Ma is hatkor keltem, ugyanúgy mint tegnap. A kis szekrényre néztem amin most nem volt cetli, így felálltam és kerestem valami ruhát ami ez lett:
Felöltöztem, megfésülködtem majd beágyaztam és kimentem, hogy csináljak reggelit.Nagy meglepetésemre Scooter már fent volt és laptopozott.
-Jó reggelt!-köszöntem neki.
-Jó reggelt!-mosolygott rám.
-Mit csináljak reggelire?-kérdeztem.
-Amit szeretnél-rántott vállat.- De ma te is eszel velünk igaz?
-Persze-válaszoltam.-Akkor csinálok gofrit-indultam meg a konyhába.
-Az tökéletes-hallottam Scootert. Egyből neki is áltam a gofrinak, hogy minnél hamrabb kész legyen. Miközben a kaját csináltam hallottam, hogy Ryan is fel kel. Elkezdtem volna gondokodni, hogy mi baja lehet velem de inkább nem tettem mert sose jöttem volna rá. Mután kész lettem a kajával elkezdtem teríteni.
-Felkeltsem a többieket?-kérdeztem Scooter-re nézve.
-Nem kell-rázta a fejét.
-Oké, akkor a ő részüket beteszem a mikróba egy pillanat-siettem vissza a konyhába. Mikor visszamentem, leültem Ryan-hez és Scooter-hez majd elkezdtünk enni.
-És egyébként tetszik a munka?-szóllat meg Scooter.
-Igen, nagyon!-bólintottam.-Örülök, hogy itt dolgozhatok.
-Mi meg örülönk, hogy itt dolgozol-mondta és ezzel le is zárult minden mondandónk. Rayen-re pillantottam kai úgy nézett rám mint a véres rongyra. Szívem szerint megkérdezném mi baja van velem de nem teszem jobban tönkre azt ami már tönkre van menve fogalmam sincs mitől. De eléggé izgat, hogy mi lehet, hogy így ismeretlenül a semmiből gyűlöl. Ártani nem ártottam neki mióta itt vagyok, sőt szinte nem is beszéltünk.Szerintem csak akkor mikor kakaót kért....meg neki mentem ennyi. De akkor i tök bunkó volt.
-Sziasztok!-zökkentett ki Justin hangja a gondolataimból.
-Szia!-köszöntünk mi is neki.
-Akkor hozok még egy tányért, meg a gofrit-álltam fel és úgy is tettem ahogy mondtam. Mire visszamentem Justin már az asztalnál ült és beszélgetett a fiúkkal.
-Tessék-tettem le Justin eelé a kaját.
-Köszönöm!-mosolygott rám és elkezdett enni. Én is visszaültem és befejztem a reggelit. Miután mindenki megette mindent lepakoltam az asztalról és el is mosogattam majd gyorsan beágyaztam a szobákba kivéve Fredo-éba és Isa-éba nem mert ők ugye még aludtak. Miután mindennel kész voltam bementem a szobámba és felhívtam anyát. Elmondtam neki mindent. Hogy, Justinnal, New york-ba jól elvoltunk és, hogy Ryan utál. Ami a legfurcsább volt az egészbe, hogy mikor ezt mondtam neki hirtelen azt se tudta mit mondjon majd kijelentette, hogy mennie kell és letett. Vagy véletlen egybe esés vagy valami nincs rendbe. De anyának mi köze lenne Ryan-hez? Na jó azt hiszem kezdek paranoiás lenni. Mivel nem tudtam semmit csinálni a telefon beszélgetés után, kimentem és megnéztem mit tudnék tenni, a munkámra hivatkozva. Hát semmit. Egyszerűen nem volt olyan dolog amit rendbe kéne rakni. Fredo-ék az ágyukat beágyazták úgyhogy nem maradt semmi. Az unalomtól vezérelve letörölgettem az asztalt ami nem vett el sok időt de legalább addig se unatkoztam. Visszamentem a szobába és a fülesemet a fülembe téve kezdtem el zenéket keresni. Végül Katy Perry Dark Horse című dalánál áltam meg és onnan hallgattam a zene listámat. Már majdnem elaludtam mikor hallottam, hogy valaki kopog. Kivettem a fülest a fülemből is kinyitottam az ajtót. Meglepődtem mikor Justin állt előttem.
-Átjössz egy picit az hozzám?-kérdezte.
-Persze, de miért?
