Iszonyatosan jól esnek a komik köszönöm:) Bocsánat, hogy később hoztam csak nem volt időm:(

48.fejezet

°Justin szemszöge°

Reggel mikor felkeltem már 11 óra volt. Ránéztem a mellettem fekvő Clarara aki még aludt. Örülök, hogy mostmár elhitte komolyan gondolom és nem utasított vissza megnit. És így jobban is tudok rá vigyázni. Nem fogom hagyni, hogy mégegyszer akár egy ujjal is hozzáérjenek amit Damonnak is megfogok mondani. Óvatosan kihúztam Clara feje alól a kezem és felálltam. Átmentem a másik szobába a ruhámért. Felöltöztem majd lementem.

-Sziasztok!-köszöntem a fiúknak.

-Szia!-néztek rám. 

-Én elmegyek beszélek Damonnal!-avattam be őket is a tervembe.

-Menjünk mi is?-kérdezte Lil.

-Nem kell, elintézem! Majd jövök!-mondtam és kimentem az ajtón, be a kocsiba. Beindítottam az autót és elinduétam Damonhoz a raktárhelységbe. Bárhogy elsülhet ez az egész de kockáztatok. A lepukant épületnél megálltam és belöktem a rozoga ajtót mire minden szem rám szegeződött köztük Damoé is.

-Mi van Bieber? Mostmár fáj, hogy bántottuk a ribancodat?-vigyorgott Damon.

-A mimet?-kérdeztem vissza.

-Jól hallottad! A ribancod!

-Nem! Ő a barátnőm!
-Jaj hát ez édes! Inkább azt mondjad miért jöttél! Elvállalod a melót?-jött közelebb.
-Biztos nem! Azért jöttem, hogy szállj le Clararól!
-Ez csak rajtad múlik haver!-vigyorgott.
-Én nem vállalom a melót akkor ne őt bántsd!-emeltem fel a hangom.
-Megmondtam hogy a legközelebb hozzád allót amit be is tartok! És ki tudja mi lesz vele még ha nem csinálod meg a melót-húzta az agyam.
-Ha még egy ujjal hozzá mersz érni...!-fenyegettem.
-Nem az ujammal fogok!-mondta gúnyosan mire engem elöntött a düh és megütöttem. A retkes emberei egyből lefogtak pedig még megrugdostam volna.
-Nem fogom hagyni hogy hozzáérj!-néztem rá idegesen.
-Te csak azt hiszed!-törölte le a vért a szájáról. -Kötözzétek ki!-mondta a seggnyalóknak. Ők leültettek egy székre és ahhoz kötöztek hozzá. -Hozzátok ide azt a ribancot!-adta a további utasításokat.
-Ha azt hisezd ide tudod hozni akkor tévedsz!-nevettem gúnyosan.
-Majd meglátjuk!-vigyorgott.

°Clara szemszöge°

Reggel Justin már nem volt mellettem szóval kiszálltam az ágyból és kerestem valami ruhát:

Felöltöztem, megfésülködtem és lementem. Ott Lil a kanapén fekve nézte a tv-t.
-Szia!-köszöntem.
-Szia!-nézett rám.
-Többiek?
-Rayen készülődik, Bob fürdik, Fredo az udvaron Justin pedig elment-magyarázta.
-Hova?-kérdeztem. Láttam, hogy elgondolkozik, hogy mit mondjon de végül megszólalt.
-Nem tudom!-bementem a konyhába innért és én is leültem.
-Jó reggelt tökfej!-hallottam Rayent.
-Jó reggelt!-mosolyogtam.
-Elmegyünk boltba mert azt mondtad sose csinnálunk semmit! Jössz?-kérdezte Rayen.
-Ha azt akarjátok, hogy azt mondjam csináltok valamit akkor nélkülem kell mennem-nevettem.
-Jó akkor majd jövünk!-mondta és Bobékkal elment. Én leültem a tv-elé és kerestem valami értelmes műsort. Hirtelen nyílt az ajtó mire azt hittem, hogy Justin az. Odanéztem de nem Justin volt hanem Damon két csatlósa (!!!) állt az ajtóba. Felpattantam a kanapéról és a telefonomért akartam menni de az egyik utánam futott és felkapott.
-Segítség!-kiabáltam de a másik állat beragasztotta a számat. Elkezdtem az engem fogó bengát rugdosni, ütögetni amivel nem értem semmit. Kivitt és betett egy kocsi hátsó ülésére ahova be is ült mellém és lefogott. A sofőr beült és elindult. Miután megálltunk egy lepukkant épületbe rángattak be ahol Damont és Justin láttam meg aki egy székhez volt kötve. Letépték a szmról a ragasztót és Justin elé pár méterre húztak.
-Mondtam, hogy idehozom!-vigyorgott Damon.
-A fiúk mi a szart csináltak?-kérdezte tőlem idegesen Justin.
-Nem voltak otthon-válaszoltam a könnnyeimmel küszködve. Rossz volt őt tehetetlennek látni.
-Ha már így alakult akkor végig nézheted mit csinálok vele!-szólalt meg Damon és akaratom ellenére levette rólam a pólómat. A nadrágomnál az övemet kezdte kicsatolni  de Justin megszólalt:
-Ne!! Megcsinálom a melót!-mondta és próbált kiszabadulni a kötéskeből reménytelenül.
-Mostmár nem érdekel! Akkor is megdugom!-gombolta ki a gatyám. Elkezdtem rugdosódni de sikerült levennie rólam és erőszakosan a földre fektetett ahol le is fogtak.  A könnyeim utat törtek miközbe a melltartómat szedte le rólam az az állat.
-Engedj el!-próbáltam kiszabadulni az erős szorításból reménytelenül. a bugyimat egy rántással lehúzta majd ő is levetkőzött.
-Nyugodj meg cica jó lesz!-vigyorgott miközbe szétfeszítettték a lábamat.
-Hagyd békén! Megmondtam, hogy elvállalom mostmár nem bánthatod!!!!-próbálkozott Justin.
-Csak figyelj!-mondta Damon és belém tolta magát mire én újból elbőgtem magam. Justinra néztem és lehet, hogy az én könnyeimtől tüntek úgy de mintha egy könnyecsepp gördült volna le az arcán. Damon durván mozgott bennem mire én egyre jobban sírtam. Mozogni esélyem nem volt mert 4-en fogtak le.Miután éreztem, hogy Damon belém élvez kicsúszott belőlem és felöltözött én pedig a földön bőgtem.
-Vésd az eszedbe cica, hogy ez Justin miatt van!-vigyorgott le rám.  Én gyorsan magamhoz kaptam a ruháim és felöltöztem majd félve de felálltam.Damon elővett egy pisztolyt reméltem nem arra használja amire gondolok.
-Megfoglak ölni!-kiabált Justin még mindig megkötözve. Damon felröhögött és intett az inasainak, hogy engedjék el.Szóval a fegyver azért kellett neki mert félt Justintól.
-Húzzatok el!-bökött az ajtó felé.
-Kurva nagy szerencséd van, hogy nem akarom azt, hogy Clara lássa mikor kinyirlak!-mondta Justin.
-Még úgyis találkozunk! Várom!-szívta a vérét Damon és tudtam ha most nem megyünk el akkor Justin neki megy és ő lenne akinek nagyobb baja esne.
-Justin kérlek menjünk! Nem akarok tovább itt lenni!-fogtam merg a karját sírva. Egy lelki sérülés az amit itt kaptam... Ő rámnézett és látta, hogy félek.
-Még nem végeztünk!-vágta oda Damonnak, megfogta a kezem és kimentünk. Nem szóltunk semit csak beültünk a kocsiba és elhagytuk ezt a helyet.
-Sajnálom! Kibaszottul sajnálom ami történt! Én ezt nem akartam!  Megakartalak védeni amit már megint elbasztam! És ezt mind azért mert önző voltam! Miattam történt és megértem ha megutálsz. Megint. De azt tudd, hogy bosszút állok ezen a seggfejen! Ígérem!-fejezte be a monológját.
-Justin, én rád nem haragszok! Egyáltalán! És kérlek ne csinálj hülyeséget!
-De igenis megölöm! Mert miattam van és nem hagyom, hogy megússza!
-Tudom jól, hogy te ezt nem akartad! Kérlek próbáljuk meg elfelejteni. Nem szeretnék újjabb félelemet!
-Meglátom mit tehetek!-mondta. Mikor haza értünk kiszálltunk és bementünk ahol a fiúk egyből ránk néztek.
-Hol voltatok?-kérdezték.
-Damonéknál!-emelte fel a hanját Justin.
-Clara is???
-Igen ő is mert nem vigyáztatok rá!-vágta a fejükhöz.
-Justin nyugi!-simogattam a karját.
-Hogy nyugodnék meg mikor megerőszakolt??-kiabált.
-Mi?-néztek rám a fiúk mire én óvatosan bólintottam.
-Úramisten, sajnálom!-ölelt meg Rayen.
- Míg elmegyek füredni figyletek rá?-kérdzte justin bukón.
-Justin!-szóltam rá. A fiúk se tehtenek semmiről velük se bunkóskodjon. Ő adott egy puszit a homlokomra és elment a fürdőszobába. Azért nem kérdezte meg, hogy megyek-e vele mert jól tudta, hogy most így nem bírnék vele együtt fürdeni. Nem azért mert haragszom hanem mert ezek után szégyelem magam.
-Clara sajnáljuk!-mondta Fredo.
-Nem a ti hibátok ugyanúgy ahogy Justiné sem. Ez mindeképp így alakult volna-mosolyodtam el szomorúan.Egyszer csak azt éreztem, hogy megremeg a lábam és hányingerem van.-Srácok....-próbáltam valamit mondani de nem mertem folytatni mert akkor kitacsoltam volna. A Wc-be indultam de úgy éreztem mintha forogna velem a világ. Hirtelen elsötétült minden és már csak azt vettem észre hogy a földre esek.