6.fejezet~Csók

Sziasztok! Ezt a részt megpróbáltam egy kcisit hosszabbra és jobbra megírni mint a többit:) Remélem tetszeni fog:)

Reggel egy telefoncsörgésre keltem. Kómásan és szitkozódva nyitottam ki a szemem. Meglepődten vettem észre, hogy Justin nincs mellettem de egyébként az ő telefonja csörög. Fogalmam sem volt hol lehet, felvenni pedig mégsem akartam. Hamarosan a zene leállt így tudtam, hogy aki hívta Justin-t, feladta. Mivel az álmom elszállt kikászálódtam az ágyból és úgy döntöttem napra készre csinálom magam. A cuccaim közül kiválasztottam egy mára megfelelő ruhát.

Kifésültem a hajam feltettem egy minimális sminket és kész is voltam. Ennekellenére nem tudtam mit csináljak ma.Végül gondoltam, hogy megírom a képeslapokat és feladom a postán. Kerestem egy tollat a táskámban majd elővettem a képeslapokat és mind a kettőre írtam egy-egy üzenetet. Miután úgy éreztem mindent leírtam eltettem őket és kinyitottam az ajtót ahol Justin-ba ütköztem.
-Bocsi-néztem rá.
-Semmi baj. Hova mész?-kérdezte a táskám láttán.
-Csak a postára feladni a képes lapokat anyuéknak-válaszoltam majd újból megindultam volna mikor hirtelen eszembe jutott valami. -Amúgy hívott valaki reggel.-néztem vissza rá majd tényleg elindultam. A szállodából kilépve elővettem a telefonom és a fülesemet, bedugtam őket a fülembe elkezdtem zenét hallgatni. Sétálás közbe eszembe jutott a tegnap este meg Ty. Mivan ha Justin nem jön ki? Mi van ha végül elmegyek vele? Megerőszakolt volna. Justin valahogy érezte, hogy ki kell jönnie mert baj van. Senki nem segített volna az utcán sétáló közül. Valahogy ez nem az a világ. Az embereket nem érdekli saját magukon kívül senki. Szóval ha egy tér közepén erőszakolának meg valakit nem segítene senki. Ez Hollywood!
Arra eszméltem fel, hogy már a postánál állok sorba. Kivettem a fülesem a fülemből, hogy azért mégse tűnjek bunkónak és úgy vártam, hogy feltudjam adni a képes lapokat. Egy néni elidőzött a csekk befizetésével, így negyed óra múlva kerültem sorra. Miután mind a két képeslapot feladtam elindultam vissza a szállodába a fülessel a fülembe. Hirtelen felcsendült az All Around The World és tudtam, innen Justin számai fognak következni. Rengetek számom van tőle ennek fényében egész séta közben azt hallgattam. A szobába lépe sem kapcsoltam ki a zenét főleg, hogy a Boyfriend ment. Hirtelen egy kezet éreztem a vállamon mire kissé megugrottam. Kivettem a fülest a fülemből és szikrázó szemekkel néztem arra aki megijeszetett. Természtesen nem volt más mint Justin.
-Ilyet többet ne!-kötöttem a lelkére.
-Jó,bocsánat-nevetett. -Mit hallgatsz?-emelte a füléhez a fülest amiből kiszűrődött a dal. -Áh, Boyfriend.-mosolygott. Elpirulva kapcsoltam ki a zenét és dobtam az ágyra a telefonomat ami persze a földre pattant.
-De jó-sóhajtottam majd felvettem. Persze a készülék kikapcsolt. -Utálom ezt a szart!-vágtam le az ágy melletti szekrényre.
-Nyugi már-nevetett Justin.
-Tök nyugodt vagyok nem látszik?-kérdeztem egy rejtett mosoly kíséretében.
-Valahogy nem vettem észre-gúnyolódott. -Amúgy tudod a boyfriend szövegét?-váltott témát.
-Ez komoly kérdés? Szinte az összes dalodnak tudom a szövegét-nevettem fel.
-Akkor énekeljük együtt-próbálkozott.
-Na azt biztos nem-ellenkeztem egyből. Szeretek énekelni csak nem mások előtt főleg nem egy szupersztár előtt.
-Miért? Biztos nincs rossz hangod-mosolygott. -Naaa,csak a refrént! Tudod, If I was your boyfriend, never let you go-énekelte. Sóhajtottam és végül belementem.