-Majd meglátod csak gyere!-indult el én pedig utána. A "szobájába" érve láttam, hogy videochat-el Jeremy-vel és a két picivel.
-Gyere bele a kamerába-mondta Justin.
-Én?-lepődtem meg.
-Miért ki más?Na!-húzott be a kezemnél fogva a képbe.
-Sziasztok!-köszöntem zavartan.
-Szia!-mondták ők is lelkesen.
-Te lennél akkor Clara?-kérdezte Jeremy.
-Igen-bólintottam.
-Én mindjárt jövök, addig beszélgessetek!-ment ki Justin.
-Szia Jazmyn vagyok!-köszönt a gyönyörű kislány a monitor másik oldalán.
-Én pedig Jaxon!-mutatkozott be ő is.
-Én Clara-mosolyogtam.
-Tényleg olyan szép vagy mint ahogy azt Justin mondta-szólalt meg Jeremy.
-Köszönöm!-mosolyogtam. Justin ezt mondta volna?
-Ne haragudj de megjött Erin. Majd még ha úgy van beszélünkSzia!
-Szia-mondtam mjad el is ment. Justin abban a pillanatba jött vissza.
-Na?-csukta be az ajtót majd leült mellém.
-El kellett menniük de aranyosak. -mondtam. -Tényleg azt mondtad, hogy szép vagyok?-csúszott ki a kérdés a számon mire Justin elmosolyodott.
-Igen-valotta be. -És nem szoktam hazudni-kacsintott.
-Akkor köszönöm!-mosolyogtam. -Én vissza megyek-álltam volna fel de megfogta a karom.
-Ne! Csniáljunk valamit.
-Mégis mit?-ültem vissza nevetve az ágyra.
-Filmezzünk, társasozzunk! Csak feltaláljuk magunkat-mondta.
-Jó-mentem bele. -Találd ki melyikkel kezdjük addig én csinálok forró csokit-hagytam ott és a konyhába mentem.
-Clara!-hallottam Fredo-t.
-Igen?-néztem vissza rá.
-Csniálsz nekem légyszi egy szendvicset?
-Persze!-bólintottam majd bementem a konyhába és meg is csináltam. Oda vittem neki és letettem elé.
-Köszönöm.
-Szívesen. Amúgy nem tudod, hova megyünk most? Mármint melyik városba meg ilyenek?
-Engem se avattak még be-nevetett fel.
-Jah az jó-mondtam és visszamentem megcsinálni a forrócsokimat majd azzal együtt Justinhoz mentem aki még mindig az ágyon ült de már a társasjáték tábla előtte volt.
-Szóval társasozunk!-nevettem és leültem vele szembe.
-Ahha-bólintott. -Melyik színűvel aakrsz lenni?
-Lila-vágtam rá.
-A lila az én színem de most az egyszer megengedem, hogy azzal legyél-adta oda.
-Köszi, jó fej vagy-nevettem fel. Épp felállítottuk a bábuinkat a starthoz mikor Justin szeme megakadt a forrócsokimon ami az éjjeli szekrényen volt.
-Ihatok belőle?-nézett rám.
-Persze-rántottam vállat. Ő elvette a bögrét a szekrényről és bele ivott.
-Azta ez nagyon finom. Csniálsz nekem is?-nézett rám nagy szemekkel.
-Persze-nevettem. -Akkor egy pillanat. -álltam fel és kimentem elkészíteni Justin forrócsokiját is.
-Tessék!-adtam a kezébe majd leültem.
-Aranyos vagy köszönöm-vette el és beleivott.
-Ez a munkám-kacsintottam.
-Tudod, hogy utálom ha ezt mondod-nevetett.
-Tudom-mosolyogtam majd elkezdtünk játszani. Az eégsz játékot végig nevettük és megfigyeltem, hogy Jusin-nak sokkal szebb élőbe a mosolya mint a képeken pedig ott sem piskóta. Az is feltűnt, hogy annak örül a legjobban ha átlagosnak kezelik. Szerti ezt az életet meg minden de ilyenkor a normálisra vágyik amit meg is kap a barátai és a családi körében.
-Nyertem!-jelentette ki Justin, majd rápillantottam a táblára.
-Gratulálok-nevettem. Észre vettem, hogy Justin combja alól kikandikál pár játékpénz.
-Te csaltál-vágtam hozzá nevetve a bábúm.
-Dehogy csaltam-védte magát.
-Akkor mi az a combodnál hm?-kérdeztem nevetve.
