves vagyok vele de ez ilyen se veled se nélküled amin változtatnom kéne. Gondolkodásomból Clara halk mocorgása zökkentett ki. Kinyitotta a szemét majd rámnézett. 

-Bocsi-mondta és elhúzodott tőlem. 

-Nem baj-mosolyogtam.

-Hogy aludtál?

-Jól-válaszoltam.

-Akkor jó-ált fel. -Én felöltözök mindjárt jövök!--szedte ki a ruháit a szekrényből. 

-Itt is öltözhetsz  mert nem mintha nem láttalak volna még ruha nélkül-mosolyodtam el. Ő csak felvont szemöldökkel ránézett majd megszólalt.

-De attól ne bámultj!-mondta. Sóhajtva elfordítottam a fejem míg öltözött. Nők!  -Kész vagyok-mondta pár perc után. Mikor visszafordultam már a haját fésülte.-Éhes vagy?-kérdezte.

-Kicsit-válaszoltam.

-Akkor hozok be valamit-mondta és kiment.

°Clara szemszöge°

Mikor kimentem apa egyből rámnézett a nappaliból.

-Justin még itt van?-kérdezte.

-Igen-bólintottam és bementem a konyhába.

-És ti...... mármint.....-dadogott össze- vissza. Tudtam mit akar így megelőztem a kérdését.

-Nem apa nem feküdtünk le.-mondtam mire felsóhajtott.-Most-jegyeztem meg halkan magamnak de meghallotta.

-Tessék? Úgy érted már lefeküdtetek?-lepődött meg.  Hát úgy látom apa nincs odáig Justinért. Mondjuk ezek után nem csodálom.

-Miért mit gondoltál? Hogy zárda szűz vagyok?-kérdeztem miközbe a kenyereket kentem meg.

-Nem  ezt nem gonoltam. Bár próbáltam magam vele áltatni de tudom, hogy nem. De pont vele?-faggatott.

-Nem vele vesztettem el de örülnék ha ezt nem most vagy inkább soha nem vitatnánk meg! Erről a "felvilágosításról" már lekéstetek-mondtam és elindultam a szobába.

-De Clara....

-Apa!-szóltam rá és bementem Justinhoz. -Tessék!-adtam a kezébe az egyik tányért.

-Kösz!vette el.-Mi volt apáddal?-kérdezte.

-Semmi-legyintettem.-Csak nem bírja elhinni, hogy már nem vagyok szűz-mondtam mire ő felnevetett.

-Komolyan azt hitte, hogy te még szűz vagy?

-Ez elment volna egy sértésnek is de igen.

-Jó mindegy lépjünk tovább-harapott bele a szendvicsébe.-Cameron mit akart teganp?-kérdezte.

-Semmit bár szerintem neked mindegy!-adtam a célzást, hogy semmi köze hozzá.

-Jah azért fogdosott. És nem nem mindegy!

-Nem fogdosott csak a combomon volt a keze egy másodpercig kb-sóhajtottam. -De ha már itt tartunk te mit csináltál Ketrinnel?-vontam kérdőre én is.

-Majdnem lefeküdtünk-vallotta be.

-Na látod! Akkor azt hiszem neked se és nekem sincs több kérdésem-mosolyodtam el.  Mielőtt megszólalhatott volna megcsörrent a telefonom. Levettem a kis szekrényemről és megnéztem ki az. David volt. Meglepődve vettem fel.

-Szia!

-Szia! Ketrin vagyok! Azért erről hívlak mert Cameron elhagyta a telefonját. -kuncogott. -Figyi azt szeretném kérdezni, hogy nem-e lenne kedved átjönni? tudom, hogy paraszt voltam és hogy a bátyámmal se vagy jóba de kérlek!-fejezte be.

-Persze átmegyek!

-Oké akkor várunk szia!

-Szia!-tettem le.-Na Justin én elmegyek szóval te se maradhatsz itt!-álltam fel.

-Hova mész?

-Ahova te nem!-mondtam.-Na gyerünk!-sürgettem. Ő sóhajtva felállt és kimentünk.-Anya, ap elmentem majd jövök!-mondtam és mielőtt ellenkezhettek volna elmentünk. Justinnsl egy taxival mentünk a szálloáig. Mikor odaértünk Justin megakart ölelni de eltoltam magamtól.

-Na most mi van?-kérdezte.

-Azt hitted, hogy mivel nálunk aludtál elfelejtek mindent? Hát nem! Na szia!-mondtam. Ő nem szólt be csak kiszállt a taxi pedig ment tovább. Ketrinéknél kiszálltam és bekopogtam.

-Szia!-nyitott ajtót Ketrin.

-Szia!-mosolyogtam. Ő elállt az ajtóból, hoy betudjak menni.

-Ülj le-mutatott a kanapéra ahol Cameron is ült. Így is tettem majd Ketrin is leült. 

-Azért hívtunk ide, hogy bocsánatot kérjünk-kezdte Cameron.

-Miért?

-Hát én a fogdosásért. Csak előtörtek az emlékek sajnálom. Soha többet nem fog előfordulni és ezt Ketrinnek is megígértem-mondta.  

-Nem haragszom-mosolyogtam-De akkor ti együtt vagytok?

-Persze!-bólintottak.

-Clara én is bocsánatot szeretnék kérni. Túlreagáltam. Meg Justin miatt is!-mondta Ketrin.

-Justin miatt?-lepődtem meg.

-Igen merthogy majdnem lefeküdtünk.

-Ketrin, én nem vagyok együtt Justinnsl szóval emiatt nem kell bocsánatot kérned!

-Csak azért gondoltam mert a tesómat is megfenyegett, hogy ne találkozzatok többet.

-Azért csinálta mert idióta de amúgy semmi közünk egymáshoz! Vagyis ez bonyolult de mindegy!-legyintettem.

-Miért ?-kérdezte.

-Mert mielőtt eljöttem együtt voltunk aztán mostmár nem és összevesztünk meg minden. De haggyuk jó?-mosolyodtam el.

-Jó-bólintott. 

-Cameron itt a telefonod!-jelent meg David-Szia Clara!

-Szia!-köszöntem.Odaadta Cameronnak a telót és elment. -Én nem akartam ezt a helyzetet de Justin mindent elront!

-Lehet, hogy csak azért mert szeret!

-Dehogy is! Ti még nem ismeritek eléggé!-ezzel be is fejeztük a témát. Inkább beraktunk valami filmet és azt néztük. A film végén pedig haza mentem. 

-Clara!-állított meg anya.

-Igen?-néztem rá.

-Apáddal beszélgettünk és arra jutottunk, hogy vagy el mész suliba vagy pedig dolgozni. Tudom, hogy anyagi gonjaink nincsenek de nem fogunkmindig  mindennel állátni! Szóval választanod kell!-mondta.

-Ez komlya?-lepődtem meg.

-Igen-bólintott.

-Jó akkor elmegyek melózni-hát suliba ezek után 1000% hogy nem megyek.  -Holnap keresek is valamit-mentem be a szobámba. Bekapcsoltam a laptopom és facebookon Cattel beszéltem hajnalig majd elaludtam. Arra gondoltam ,hogy Rayennel és Justinnal megyek melót keresni de utána ezt az ötletet elvetettem. Cameron nagyából ismeri a város szóval majd megkérem őt.