Megis hoztam a követlező részt:) Köszönöm a kommentket és a biztatást nagyon jól esik:)♥

46.fejezet

Reggel Justin mellett ébredtem aki még aludt. Már épp felakartam állni de ő fordult egyet és a kezét rám tette. Ettől a pozícíótól pont a "Rollercoaster" feliratú tetkóját láttam (persze a többit is de most nekem az volt a legfontosabb:D)Még mindig fogalmam sincs, hogy miért ezt választotta. Annyit mondott, hogy kötődik valamihez amire magamtól is rájöttem. Ki az a hülye aki csak úgy magára varrat valamit?Lehet hogy ő... Na jó nem kötök most belé. Óvatosan leszedtem magamról a kezét és felálltam. Kerestem valami mai cuccot. A választásom erre esett:

Felöltöztem, megfésülködtem, feltettem az órám, a karkötőm és a nyakláncom majd lementem.
-Sziasztok!-köszöntem lent a fiúknak.
-Szia!-néztek rám.
-Ah Justin..-nyögött Lil majd felröhögött.
-Hallottatok?-pirultam el.
-Ezt nem lehetett nem hallani!-mondta Bob.
-De ezt, hogy sikerült összehozni? Azelőtt még veszekedtetek!-nézett rám Fredo.
-Bevolt rúgva, én is ittam és ennyi!-mentem be a konyhába egy pohár narancsléért és leültem a fiúk közé.-Viszont lenne egy kérdésem!-ittam bele a poharamba és végig néztem rajtuk.
-Mi?-kérdezte Fredo.
-Justinnak mit jelképez a rollercoaster felirat? Mert ő már az enyémet tudja de ő nem mondta el.-magyaráztam.
-A lelkünkre kötötte, hogy ne mondjuk el! Tudta, hogy úgyis megfogod kérdezi-mondta Bob
-De fiúk kéééérlek! Bármit megteszek!-könyörögtem.
-Hm...bármit?-nézett perverzen Lil.
-Bármit amit ruhába kell-szögeztem le.
-Neked nem is kell levetkőznöd! Hallottam tegnap valamit nagyon jól csináltál! -szívta tovább a vérem.
-Ezt abba hagyhatnád!-próbáltam komoly lenni de végül elmosolyodtam. Nem az a vicces, hogy rajtam gúnyolódik hanem, hogy mindig jó időbe szúrja be a megjegyzéseit.Tudom, hogy a fiúk....vagyis igazából Rayen nem örül neki, hogy lefeküdtünk.Félt engem viszont most én vagyok az aki nemet tudott mondani a kapcsolatunkra bár a sexre is azt kellett volna. Tudom, hogy így Justin megint azt hiszi, hogy bármikor az ágyába ugrok. Akkor elvan tájolva mert ez esélytelen lesz......
Miután Lil befogta én az egyetlen értelmes emberhez fordultam:
-Rayen! Te vagy az utolsó reményem!
-Elmondom de figyelj tökfej! Neki nem mondhatod el!
-Jó de miért titok?
-Nem titok csak megkért. Ennyi!
-Jó megígérem, hogy egy szót se szólok!
-A kettőtök kapcsolatát jelképezi!-nyögte ki végül.
-Komolyan?-lepődtem meg.
-Igen mivel kettőtök között ez az egész olyan mint a hullámvasút-magyarázta Rayen.
-Pont erre nem számítottam-vallottam be.
-Pedig ő szeret téged!
-Hát akkor elég jól titkolja!-forgattam a szemem.
-Csak várj!- mosolyodott el Rayen. Várjak....ez szerepel a karkötőmőn is amit Justintól kaptam.
-És a karkötős "Várj A Percre" ?-tértem rá.
-Arról tényleg nem mondhatunk semmit!-szólalt meg Fredo. Már épp elakartam kezdni könyörögni de Justin jött le a lépcsőn.
-Jó reggelt!-köszönt.
-Jó reggelt!-köszöntünk mi is. Kissé kínos volt Justin közelébe lenni főleg, hogy tegnap a fürdőbe már a pia is kiment belőlünk és úgy viselkedtünk mitha jártunk volna.Fogalmam sincs Justinnak mi a véleménye kettőnkröl de szerintem jobb is. Hirtelen csengettek. Felálltam és kinyitottam az ajtót ahol a postás állt.
-Jó napot! Clara MCartny-t  keresem!
-Én lennék az!
-A boriték átvételéhez írja alá!-nyújtott felém egy papírt és egy tollat. Alá írtam és megkaptam a borítékot.
-Köszönöm! Viszlát!-mentem be.
-Ki volt az?-kérdezte Lil.
-A postás-válaszoltam.
-Mit hozott?-kíváncsiskodtak.
-Nekem egy boritékot-mondtam és kinyitottam azt. Benne 50 dollár volt és egy papír amin ez állt:

"A 20. születésnapodra! Puszi: Anya és Apa!"

Megint pénzzel el vagyok intézve.... Persze. Mondjuk csodálom, hogy a szülinapomat nem felejtették el.

-Kell pénz?-néztem a fiúkra. 

