33.fejezet

Azt hittem ha megszabadulok Toméktól és Christianéktól akkor nyugott életem lesz.Aha persze....Ugyanolyan bonyolult minden. És most még ráadásul bevagyok zárva Justinnal egy szobába ami biztos, hogy nem fog elsülni jól.Főleg ha bunkóskodik.  De ha nem szólok hozzá nem lehet gond. Inkább felhívom Catet. A kezemben tartott telefonba kikerestem a nevét és tárcsáztam.

-Ne pofázz bele!-néztem Justinra. 

-Komolyan elkezdesz telefonálni?

-Miért azt hitted veled fogok beszélgetni?-kérdeztem. Ha ő lehet paraszt akkor én is.

-Szia!-szólt bele Cat a telefonba.

-Szia! Hogy vagy?-kérdeztem.

-Jól!-mondta.

-Otthon mi a helyzet?

-Semmi. Unalmas minden.

-Ematt?

-Ő is jól van!

-Együtt vagytok még?

-Persze! És Austin is becsajozott.

-Az jó!-mondtam őszintén. Szegény srácot eléggé megbánthattam..

-De mesélj te! Neked biztos izgalmasabb az életed ott!

-Ne is mond!-sóhajtottam.

-Mesélj!-most nem érdekelt, hogy ott van Justin. Mindent el fogok mondani Catnek!

-Hát Justin és Rayen itt van. Akkor tegnap megakartak erőszakolni ahol David ott hagyott és Justinék mentettek meg.

-David ott hagyott?-kérdezte meglepetten.

-Ahha de várj még! Ma meg elhívott hozzájuk ahol kiderült hogy a húgának a pasija a volt barátom Cameron.-mondtam egy szuszra.

-Nem volt balhé?

-Nem mert vele nyugodtan váltunk el. Ja és majdnem lefeküdtem Daviddel-erre Justin felkapta a fejét.

-Miért feküdtetek le majdnem? És hogy hogy majdnem?

-Nem tudom miért akartam és azért nem mert ő elutasított.-magyaráztam.

-Elutasított?

-Ahha.

-Nem tennéd le azt a szart?-kérdezte kissé idegesen Justin.

-Mi baja van Justinnak?-érdeklődött Cat.

-Áh semmi. Összevesztünk.

-Akkor miért van ott?-értetlenkedett a barátnőm.

-Mert Rayen bezát minket a szobámba, hogy beszéljük meg-meséltem.

-Jah, értem. Akkor nem is zavarok tovább! Szia!-köszönt el.

-Le ne tedd!-mondtam de már késő volt mert kinyomott.  De jó mostmár csak Justin társaságára maradtam. 

-Ezek után még tényleg lefeküdtél volna vele?-kérdezte Justin még normálisan.

-Muszáj mindig Davidet felhozni?-sóhajtottam.

-Ha nem kezdenél átmenni ribancba akkor nem hoznám fel-rántott vállat.

-Tessék?-szaladt fel a szemöldököm.

-Jól hallottad!

-Miért is kezdek átmenni ribancba?

-Leakartál feküdni vele, hogy bosszút állj-mondta flegmán.

-Azért egoista ne legyél! Meg amúgyis otthon te az egész város végig döngetted. Nem is tudom melyik a jobb .-tettem úgy mintha elgondolkoznék.

-Ja de azt királynak tartják ha egy fiú csinálja. De ha egy lány az ribi-mondta egyszerűen.

-Nem! Ha fiú teszi nem király hanem undorító! Meg amúgy se feküdtem le Daviddel! Nem is értem mit beszélgetünk még erről-mondtam kissé flegmán.

-De le akartál!-vetette a szememre.

-És? Az még nem azt jelenti, hogy ribanc vagyok! És kitudja lehet, hogy utána összejöttünk volna-erre csak ránézett.

-Te összeakarsz vele jönni?

-És ha igen? Akkor se lenne hozzá semmi közöd-nem értettem mit van úgy oda a Davides sztorival kapcsolatban. Én se szóltam le az egy éjszakás lotyóit de ő bele üti az orrát mindenbe.

-Annyira átlátszó vagy!-nevetett fel.

-Miért is?-csodálkoztam.

-Féltékennyé akarsz tenni. De pont vele?

-Hát te nagy barom vagy!-nevettem fel most én.

-Figyelj szivi! Valld be, hogy hiányzom, nyomunk egy kört, azt mondjuk minden rendben és még ki is jutunk innen.-sorolta vigyorogva.

-Te mekkora egy egoista tetű vagy! Tényleg visszaváltoztál ugyanazzá a görénnyé aki voltál? Mert akkor kössz de én abból nem kérek!-bunkóskodtam hozzá teszem jogosan.

-Ha ezt váltod ki belőlem-rántott vállat. Úgy utálom amikor tetteti a higgadt rosszfiút.

-Persze az én hibám, hogy megint tapló vagy!-csattantam fel.

-Miért nem?

-Miért lenne az enyém?

- Ha nem húzol el amikor minden rendben volt köztünk  akkor most nem tartanánk itt!-emelte fel a hangját.

-Ha nem jösz utánam amikor elhúztam nem tartanánk itt!-kontráztam.

-Persze az én hibám, hogy visszaakartalak vinni...

-Hát igen!-helyeseltem.

