Újra jelentkezem! :D Remélem tetszeni fgo ez a rész :D És köszönöm az előző részhez jött komikat♥

16.fejezet

Arra keltem reggel, hogy kopognak.

-Ki az?-szóltam ki fáradtan.

-Szia!-jött be Cat.

-Szia!-ültem fel.-Hogy hogy ilyen korán itt vagy?-néztem az órámra ami még csak 9 órát mutatott.

-A fiúk mondták, hogy történt veled valami-ült le mellém.

-Semmi komoly csak megvágtak-mutattam a bekötött kezem.

-Ki?-lepődött meg.

-Tom-csúszott ki a számon.

-Az ki?-kérdezte. Mostmár el kell neki mondanom és nem fog érdekelni Justin véleménye se.

-Egy banda vezetője aki elakarja kapni Justint mert kell neki egy széf kulcs amiben arany van. Na ő tegnap engem kapott el és mivel nem tudtam, hogy hol a kulcs megvágott.-magyaráztam.

-De hát tudod hol van a kulcs-értetlenkedett a barátnőm.

-Pontosan nem. Annyit tudok, hogy Justinnál van amit ők is tudnak.

-Értem-bólintott.-És akkor ti most bújkáltok vagy mi?

-Valahogy úgy. Meg Christiánk elöl is mert ők meg engem akarnak-avattam bele ebbe is.

-Mert?

-Vissza akar szerezni bár nem tudom milyen gondolatok közt találta ki ezt a fajta modót rá.

-Ez komoly-mondta.

-Már kezdtem megszokni-legyintettem.-Gyere menjünk le!-álltam fel még pizsibe és lementünk.

-Jó regelt!-köszöntem Justinnak és Lilnek.

-Jó reggelt!-mondták rám se nézve. Én bementem a konyhába valami reggeliért és ivel Cat nem kért ő leült a kanapéra. Találtam kakós csigát így azzal együtt ültem le a barátnőm mellé. Miközben ettem megcsörrent a telefonom. Mivel az étkező asztalon volt oda mentem és megnéztem ki az. A képernyőn az ANYA név villogott. Sóhajtva vettem fel.

-Szia!

-Szia Clara! Figyelj, már a repülőn ülünk szóval maximum 3 óra és otthon vagyunk.

-Tessék?-szaladt ki a számon. Miért akkor jelentik be mikor már úton vannak?

-Azért ennyire ne örülj!

-Én örülök de mennem kell!-nyomtam rá.-Van egy kis probléma!-fordultam Justin felé.

-Mi?-kérdezte unottan.

-Anyáék jönnek haza-avattam be.

-És?

-Nem tudják, hogy itt vagytok!

-Majd megtudják-rántott vállat.

-Életem végéig szobafogságban leszek!

-Majd onnan is kihozunk-mondta cinikusan. Nagyon vicces..... Semmi értelme vitatkoznom vele/velük mert úgyse fognak elmenni. Se Justin se a többiek

-Srácok én megyek csak mert nem tudják, hogy eljöttem otthonról-szólalt meg Cat. Oda jött hozzám és megölelt.-Sziasztok!-ment ki az ajtón.

-Szia!-köszöntem majd leültem a kanapéra. Nem tudtam mit mondhatnék Justinnak. Azt, hogy anyáék mindjárt itthon vannak? Nem segítene semmit. Inkább csendbe maradtam és néztem a TV-t. Ahogy haza érnek anyáék menni fog a fejmosás, hogy miért hagytam "ideköltözni " őket. Mondjuk nem ideköltöztek hanem átmenti megoldás. Nem mindegy.

-Jó reggelt!-jöttek le a fiúk a lépcsőn.

-Sziasztok!-köszöntem.-bob!-fordultam felé.

-He?-kedves visszaszólás.

-Anyáék ma fognak haza jönni pár órán belül. Szóval szeretném ha viselkednél és nem nehezítenéd meg az amúgy sem könnyű dolgom-magyaráztam szerintem feleslegesen.

-Meglátom mit tehetek. De ezt miért csak nekem mondod?-kérdezett vissza.

-Szerinted?-vontam fel a szemöldököm.-Ha nem bánod ezt nem fejteném ki-mentem fel, hogy felöltözzek mire anyáék haza érnek. A szekrényemből kerestem valami  ruhát ami ez lett:

 Mivel nem sietek sehova lassan felöltöztem. A hajamat laza copfba fogtam és neki álltam a magyar házminak mivel holnap suli..... Miután kész lettem lementem, hogy azért mégse a fiúkkal találkozzanak elöször anyáék. Lent a fiúk kivételesen nyugottan voltak. Én a TV-t nézve vártam apáékat.