-Jó hogy!-bólógattak. Adtam nekik belőle és felmentem a szobámba majd felhívtam Catet. Szükségem van most rá és a tanácsaira.

-Szia!-vette fel.

-Szia! Van kedved találkozni?

-Persze mikor?

-Mondjuk most a parkba?

-Oké akkor ott találkozunk szia!

-Puszi szia!-tettem le. Felkaptam a táskám és lementem. -Majd jövök!-mondtam és kiléptem a házból. Remélem Cat tud nekem segíteni!

°Justin szemszöge°

Miután Clara elment Rayen rámnézett.
-Megdöntöted de nem mondtál el neki semmit-mondta.
-Délután próbáltam de ő visszautasított. És igen lefeküdtünk. Nem ártott egyikünknek se!
-Nem értem miért csináljátok ezt egymással!-csóválta a fejét.
-Azért mert neki semmi nem jó!-rántottam vállat. A telefonom villant egyet ezzel jelezve, hogy üzenetem jött. Megnyittoam amiben ez állt:

" Tartozol Bieber! Most találkozzunk ott ahol legutóbb! 

                                                                               ~D.H

Azt hittem már elfelejtette...Ő Damon Handrick aki megmentett egyszer egy bandaháborúban és aztóta tatozok neki. Reméltem, hogy már rég nem emlékszik de úgytűnik mégis...
-Nekem most el kell mennem mert Damon írt!-álltam fel.
-Menjünk mi is?-kérdezte Rayen.
-Nem kell egyedül megyek! Majd jövök!-kimentem, beültem a kocsiba és a város egyik legeldugottam helyére egy raktárhelységbe mentem. Ott kiszállltam és bementem.
-Lám-lám Bieber! Semmit nem változtál.-mondta Damon egy asztalnál ülve. Körülötte semmi nem volt csak pár méterre tőle egy-egy embere.
-Inkább mondjad mit akarsz!-ültem le vele szembe.
-Lenne egy kis feladat! Füvet kell szállítani!
-Erre miért nem jók az embereid?-kérdeztem.
-Mert azok semmit nem tudnak megcsinálni rendesen de te igen!
-És ha azt mondom, hogy nem?-próbáltam kimászni a feladat elól mert ha elkapnak egyből lecsuknak.
-Akkor valaki olyan személynek eshet baja aki közel áll hozzád!-vigyorgott.
-Nem tennéd!-csaptam az asztalra és felálltam.
-Mennyi mindent tettem már meg!-mondta higgadtan.-De nem értem mi bajod! Máskor egyből igent mondtál!
-De ha elkapnak akkor sitre vágnak!-mondtam még mindig állva.
-Ülj le! Sokkal könnyebb úgy beszélgetni-tettem mai kért.-Eddig sem zavart! A veszélynek éltél!
-Most is csak nem akarok sitre menni!
-A csaj miatt mi? Nem akarod, hogy azt lássa téged is lehet kapni.
-Egyáltalán nem miatta!
-Pedig biztos te is egyből rá gondoltál mikor egy számodra fontos személyt említettem.-folytatta.
-Nem ezért jöttem ide!-zártam le ezt a témát.
-Jó! Akkor vállalod?
-Nem tudom!-néztem az asztalt. Ha azt mondom nem akkor Clara életét veszélyeztetem de ha igen akkor lecsukhatnak.  Viszont Clarat meg tudom védeni!
-Jól gondold meg!
-Nem!-döntöttem el.
-Ez a végleges?-kérdezte Damon.
-Igen!-álltam fel indulásra kész.
-Akkor jól vigyázz a kiscsajra! Rossz döntést hoztál! Lehet, hogy az embereim seggfejek de gyorsak! -vigyorgott.
-Esélyed nem lesz hozzá érni!
-Hát akkor én a helyedbe sietnék! Erre a helyzetre is felvoltam készülve!-nem foglalkozva vele kirohantam a raktárból. Beültem a kocsiba és mint egy autóversenyző úgy indultam el. 100-al vezzettem haza ahol rálépve a fékre álltam meg. Kikpattantam a kocsiból és a bejárati ajtót szinte feltéptem.
-Hol van Clara?-kérdeztem egyből.
-Fent de.....-folytatta volna  Rayen de Clara idegesen jött le a keze pedig be volt kötve.
-Te szemétláda! Megint mibe kevertél?-rontott nekem de én lefogtam.
-Mi történt?-kérdeztem.
-Jöttem haza a parkból, valami benga állat megállított, közölte, hogy ez Bieber miatt van és megvágott.-kiabált.
-Mutasd!-fogtam meg a kezét de ő felszisszent és elkapta azt.
-Fáj te seggfej!-sírta el magát és felrohant én pedig utána.

°Clara szemszöge°

Justin utánam jött és szinte berontott.
-Nem én akartam ezt hidd el! El se tudod képzelni hogy siettem haza, hogy ne essen semmi bajod!-emelte fel a hangját.
-Mégse sikeült! Justin én félek és lassan már tőled is!-ültem le az ágyra.
-Tőlem?-lepődött meg.
-Igen! Olyan mintha direkt hoznál olyan helyzetbe hogy bántsanak!-sírta el magát ismét.
-Miért hoználak direkt olyan helyzetbe mikor én......