-Tudod mit? Faszságot csináltam! Te is ugyanolyan kis lotyó vagy mint a többi!  Nem tudom mit ettem akkor még rajtad de mára megjött az eszem! És rád pazaroltam azt az időmet amit más lányokkal is tölthettem volna!-fejezte be a kis monológját. Ezek hallatán elkapott a sírógörcs. De ha ő ilyeneket vág a fejemhez akkor én miért legyek kedves?

-Igen tényleg jobb lett volna ha nem tolod ide a képedet! Vagy arra nem gondoltál, hogy lehet előled is elakartam menekülni? Mert tudtam jól, hogy te soha a büdös életbe nem fogsz megváltozni! Mindig is ugyanaz a görény, szemétláda, flegma Justin maradzs aki voltál! Jobb lett volna ha otthon maradsz a sötét ügyeiddel együtt! És mondjak valamit? Sikerült újból utálatot kiváltanod belőlem!-vágtam a fejéhez mindnet. Őt meglepte a kirohanásom de utána elnevette magát.

-Utáljál is! Nem vesztek vele semmit!

-Én biztos nem maradok veled itt tovább!-mondtam és próbáltam visszatartani a sírást. 

-Kiengedni nem fog!-röhögött. Figyelmen kívül hagytam Justint és az ajtóhoz mentem amin dörömbölni kezdtem.

-Rayen engedj ki én nem maradok vele itt tovább!

-Megbeszéltétek?-kérdezte.

-Nem de leszarom! Ez akorra egy bunkó senki, hogy ilyet a föld nem látott. Nyisd ki ezt a nyomorult ajtót!-mondtam miközbe egy könnycsepp csordult le az arcomon.

-Baby inkább gyere és kényeztess!-feküdt végig Justin az ágyon.

-Rayen nem érted? Engedj ki!-dörömböltem de már bőgve. Hallottam, hogy kattan a zár majd kinyílt az ajtó én pedig ki is mentem a szobából.

-Minden oké?-kérdezte aggódva Rayen.

-Szerinted minden oké? Justin most húzzál ki innen a picsába!-kiabáltam. Ő röhögve kijött a szobából és elhagyta a házat. 

-Sajnálom!-mondta Rayen. Én csak berohantam a szobába és sírtam. Tényleg volt bennem egy cseppnyi remény, hogy megváltozik? Én hülye!

°Justin szemszöge°

A szobás dolog nem úgy sült ahogy kellett volna. Megint el lett baszva minden! De mostmár elfogok beszélgetni ezzel a David gyerekkel.

-Justin most hova megyünk?-kérdezte Rayen miután elhagytuk a szállodát.

-Lerendezem ezt a David srácot-jelentettem ki.

-Azt se tudod hol lakik!

-Dehogynem! Láttam Clara asztalán a címet.-mosolyodtam el. Percekkel később egy kertes háznál álltunk meg. Kiszálltam a taxiból és bekopogtam. Nyílt azajtó és David jelent meg.

-Te mit akarsz?-kérdezte. Én csak fogtam magam és bementem.

-Hallom nagyon rá vagy indulva Clarara.-néztem rá.

-Ma ő mászott rám!-mondta.

-Jó én ezt leszarom! Többet a közelébe se menny!

-Ne te akard már megmondani nekem, hogy mit csináljak! Különben mi lesz ha találkozok vele?-röhögött.

-Ez!-ütöttem meg amitől meginogott. -Én figyelmeztettelek!-mondtam és kimentem vissza a taxiba amibe Rayen ült.

-Na mi van?-kérdezte mikor beszálltam.

-Többet nem fogja keresni Clarat!-mosolyodtam el. Ezek után a szállodába rakott ki minket  a taxi.

°Clara szemszöge°

A bőgésemet a telefonom csörgése zavarta meg. Megnéztem és a DAVID nevet írta ki a telefon. Meglepődve vettem fel.

-Szia!

-Szia!  Figyelj itt volt Justin és szerintem jobb lenne ha többet nem találkoznánk!-mondta.

-Miért mit mondott vagy csinált?-kérdeztem de választ nem kaptam mert a telefon sípolt. Letette. Idegesen felpattantam és kimentem a szobából. Én megölöm ezt a nyomorultat!

-Clara hova mész?-kérdezte apa.

-Mindjárt jövök!-csaptam be az ajtót. Az utcán fogtam egy taxit és a szállodába mentem. Ott megkerestem a szobájukat és addig kopogtam míg ajtót nem nyitottak.

-Hiányoztam cica?-vigyorgott Justin. Szembe tudnám hányni!

-Nehogy azt hidd!-mentem be.-Neked, hogy van ekkora pofád?-néztem rá figyelmen kívül hagyva a meglepődött Rayent.

-Most nem értelek!

-Hogy volt képed oda menni Davidhez?

-Te ezt honnan tudod?

- Felhívott, hogy többet ne találkozzunk!

-Áh szóval bevált!-mosolyodott el győzelem ittasan.

-Te nagy görény vagy Bieber!-emeltem fel a hangom.

-Ezt jó hallani-vigyorgott.

-Miért teszel tönkre mindig mindent?-kérdeztem.

-Kiváncsi vagy miért csináltam?-vett vissza az arcából.

-Ezért jöttem ide!

-Mert szar látni ha mással vagy!....