-Keep you on my arm girl, you’d never be alone-zengtem én is.
-I can be a gentleman, anything you want .If I was your boyfriend, I’d never let you go, I’d never let you go-ezt pedig már együtt énkeletük és nagyon élveztem.
-Clara!-nézett rám meglepődötten Justin.
-Tudom, nincs valami jó hangom-nevettem.
-Nem, nem! Pont ellenkezőleg. Csodálatos hangod van-mondta amire egy kicsit elpirultam.
-Azért annyira nem!
-Dehogynem. És tudod mire gonoldtam míg ezt a pár sort elénekeltük?
-Tudni akarom én azt?-kérdeztem gúnyosan mire csak egy fintort vágott.
-Elkéne mennünk a stúdióba. Elénekelhetnél egy dalt vagy valami. A többiek is mondanának véleményt.
-Nem-mondtam egyből nevetve.
-De miért? Mit veszíthetsz?
-Semmit-vallottam be sóhajtva.
-Akkor? Szólok Scooter-nek és akár már most indulhatunk is.-élte bele magát.
-Nem is tudom-vettem egy nagy levegőt.
-Szoktál énekelni?-váltott vissza a lelkesedéséből normálisba.
-Igen, mikor senki nem hallja. Nem szeretek mások előtt énkeleni.
-Na, akkor ezen változtatunk-kacsintott. -Kérlek menj bele. Ígérem jó lesz.
-Jó-nyögtem ki végül.
-Akkor szólok Scooter-nek.-pattant fel és ki is ment a szobából. Nem tudom mennyire jó ötlet ez. Azért nem vagyok én olyan tehetséges, hogy studióba járjak. De végülis igaza van Justin-nak. Veszíteni valóm nincs.Justin negyed óra múlva jött vissza. Gondolom győzködni kellett Scootert. Megértem.
-Na, akkor gyere-mondta izgatottan. Lassan felálltam és elindultam az ajtó felé.-Telefon?-kérdezte.
-Azt a szart minek hozzam?-néztem rá unottan mire felnevetett. A szálloda előtt egy kocsi várt minket. Scoter-re nézve láttam nem nagyon bízik ebben az egész dologban és ez erőt adott ahhoz, hogy megmutassam mit tudok. És ha akkor se tetszik neki ha mindent beleadok? Ez van. De ha már igent mondtam csináljam is végig. A stúdiónál kiszállva kicsit féltem de megnyugtattam magam azzal, hogy barátok közt vagyok. hát cska egy, számomra idegen ember volt ott ő is az elektornikus kütyüket használta. Beálltma a mikrofon mögé és neki kezdtem a Confident-nek. Éneklés közben az arcokat figyeltem. Justin mosolyogva biztatott Scooter viszont érzelem mentesen figyelt. A dal után kimentem hozzájuk.
-Na?-néztem körbe kiváncsian.
-Szuper volt!-szólalt meg egyből Justin.
-Szerintem is fantasztikus volt. Tényleg jó hangod van!-bólintott elismerően Scooter.
-Köszönöm-mosolyogtam megkönnyebbülten.
-Én elgondolkoznék a helyedbe, hogy tovább csináld-mondta bíztatóan.
-Komolyan?-csillant fel a szemem.
-Hát ilyen hangal!
-Átgondolom. Én nem ezért jöttem ide..
-A véletlenek a legjobbak az életbe nem de?-mosolygott Scooter.
-Igaz-bólintottam.
 -Na látod-hirtelen megcsörrent a telefonja amit, félre ment, és fel is vett.
-Egyébként szoktál dalokat írni? Ha már énekelsz?-érdeklődött Justin.
-Régebben írtam. Mostanába felhagytam vele.-rántottam vállat.
-És nem akarod feleveleníteni?-jelent meg egy kaján mosoly az arcán.
-Mire célzol ezzel?-votam fel a szemöldököm.
-Megpróbálhatnánk mi ketten írni egy dalt. Csak, hogy lássuk milyen lenne-avatott be a tervébe. Először rá akartam vágni egy nemet de most ha jobban belegondolok nem is rossz ötlet.
-Egy feltétellel!-mondtam. -Soha, ismétlem soha nem mutatjuk meg senkinek!
-Soha ne mond, hogy soha-kacsintott.
-Justin!-szóltam rá.
-Jó!-ígérte meg.-Maximum Scooter-nek.
-Maximum neki-bólintottam.