-Tuti te raktad oda
-Persze én voltam-nevettem. -Míg én csináltam a forró csokidat te elraktál pénzt! De szemét vagy-csaptam a combjára.
-Au
-Megérdemelted.
-Oh tényleg?-fogta meg a karom és áthúzott a táblán majd elkezdett csikizni. Abban a pillantban lépett be a szobába Ryan.
-Justin nem jössz..-kezdte volna de meglátott engem és hogy Justin mellett fekszek. -Szóval nem. Mit keres ez itt?
-Először is ő-javította ki Justin. -Másodszor pedig én hívtam ide-ült fel így én is.
-Minek?
-Társasoztunk. De mi ez a sok kérdés.
-Semmi-fordult sarkon Ryan és elment.
-Mi baja van?
-Nem tudom-ráztam a fejem.
-Mennyi az idő?-kérdezte.
-Fél 5
-Akkor nézünk filmet?
-Persze-bólintottam. Ő kiválasztott valami akcíó filmet így azt keztük el nézni. Két filmet is megnéztnük egymás után. A chipses zacskók és a tálak halma volt az ágyba.
-Hát, köszönöm etz a délutánt. Akkor én megyek és alszok-álltam fel.
-Várj!
-Igen?
-Nem alszol itt?
-Tessék?-kérdeztem meglepetten.
-Egyedül érzem magam. Nem alszol itt?
-De probléma lesz belőle.
-Nekem nem.-rántott vállat mire felnevettem.
-Scooternek és főleg Ryan-nek. Justin én itt dolgozom.
-Nem baj. Majd mondom, hogy én találtam ki.
-De én 6-kor kelek.
-7-javított ki.-Naaa!
-Jó!-sóhajtottam és befeküdtem mellé.
-Nem vetkőzöl le?
-Csak szeretnéd.
-De úgy kényelmesebb.
-Mindegy.
-Hát jó-rántott vállat és ő levetkőzött boxerre. -jó éjt!
-Jó éjt-mondtam én is. El se hiszem, hogy én tényleg bele mentem, hogy Justinnal aludjak. De végülis nem csináltunk semmit..csak aludtunk. Egy kart éreztem a derekamra fonódni. Szólni akartam Justinnak de akkor vettem észre, hogy alszik és mivel nagyon cuki volt nem keltettem fel.
Reggel óvatosan kászálódtam ki Justin mellől és mentem ki a 2szobából" át az enyémbe. Reméltem senki nem vesz észre. Hát ez nem jött össze mert Scootert látta, hogy Justintól jövök ki és kkérdőn nézett rám.
-Ti lefeküdtetek?-ez volt az első kérdése.
-Jó reggelt!-köszöntem neki.
-Jó reggelt!-mosolygott rám.
-Mit csináljak reggelire?-kérdeztem.
-Amit szeretnél-rántott vállat.- De ma te is eszel velünk igaz?
-Persze-válaszoltam.-Akkor csinálok gofrit-indultam meg a konyhába.
-Az tökéletes-hallottam Scootert. Egyből neki is áltam a gofrinak, hogy minnél hamrabb kész legyen. Miközben a kaját csináltam hallottam, hogy Ryan is fel kel. Elkezdtem volna gondokodni, hogy mi baja lehet velem de inkább nem tettem mert sose jöttem volna rá. Mután kész lettem a kajával elkezdtem teríteni.
-Felkeltsem a többieket?-kérdeztem Scooter-re nézve.
-Nem kell-rázta a fejét.
-Oké, akkor a ő részüket beteszem a mikróba egy pillanat-siettem vissza a konyhába. Mikor visszamentem, leültem Ryan-hez és Scooter-hez majd elkezdtünk enni.
-És egyébként tetszik a munka?-szóllat meg Scooter.
-Igen, nagyon!-bólintottam.-Örülök, hogy itt dolgozhatok.
-Mi meg örülönk, hogy itt dolgozol-mondta és ezzel le is zárult minden mondandónk. Rayen-re pillantottam kai úgy nézett rám mint a véres rongyra. Szívem szerint megkérdezném mi baja van velem de nem teszem jobban tönkre azt ami már tönkre van menve fogalmam sincs mitől. De eléggé izgat, hogy mi lehet, hogy így ismeretlenül a semmiből gyűlöl. Ártani nem ártottam neki mióta itt vagyok, sőt szinte nem is beszéltünk.Szerintem csak akkor mikor kakaót kért....meg neki mentem ennyi. De akkor i tök bunkó volt.
