Köszönöm az előző részhez jöt komikat!♥

30.fejezet

°Justin szemszöge°

Reggel felkeltem és a csaj még aludt. Az este egyébként nem úgy alakult ahogy terveztem. Egyrészt meggondoltam magam másrészt pedig a csaj beauldt. Felálltam és lementem ahol mindenki TV-t nézett.

-Reggelt!-köszöntem.

-Jó reggelt!-köszöntek vissza. Leültem a fiúk közé a kanapéra Rayen pedig rám nézett.

-Az oké, hogy most megdöntötted azt a csajt de mi van Claraval?-kérdezte.

-Ahj Rayen!-sóhajtottam. -Hagyál légyszi Claraval a csajt meg nem fektettem meg-mondtam.

-Akkor gondolkodtál-mosolyodott el.

-Nem csak bealudt-rántottam vállat. Láttuk,hogy a csaj jön le a lépcsőn majd odajött hozzám és átölelte a nyakamat.

-Megcsinálhatnánk ami este elmaradt-suttogta a fülembe.

-Ezt jól elbasztad mert elaludtál. Mostmár akár el is mehetsz.-toltam el magamtól.

-Hogy te mekkora egy tapló vagy!-pattant fel.

-Van ez így-mondtam unottan. Ő fogta magát és elment.

-Ezt jól tetted!-mondta Fredo.

-Mit?-kérdeztem.

-Hogy elküldted-válaszolt Rayen.

-Miért is?

-Mert gondolkodtál.

-Nem csak ha már egyszer elaludt akkor ne akarja bepótolni-mondtam.

-Justin ha te nagyon akarsz valamit. Főleg ezt akkor neked mindegy mikor és hol. Clara miatt nem tetted meg úgye?-mosolyodott el Rayen.

-Dehogy miatta! Ő is összeszedett valami seggfejt már az első napon akkor én mit foglalkozzak vele?

-Biztos, hogy érdekel!-szólalt meg Lil.

-Utána kéne menned!-mondta Bob.

-Lotod már nem csak én veszem észre, hogy igen is van köztetek valami!-nézett rám Rayen.

-Nincs semmi köztem és Clara között!-kértem ki magamnak.

-Ha nem lenne akor nem jártatok volna!-érvelt Fredo.

-Lehet, hogy csak azért jöttem vele össze, hogy többször tudjam megdugni nem?

-Justin mi átlátunk rajtad! Te szereted őt! Ne hagyd, hogy csak így kilépjen az életedből!-mondta Rayen.

-Ő döntött így! Én senkire nem erőltetem rá magam! Ennyi!-mondtam egyszerűen.

-Mi van ha arra kíváncsi mennyire fontos neked?-kérdezte Lil.

-Mondta még a reptéren  hogy Christianél miatt megy el!

-Mert majd be is fogja vallani! Ugyan már!-torkolt le Lil.

-Jó ha azt is mondom, hogy utána megyek nem tudom merre induljak el!-mondtam.

-Los Angeles-be ment. Amúgymeg ki volt írva az ajtóra amin bement.-emlékeztettt Rayen.

-Attól függetlenül nem tudom hol keresem! L.A bazi nagy!

-De lehet, hogy Claréknál van egy névjegykártya ami a szüleié. Mert biztos hozzájuk ment! Csak nem indult el a nagy világba egyedül!-magyarázta Rayen.

-Akkor ne üljünk csak itt nézzük meg!-pattant fel Bob.