-Srácok ma van kedvetek egy hajós partyhoz 8-kor?-tért hozzánk vissza Scooter.
-Van hát-bólintottunk Justin-nal egyszerre. Mivel a stúdióba befejeztük a dolgainkat visszamentünk a szállodába. Mi Justin-nal bezártuk a szoba ajtónkat, hogy senki ne zavarjon meg a dal írásba. Minden kezdet nehéz. Tartja a mondás. Hát ez most sem volt másképp. Nem tudtuk, hogy kezdjünk neki. Igazából azt se tudtuk milyen dalt szeretnénk. Csak vártunk, hogy jöjjön az ihlet mígnem Justin leírt egy sort. Tetszett. És ez az egysor több mondatot hozott egymás után. Közben persze voltak hülye közbeszólásaink de végül összeállt és egy ,szerintem, remek dalt hoztunk össze. Justin-nal egy élmény dolgozni. Valahogy inspirálja az embert az a sok pozitív energia ami belőle árad. És persze a komolyság amit ha kell elővesz. Mivel ez nem volt egy fontos meló jól elhülyéskedtünk. Azt éreztem egyre közelebb kerülünk egymáshoz pedig nem ismerjük régóta egymást.Pár hete dolgozom csak neki de úgy érzem még egy nagyon jó barátság lehet a miénk.
-Már csak az a kérdés mi legyen a címe-mondta Justin ezzel kizökkentve a gondolataimból. Elvettem tőle a lapot amin a dal van és átolvastam mégegyszer.
-Remember me?-néztem fel rá.
-Tökéletes-csillant fel a szeme és a papír tetejére felírta az általam kitalált címet. Őszintén megvallva, elég szerelmesre sikeredett a dal de ennek ellenére remek lett. -Ezt muszáj lesz emgmutatni Scooter-nek-mondta büszkén.
-Majd eljön annak is az ideje-nevettem mire hirtelen kopogtak. Justin felállt és kinyitotta az ajtót ahol Isa állt.
-Clara-kerülte ki Justin és leült mellém az ágyra.
-Persze bejöhetsz-csukta be Justin az ajtót mire felnevettem.
-Jó kuss-szólt vissza neki Isa.-Neked van már ruhád a party-ra?-nézett rám kiváncsian.
-Nincs miért?-kérdeztem és láttam, hogy ezt a választ várta.
-Menjünk el venni-lelkesedett be.
-Jó-mentem bele.
-Jön Fredo is szóval Justin jössz?-nézett az álló fiúra.
-Miért ne-rántott vállat.
-Na, akkor induljunk is-húzott fel az ágyról majd egy testőr kíséretében indultunk el a plázába. A fiúk nem akartak velünk jönni ruhát venni, ők inkább beültek volna valahova de rászettük őket azzal, hogy véleményt kell mondaniuk. Isa 3 ruha után megtalálta a megfelelőt. Egy fehér tapadós ruha votl a válastása. Én még próbálgattam egy ideig mígnem magabiztosan mentem ki abban a ruhában ami szerintem tökéletes lenne.

-Na, milyen?-fordultam meg és fogalmam sincs, hogy miért de Justin válaszát vártam a leginkább.
-Gyönyörű-harapott az ajkába Justin.
-Akkor ez lesz-bólintottam és visszamentem átöltözni. Miután kifizettük a ruhákat elindultunk, hogy visszamenjünk a szállodába de én egy telefonüzlethez vettem az irányt. Ki is néztem magamnak egyet de az még nekem nagyon drága volt. Majd ha megkapom a fizetésem vezsek egyet.
-Na?-lépett mellém Justin és ugyan azt a telefont kezdtük nézni.
-Áh, nem tudom megvenni.-sóhajtottam.-Majd legközelebb-mosolyodtam el és tovább akartam sétálni de Justin megállított.
-Várj!-mondta és beszaladt az üzletbe.Tippem se volt mit csinálhat ott bent így kiváncsian vártam, hogy kijöjjön. Miután ez megtörtént odajött hozzám.
-Mit csináltál?-szegeztem neki a kérdést.
-Van egy fél órád?
-Van de...-kezdtem volna.
-Akkor üljünk le és várjunk-mutatott Justin az egyik benti padra ahova leültünk.
-Isa-ék?-kérdeztem.