~pár órával később~

Hallottam, hogy egy kocsi fékez le a ház előtt. Gondolom anya és apa taxija. Belebújtam a mamuszomba és kimentem hozzájuk.
-Sziasztok!-mosolyogtam.
-Szia!-öleltük meg egymást.
-Hogy vagy?-kérdezte apa.
-Megvagyok-mondtam. Felkaptam egy táskát és bevittem. mivel anyáék még nem értek be gyorsan kirohantam és becsuktam az ajtót, hogy ne lássanak be.
-Anya, apa-néztem rájuk-Mielőtt bemegyünk tartozom egy vallomással.
-Clara! Elfáradtunk. Hadd menjünk be és majd ott elmondod-kerültek ki és bementek így nekem is muszáj volt bemennem.
-Jó napot Mr. és Mrs. MCartny-köszöntek a fiúk.
-Sziasztok!-köszöntek furán a szüleim.
-Clara ők a barátaid?-nézett rám félve apa. Megértem az aggodalmát.
-Ezt akartam elmondani-sóhajtottam.
-Hallgatunk-mondta anya. Azt nem mondhattam, hogy meg akarnak minket ölni és ezért vanak itt mert biztos szívrohamot kapnának. Ki kell találnom valamit.
-Szóval a srácok egy ideje már ide "költöztek"-mondtam kicsit felszínesen.
-Merthogy?-ráncolta a szemöldökét anya.
-Mert jóban vagyunk és mivel ahol ők laktak kicsi volt ezért én mondtam nekik, hogy jöjjenek ide-ez így kimondva elég hülyén hangzott. A fiúk visszafolytott röhögéssel hallgatták azt ahogy kimagyarázom magam.
-És minket nem kellett volna megkérdezni?-fonta össze maga előtt a karját anya. Csodálkoztam, hogy apa egy szót sem szól.
-De sajnálom-hajtottam le a fejem-Bár nem mintha bármikor is érdekelt volna titeket mit csinálok!-vágtam vissza.
-Clara vigyázz a szádra!
-Miért nincs igazam?-a fiúk mostmár csnedben röhögés nélkül hallgattak.
-Nincs,! Egyáltalán!
-Sose vagytok itthon. Még csak egy SMS-t se tudtok küldeni!-vágtam a fejükhöz.
-Nincs időnk!
-A lányotokra?-nevettem kínosan.-Jó tudjátok mit nem ez a lényeg! Igen is a fiúk itt fognak maradni ha tetszik ha nem mert olyan mintha egyedül laknék mert ugye ti sose vagytok itthon szóval én ezt már eldöntöttem.-mosolyogtam.
-Még azt hiszem mi vagyunk a szüleid-kontrázott anya.
-Akik leszarják mi van velem!
-ez nem igaz!
-Anya ezt nem fejtem ki még egyszer. Itt maradnak és kész! Meg gondolom megint nem lesztek itthon sokáig!
- És még is hol alszanak a te dárga barátaid?-váltott témát anya. A hangjában gúnyt véltem felfedezni.
-A vedéng szobákon osztoznak-válaszoltam.
-Hát akkor azt elfelejthetik. Ha azt akarod, hogy it maradjanak akkor beköltöznek hozzád minimum addig amíg itthon vagyunk.
-Biztos nem! Nem tudom rémlik-e de már 19 éves vagyok. Szerintem tudok dönteni.
-Az lehet de a mi nevünkön van a ház és te még itt laksz szóval azt csinálod amit mi mondunk.
-És akkor ne legyen egy olyan pillanat sem amikor egyedül vagyok? Mit zavar titeket ha a vendég szobába vannak?-akadtam ki.
-Kislányom te akarod, hogy itt maradjanak aminek ez az egy feltétle van. De el is mehetnek!-mosolygott gúnyosan.
-Utállak!-vágtam a fejéhez és felrohantam a még nyugis szobámba. Nem tudom miért ragaszkodom ahhoz, hogy Justinék itt maradjanak. Talán mert "tartozom". Fogalmam sincs de úgy érzem em mehetnek el.  Egy halk kopogást hallottam majd apa nyitott be.
-Bejöhetek?-kérdezte.
-Persze!-mondtam. Végül is ő nem csinált semmit.-Hogy hogy te nem szídtál le?
-Mert szerintem igazad van. Sose vagyunk itthon és neked is kell a társaság. Bár jobban örültem volna ha egy barátnőd jön ide de hát mindegy. Én melletted állok. És majd anyádal is beszélek!-ígérte meg.
-köszönöm-öleltem meg.
-Héj Clara-jött be Fredo.-Akkor most mi a szitu?
-Ha nem akartok elmenni akkor úgy tűnik ide jöttök-sóhajtottam.
-Zsír! Szólok a többieknek-ment ki.
-vigyáz velük!-nézett rám aggodó arccal apa mire én felnevettem.
-Szeretlek apa.-nyomtam egy puszit az arcára.
-Én is -ölelt meg. Még egy kicsit beszélgettünk majd lement anyához.
-Clara megjöttünk!-mondta Fredo miközben 5-en átcuccoltak.
-De jó-sóhajtottam.
-Azt beszéljük meg, hogy ki hol fgo aludni. Vagy mindenki Clara ágyába?-kérdezte Lil.
-Azt felejsd el! Egy vendég ágyam van.-mondtam majd felálltam és odamentem a szekrényemhez, hogy megnézzem a hálózsákok számát.-És 3 hálózsákom-vettem ki őket.
-De akkor valakinek melletted kell aludnia-szólalt meg Justin.
-Igen aki mondjuk...-néztem végig rajtuk-Rayen lesz!
-miért?
-Mert ő nem akar rám mászni-mosolyogtam. Justin elfogoadta a döntésem de nem hiszem hogy bele is nyugodott. Kitalálták, hogy játszunk felnőtt Acktivityt amit én leszavasztam így a simát játsztottuk. 8-kor fejeztük be.
-Én elmegyek megfürdeni-indultam be a fürőmbe.
-Zárd be az ajtót-kacsintott Justin-Vagy mehetnénk együtt is!
-Nem-mondtam és elmentem zuhanyozni. Mikor kimentem Fredo már a vendég ágyon feküdt egy takaróval(megjegyzem nem tudom hol találta meg bármelyiket is) Justin, Lil és Bob a földön és Rayen pedig az ágyamban volt.
-Cica engem tényleg a földön akarsz hagyni?-kérdezte Justin.
-Ahha-feküdtem be az ágyba és elaludtam.