-Jólvan de én először eszek!-mentem be a konyhába és ette ey szendvicset. Utána pedig Clara házához mentünk. Mikor odaértünk kiszálltunk a kocsiból és bementünk ahol nagy meglepetésünkre voltak bent. Méghozzá Tomék.
-Tudtuk,hogy visszajöttök!-nézet ránk.
-Te mi a szart akarsz megint?-sóhajtottam unottan.
-Azt hitted nem veszem észre hogy hamis kulcsot adtál?-kérdezte.
-Azt hittem előbb észre veszed.
-De humoros vagy. Mostmár nem fogok alkudozni. vagy ideadod a kulcsot vagy megdöglesz!-rántotta elő a pisztolyát és rám szegezte.
-Én is fel vagyok készülve-húztam elő az én fegyverem (általba nálam van) és mivel a fiúk ismernek ők is felkészültek.
-Valahogy éreztem, hogy elfogunk idáig jutni-mondta Tom.
-Ha akor megértetted volna azt hogy nem adom oda a kulcsot mikor meglőttelek most nem kéne megdöglened-mosolyodtam el.
-Most ezt vegyem fenyegetésnek?
-Nem fenyegetés, tény!-rántottam vállat és meghúztam a ravaszt amitől a golyó repült és Tom hasát találta el. A fiúk hamarabb kapcsoltak mint a csatlósok így a hátam mögül lelőtték a többit is. Mi gyorsan kimentünk a házból be a kocsiba és elhúztunk mielőtt a szomszédok kihívják a rendőrséget a lövöldözések miatt.
-Végre megdöglött!-mondtam miközbe vezettem útban Rayenhez.
-Jah-értettek egyet.
-De a névjegykártya nincs meg.-igen mi ezzel a megöltünk dologgal nem igen szoktunk foglalkozni. Már megszoktuk. Nem mintha sok embert öltünk volna meg mert nem! csak hát a mi életünk ilyen!
-Akkor megoldjuk máshogy-mosolyogtam és eszembe jutott, hogy lehet hagyott Rayennél valami olyan dolgot amiből rájöhetünk hol is van pontosan.
-És mégis hogy?-nézett furán Rayen.
-Körülnézünk abba a szobába ahol ő volt-mondtam. Rayennél kiszálltunk és bementünk én pedig egyből a szobába vettem az irányt. Kihúztam minden fiókot átkutattam mindnet de nem találtam semmit. Miután rájöttem, hogy ez esélytelen lementem a fiúkhoz.
-Na találtál valamit?-kérdezte Lil.
-Nem-ültem le a kanapéra közéjük.
-Akkor most mi lesz?-kérdezte Fredo.
-Ennyi volt-mondtam.
-Ezzel azt karod mondani, hogy nem mész utána?-lepődött meg és akadt ki egyszerre Rayen.
-Igen-bólintottam.
-De nem hagyhatod ezt annyiba!
-Miért nem? Ő is szart rám/ránk. Akkor én miért foglalkozzak vele?-kérdeztem szerintem logikusan.
-Mert szereted!-próbálkozott tovább Rayen.
-De őt ezt nem érdekli. Meg amúgy is van már ott valakie-emeltem fel a hangom.
-Jó tudod mit?-csattant fel Rayen.-Nem fogom hagyni hogy faszságot csinálj úgyhogy szerzünk repjegyet L.A-be!
-És mégis hogy?-néztem rá furán.
-Elmegyünk a reptérre és addig nem haggyuk békén a jegykezelőt míg nem ad jegyet!
-Ezt te se gondolhatod komlyan!-nevettem fel.
-De igen ez halálosan komoly! Különben ha nem keresnéd fel életed végig bánni fogod!-mondta Rayen.
-Igaza van! Neked szükséged van erre a lányra!-értett egyet Lil.
-Jó de ha kapunk is jegyet, amit kétlek, akkor se tudjuk, hol van pontosan!-érveltem.
-Azt már megoldjuk! Na induljunk-mindenki felpattant így én is és elindultunk a repülőtérre. Szerintem szembe fognak röhögni és Clarat se fogja érdekelni ha meg is találjuk. Neki nem számítunk kölönben nem hagyott volna minket a háta mögött!

°Clara szemszöge°

Az este nagyon jót buliztunk Davidel és megbeszéltük, hogy ma bejárjuk a várost (vagyis inákbb amenyit tudunk) Ettől függetlenül  az este sokat is gondoltam a fiúkra és főleg Justinra. Ők  biztos jól éreznék magukat itt! Ez az ő világuk! Lehet, hogy felkéne hívnom őket és megkérdezni mi van velük. De valószínüleg nem akarnak velem beszélni amit meg is értek. Vizsont egy próbát megér. Aggodóm értük! Elővettem a telefonom de apa jöt be.
-Clara le mennél csak ide a boltba pár dologért?-kérdezte.
-Persze!-bólintottam. Felálltam, a kezembe nyomott pénzt és elmentem.Miközbe vásároltam Justint hívtam. Tudom, hogy nem őt kéne először de hátha felveszi. És igen! Pár csöngés után beleszólt.
-Szia! Rayen vagyok!
-Szia! Hogy vagytok?-kérdeztem teljesen megfeletkezve arról hogy eredetileg Justint hívtam.
-Egész jól.
-Figyelj én sajánlom......
-Tudom
-Justint tudnád adni?
-Ő most nem ér rá!
-Gondolom megint lotyózik. Hát persze!-mondtam és lecsaptam. Naivan azt hittem, hogy nem lesz a régi. hogy lehettem ennyire hülye? Mivel a sirógörcs határán voltam és már bevásároltam beültem egy bárba ami a az alatt a lakóház alatt van amiben lekunk.
Igazából szerintem Justinnak nem jelentett sokat ez a kapcsolat. Ha lehet ezt annak nevezni De hát mit is vártam? Majd megáll az élet mert én eljöttem? Ugyan!
Miután anya felhívott, hogy hol vagyok "haza" vittem a cuccokat de utána vissza ültem a bárba. Még a találkozót is llemondtam Daviddel.  Rentgetek ideig kb 4 órát (vagy röbbet)ültem a bárba és gondolkoztam. Persze pár srác bepróbálkozott csak nem sikerült nekik. Már 6 óra volt amikor felálltam és gondoltam vissza megyek anyáékhoz. Hirtelen 2 ismerős alakot láttam meg bejönni az ajtón. Ahogy beljebb jöttek kezdtek hasonlítani Justinr és Rayenre de hát ők mit keresnének itt, Elindulta az ajtó felé és mikor azokhoz az emberekhez értem az ütő is megállt bennem. Rayen és Justin volta az! Ők hogy, mikor és miért jöttek ide? És hogy találtak meg????