-Kint megvárnak-válaszolt.Hiába kérdeztem mire is várunk pontosan, nem mondta meg így muszáj voltam kivárni azt a fél órát. Justin folyton az óráját nézte majd fél óra múlva újra bement az üzletbe és egy szatyorral a kezében jött vissza.
-Ez tőlem, neked-adta át a kis szatyrot mire én felálltam és elvettem tőle majd belenéztem.
-Justin ezt nem fogadhatom el-nyújtottam neki vissza a zacskóban lévő telefont amit kinéztem az előbb.
-Hát vissza már nem vihetem mivel gravíroztattam is bele-vette ki nevetve a telefont a dobozból és megmutatta a hátlapját amin a "Remember me?" felírat szerepelt.
-Te belegravíroztattad?-kérdeztem meglepetten.
-Mint látod-bólintot mosolyogva.
-Akkor se fogadhatom el-ráztam a fejem.
-Miért nem? Ajándék!
-De...
-Kérlek! Megbántanál azzal, hogy nem fogadod el?-játszotta be a bűntudat keltés kártyát.
-Nem.
-Akkor meg? Csak egy baráti ajándék-tette a kezembe.
-Köszönöm!-ugrottam a nyakába és nyomtam egy puszit az arcára.
-Nincs mit-mosolygott. Elindultunk ki a kocsihoz ls a többiekhez és egészen addig hálálkodtam Justin-nak mígnem leállított. mikor visszaértünk a szobába egyből az volt az első dolgom, hogy a régi telefonomról az újra másoljak mindent. Cat-nek írtam is egy üzenetet és elújságoltam neki ahogy anyának is. 
-Köszönöm mégegyszer-néztem Justin-ra.
-Ma már annyiszor mondtad ezt-nevetett ki.
-Tudom de úgyérzem nem elégszer mondtma még.
-Pedig elég volt egyszer is.De inkább készüldj a party-ra-hívta fel a figyelmemet az egy óra múlva kezdődő hajó bulira. Gyorsan felpattantam és mikor Justin magamra hagyott átöltöztem és sminkeltem. Egyébként áttudnék öltözni a szobában lévő fürdőben is csak mindig ki-be járkálok szóval ninkább megkérem, hogy menjen ki.  Miután mindennel végeztem kimentem a szobából, hogy szóljak Justin-nak mehet készülődni de szerencsémre Ryan-be botlottam először.
-Ebbe akarsz jönni?-nézett végig rajtam.
-Igen-bólintottam.
-Ebbe úgy nézel ki mint egy lotyó és még a picsád is kilátszik belőle
-Miért érdekel mibe megyek?
-Nem érdekel-rántott vállat.
-Akkor meg?
-Csak így ne csodálkozz, ha mindenki megdugni akar-húzta gúnyos vigyorra a száját.
-Ez övön aluli volt-mondtam Ty-ra célolzva. Mielőtt bármit mondhattam volna Justin jelent meg.
-Baj van?-kérdezte felvont szemöldökkel. Már tudja, hogy nem jó ha Ryan-nel "beszélgetek".
-Konkrétan le lotyózott-nevettem hitetlenül.
-És mégis miért?-nézett Ryan-re választ várva.
-Néz már rá a ruhájára. A picsája kilátszik belőle.
-Ez a ruha pont jó. Tökéletesen áll rajta.-védett be Justin mire elmosolyodtam.
-Akkor dugd meg te is-ment el idegesen Ryan. Nem értem. Miért zavarja mim látszik ki és miből?? Vagy csak most így tudott belém kötni.
-Amúgy téged kerestelek, hogy mehetsz készülődni-mondtam Justin-nak mire bólintott és bement a szobába. Mindenkit megvártunk, hogy elkészüljön majd elmentünk a hajóhoz. Scooter végigvezetett minket a hajón és mindenkinek bemutatott minket akit fontosnak tartott. Leültünk egy kicsit idősebb pasikhoz akikkel Scooter és Justin beszélgetett. 5 perc üllés után úgy éreztem, hogy megfulladok. Semmi levegő nem volt bent ami pedig mégis az mind elhasználta a teremben lévő sok ember.
-Bocsánat, de kimegyek levegőzni-álltam fel a többiek közül és kimentem pont arra a részre ahol a hajóról be lehet ugrani a vizbe. Hagytam, hogy a nyári kissé lehűlt levegővel megteljen a tüdőm.
-Jól vagy?-hallottam egy ismerős hangot aki majd mellém lépett. Justin volt az.
-Igen csak nem volt bent levegő-válaszoltam.