-Sziasztok!-zökkentett ki Justin hangja a gondolataimból.
-Szia!-köszöntünk mi is neki.
-Akkor hozok még egy tányért, meg a gofrit-álltam fel és úgy is tettem ahogy mondtam. Mire visszamentem Justin már az asztalnál ült és beszélgetett a fiúkkal.
-Tessék-tettem le Justin eelé a kaját.
-Köszönöm!-mosolygott rám és elkezdett enni. Én is visszaültem és befejztem a reggelit. Miután mindenki megette mindent lepakoltam az asztalról és el is mosogattam majd gyorsan beágyaztam a szobákba kivéve Fredo-éba és Isa-éba nem mert ők ugye még aludtak. Miután mindennel kész voltam bementem a szobámba és felhívtam anyát. Elmondtam neki mindent. Hogy, Justinnal, New york-ba jól elvoltunk és, hogy Ryan utál. Ami a legfurcsább volt az egészbe, hogy mikor ezt mondtam neki hirtelen azt se tudta mit mondjon majd kijelentette, hogy mennie kell és letett. Vagy véletlen egybe esés vagy valami nincs rendbe. De anyának mi köze lenne Ryan-hez? Na jó azt hiszem kezdek paranoiás lenni. Mivel nem tudtam semmit csinálni a telefon beszélgetés után, kimentem és megnéztem mit tudnék tenni, a munkámra hivatkozva. Hát semmit. Egyszerűen nem volt olyan dolog amit rendbe kéne rakni. Fredo-ék az ágyukat beágyazták úgyhogy nem maradt semmi. Az unalomtól vezérelve letörölgettem az asztalt ami nem vett el sok időt de legalább addig se unatkoztam. Visszamentem a szobába és a fülesemet a fülembe téve kezdtem el zenéket keresni. Végül Katy Perry Dark Horse című dalánál áltam meg és onnan hallgattam a zene listámat. Már majdnem elaludtam mikor hallottam, hogy valaki kopog. Kivettem a fülest a fülemből is kinyitottam az ajtót. Meglepődtem mikor Justin állt előttem.
-Átjössz egy picit az hozzám?-kérdezte.
-Persze, de miért?
-Majd meglátod csak gyere!-indult el én pedig utána. A "szobájába" érve láttam, hogy videochat-el Jeremy-vel és a két picivel.
-Gyere bele a kamerába-mondta Justin.
-Én?-lepődtem meg.
-Miért ki más?Na!-húzott be a kezemnél fogva a képbe.
-Sziasztok!-köszöntem zavartan.
-Szia!-mondták ők is lelkesen.
-Te lennél akkor Clara?-kérdezte Jeremy.
-Igen-bólintottam.
-Én mindjárt jövök, addig beszélgessetek!-ment ki Justin.
-Szia Jazmyn vagyok!-köszönt a gyönyörű kislány a monitor másik oldalán.
-Én pedig Jaxon!-mutatkozott be ő is.
-Én Clara-mosolyogtam.
-Tényleg olyan szép vagy mint ahogy azt Justin mondta-szólalt meg Jeremy.
-Köszönöm!-mosolyogtam. Justin ezt mondta volna?
-Ne haragudj de megjött Erin. Majd még ha úgy van beszélünkSzia!
-Szia-mondtam mjad el is ment. Justin abban a pillanatba jött vissza.
-Na?-csukta be az ajtót majd leült mellém.
-El kellett menniük de aranyosak. -mondtam. -Tényleg azt mondtad, hogy szép vagyok?-csúszott ki a kérdés a számon mire Justin elmosolyodott.
-Igen-valotta be. -És nem szoktam hazudni-kacsintott.
-Akkor köszönöm!-mosolyogtam. -Én vissza megyek-álltam volna fel de megfogta a karom.
-Ne! Csniáljunk valamit.
-Mégis mit?-ültem vissza nevetve az ágyra.
-Filmezzünk, társasozzunk! Csak feltaláljuk magunkat-mondta.
-Jó-mentem bele. -Találd ki melyikkel kezdjük addig én csinálok forró csokit-hagytam ott és a konyhába mentem.
-Clara!-hallottam Fredo-t.
-Igen?-néztem vissza rá.
-Csniálsz nekem légyszi egy szendvicset?
-Persze!-bólintottam majd bementem a konyhába és meg is csináltam. Oda vittem neki és letettem elé.
-Köszönöm.
-Szívesen. