75.fejezet

-Mr.Bieber műtéte sajnos komplikációval járt de sikeres volt!

-Szóval túlélte?

-Túl!-bólintott a doki. 

-Te jó ég!!!-öleltem meg Rayent.

-Mondtam, hogy nem lesz semmi baj!-mosolygott.
-És mikor vihetjük haza?-néztem a dokira.
-Még pár óráig bent kell lennie megfigyelésen de iután átvittük a szobájába bemehetnek hozzá!
-Rendben!-bólintottam.
-Akkor én ki is hozom!-mosolygott majd bement Justinért és egy tolóágyba hozta ki.
-Mondtam, hogy túlélem baby!-húzot magához és megcsókolt. Az orvosok tovább vitték egészen a kórteremig majd mi be is mentünk hozzá.
-Olyan jó hogy túlélted és nemsokára vihetünk haza!-mosolygott Isa.
-Már rég otthon akarok lenni!-sóhajtott Justin.
-Pár óra múlva haza mehetsz!-nevettem.
-Nem fogom kíbirni!-hisztizett. Miután már vagy 3 órán keresztül azt halgattuk, hogy ő haza akar menni bejött az orvos és elengedte. Egyből kipattant az ágyból, felöltözött és ki is mentünk a kórházból. Leintettünk két taxit (mivel csak kettőbe férünk el) és haza mentünk. Ott a fiúk egyből a konyhát támadták meg mi pedig leültünk a kanapéra.
-Annyira örülök, hogy Justin túlélte!-sóhajtottam.
-Igen! És végre megnyugszol így a baba is!-mondta Hanna.
-Végre!-nevettem.
-Lányok jöttök ti is játszani?
-Mit?-kérdezte Isa.
-Póker!
-Ahha!-álltunk fel és leültünk a fiúk közé.
-Nem tudok játszani valami jól!-figyelmeztettem őket.
-Majd belejösz!-legyintett Lil. Rayen kiosztotta a lapokat amiket felvettem. Hát hogy őszinte legyek nem értettem belőle semmit.
-Segítsek?-kérdezte nevetve Justin.
-Nem kell!-mondtam majd megpróbáltam valamit csinálni. Fogalmam nem volt miket teszek le az asztalra de elvileg én nyertem meg az első kört. Akkor valamit nagyon tudok! Ezek után csak bénáztam szóval inkább kiszálltam és csak néztem a játékot mert az megy mikor hirtelen csengettek.
-Kinyitom!-álltam fel és az ajtóhoz mentem. Nagy meglepetésemre Austin állt ott. 
-Te mit keresel itt?-kérdeztem suttogva nehogy a többiek meghalják.
-Clara ki az?-kérdezte Rayen.
-Senki!-legyintettem.-Nem azt mondtam hogy hagyál békén és menj haza??
-Csak azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek.
-De nem érdekel menj el!-csuktam volna rá az ajtót de ő megállította. Sóhajtottam egyet majd elindultam befelé reménykedve, hogy elmegy. Pont az ellenkezője történt mert bejött utánam.
-Te meg mit keresel itt?-vette észre Justin.
-Clarahoz jöttem.
-Minek?-állt fel.
-Bocsánatot kérni!
-Amire én azt válaszoltam, hogy húzz el!
-De addig nem megyek el amig meg nem beszéljük! Sajnálom!
-Leszarom!-nevettem fel.
-Clara mit csinált?-kérdezte Justin és láttam a többiekene, hogy őekt is eléggé érdekli így felálltak és közelebb jöttek.
-Semmit!
-Ne néz már hülyének! Akkor mi a fazsért jött utánad Miamiba és miért kér bocsánatot.
-Azért jöttem utána mert szeretem!-mondta Austin mire Justin felnevetett.-Komolyan!
-Jól van hagyad már magad! És miért kérsz bocsánatot?-kérdezte. -Clara?!-fordult felém.
-Mert még a baleset előtt találkoztuk és mondtam hogy veled vagyok és hogy baba lesz erre ő a falhoz szorítva kezdett el velem kiabálni!-mondtam el végül.
-Mit csinált?-indult meg Austin felé Justin de a fiúk lefogták. -Megöllek!-próbált kiszabadulni a fiúk szorításából de nem sikerült neki.
-De nyugi jól vagyok!-próbáltam nyugtatni.
-És még azt mondja szeret téged! Gondolom!
-Igen szeretem csak féltékeny voltam. De visszafogom szerezni clarat!-ment ki az ajtón Austin.
-Miért nem mondtad el?-nézet rám idegesen.
-Mert volt elég bajunk!-védtem magam. Ő csak leült a kanapéra és a tv-t nézte.
-Clara csörög a  telefonod!-nyújtotta Bob.
-Köszi!-vettem el.-Szia Cat!
-Szia!-köszönt miközbe kimentem az udvarra telefonálni.-Na mi van Austinnal?
-Hát múltkor beszélgettünk majd elmondtam neki hogy mi a helyzet velem és Justinnal mire ő felhúzta magát és a falhoz taszítva emelte fel a hangját most meg idejött, hogy ne haragudjak és úgy ment el, hogy vissza szerez! Menjen már vissza!-sóhajtottam.-Aztán Justin majdnem neki ment amikor megtudta, hogy mit csinált.
-Meg is értem. De úgye nem lett semmi bajod/bajotok?-kérdezte gondolom a babára célozva.
-Nem! Meg Justinnak balesete volt.
-Mikor?
-Tegnap. És aminéziás lett egy ideig majd emlékezett és egy műtétet kelet csinálni amibe bele is halhatott volna de szerecsére nem!-meséltem.
-Akkor pörög az élet.
-Az biztos!
-Clara hoztak neked valamit4-hallottam Lilt.
-Megyek!-mondtam. -Figyi nekem mennem kell mert hoztak nekem valamit de még beszélünk!
-Oké szia!
-Szia!-tettem le majd bementem ahol a postás egy  nagy csokor rózsával állt.

 -Ti tudjátok kitől van?-néztem a többiekre.
-Nem!-rázák a fejüket.
-Én sejtem!-mondta bunkón Justin. Aláírtam az átvételi papírt és kivettem a rózsában lévől papírt és hangosan felolvastam.

"Austintól sok szeretettel! Ne haragudj rám! ♥

-Gondoltam hogy tőle van!-ment fel az emeletre. Én betettem a virágot vázába és utána mentem. 

-Mi bajod van?-kérdeztem mikor beléptem az ajtón.

-Szerinted? Amit csinált veled még ide is jön meg virágot küld! De úgy látom te élvezed!-nevetett fel gúnyosan.

-Élvezem? Hogy élvezném?

-Hát nem nagyon töröd magad, hogy leálljon!-feküdt be az ágyba. 

-Jó tudod mit? akkor mindjárt jövök!-indultam  meg az jató felé. 

-Most hova mész?-szólt utánam. 

-Majd megtudod!-mentem le a lépcsőn és kimentem az ajtón. Írtam Austinnak egy SMS-t hogy jöjjön a fagyizóba aki persze egyből belement. Vártam rá egy kicsit mire megérkezett és leültelém. 

-Örülök, hogy idehívtál. Megkaptad a virágot?

-Igen meg. Köszönöm de azért jöttem, hogy megkérjelek még egyszer szépen szállj le rólam. Justinnal is veszekszünk ami a babának se tesz jót mert idegeskedek! Kérlek hagy békén és menj vissza. 

-De nem tudlak itt hagyni ha egyszer szeretlek!

-De nekünk semmi jövőnk nincs értsd már meg!!!! Justinnal vagyok mert szeretem! A mi "kapcsolatunk" se volt valami nagy szóval felejts el!

-Nem tudlak!

-Próbáld meg! Miattam!-álltam fel és inkább haza mentem ahol Justin kérdezgette a többieket hogy hol vagyok. 

-hol voltál?-kérdezte egyből. 

-Austinnal!-mondtam lazán. 

-Ez komoly?-nevetett fel. 

-Az! Megkértem, hogy szálljon le rólam! Hogy velem ne veszekedj. Szóval megpróbáltam már egy szavad nem lehet!-vettem el egy kekszet az asztalról és felmentem a szobába ahol befeküdtem az ágyba és a tv-t néztem mivel lent a foci ment. Nyílt az ajtó és Justin jött be majd befeküdt mellém.

-Tényleg csak ezért elmentél vele?

-Igen! Nem értem miért velem veszekedtél mikor én semmiről nem tehetek de megpróbáltam!-mondtam mire ő a hasamat kezdte el simogatni. 

-Csak felbaszott, az amit csinált veled és utána meg virágot küld..-hajolt le a hasamhoz és megpuszilta mire én elmosolyodtam. 

-Justin!

-Hm?-nézett rám. 

-Te gondolkoztál már neveken?

-Nem!-nevetett.

-Mert én már igen! 

-És mire jutottál?-puszilta meg újból a hasam majd felcsúszott hozám és onnan símogatta.

-Hát én lány néből a Jade-n vagy az Emily-n filóztam.

-Az Emily nekem joban bejön. Meg szép is. 

-Az! Fiúból meg vagy a Chris vagy a Conor! 

-Chris!-mondta haározottan. 

-Akkor meg vannak a nevek?-kérdeztem mosolyogva. 

-Úgy tűnik!-csókolt meg majd hozzá bújtam és el aludtam. Hosszú volt ez a két nap.