-Nem akarsz fürdeni egyet?-kérdezte sejtelmesen mosolyova.
-Ebbe a ruhába? Nem nagyon-válaszoltam de ő a hátam mögé lépett és meglökött amitől elveszítettem az egyensúlyom de még volt időm megfogni Justin karját és úgy estünk bele a vízbe. Kicsit dühösen mégis nevetve jöttem fel a víz alól. -Nem vagy normális-fröcsköltem le. -A hajó megy közbe te állat-mutattam az egyre távolodó vizi járműre. Justin is észbe kapott és elkezdtünk iszonyaots tempómba úszni, én az estélyimbe Justin pedig az öltönyébe. Kifulladva de végül megtudtunk kapaszkodni a felmászó létrán amin fel is mentünk. Szerencsére nem volt sok ember kint akik láthattak volna minket.
-Hülye gyerek-ütöttem meg.
-Jó volt nem?-nevetet.
-Inkább megyek megszáradni-indultam el kommandó stílusba, hogy akik ismernek véletlenül se vegyenek észre. sikeresen jutottam el a mosdóig ahol csak pár nő szikrázó tekintetével kellet szembe néznem. Valahogy megpróbáltam megszáritkozni ami kisebb-nagyob sikerrel ment is. Egy óráig ücsörögtem bent míg annyira megszáradtam, hogy ne úgy tűnjön mint akik fürdötek hanem mintha csak leöntöttek volna. mikor kiléptem a mosdó ajtaján egyből Justin-t kezdtem el keresni akit egy, nem annyira zsúfolt helyen meg is láttam. Egyedül volt így odamentem hozzá.
-Na, sikerült megszáradnod?-kérdezte nevetve.
-Nagyjából-ültem le. -hogy jutott ez esuedbe?-nevettem.
-Jobb volt mint a sok öreg mellett koktélt szürcsölgetni.
-Igaz-vallottam be.
-Egyébként mondtam már, hogy gyönörű vagy?-ült hozzám közelebb és kezét a combomra tette aminek nem nyilvánítottam túl nagy figyelmet.
-Nem de köszönöm-hajtottam le a fejem szégyenlősen. Ő kezével az állam alá nyúlt és megemelte azt, hogy a szemébe nézzek. Valahogy elvesztem gyönyörű szemeiben és csak arra eszméltem fel, hogy ajkai az enyémen vannak. Nyelve nejutást kért amit megadtam. Kezemet hajába túrtam míg ő a derekamnál fogva húzott közelebb magához. Másik kezével a combomat simogatta mire én feleszméltem és eltoltam magamtól.
-Ez nem volt jó ötlet..nem kellet volna-pattantam fel és otthagytam őt. Istenien csókolt de mégsem kellett volna megtennem. Órisái hiba volt.
-Lám-lám.állt meg előttem Ryan.
-De jó még te is-sóhajtottam.
-Mint látom Justin se tudott ellenállni annak, hogy kilátszik a picsád-nevetett gúnyosan.  -Tényleg ribanc vagy! De Justin-t ki ne használd megértetted?!-emelte fel a hangját.
-Miért is ribancozod le?-jelent meg Justin.
-Mert az-mondta nemes egyszerűséggel Ryan. -Ugye nem akarod, hogy emiatt a csitri miatt menjen tönkre a barátságunk?
-Nem akarom, hogy bárki miatt is tönkre menjen de mnincs jogod leribancozni őt!-védett Justin.
-Csináljatok amit akartok-ment el Ryan én pedig a hajó korlátjához sétáltam és a vizet néztem. Reméltem, hogy nem jön utána Justin ami persze nem így lett. Megéreztem a derekaomn a kezét mire arrébb léptem.
-Mi a baj?-kérdezte miközben ő is a vizet nézte.
-Az, hogy nem kellet volna ez a csók. Rossz ötlet volt..Felejtsük el.
-És ha én nem akarom? Szerintem csodás volt. nézett rám.
-Nem mondtam, hogy nem volt az-sóhajtottam. -Csak ezt nem szabad. Ne mondjuk senkinek és felejtsük el kérlek..
-Clara, megláthatta bárki..
-Tudom de bízok benne, hogy nem -mentem a hajó orábban lévő ágyhoz amit nem értek a hajókon de most pont jól jött. Lefeküdtem rá justin pedig mellém és némán néztük a csillagokat mígnem elnyomott az álom.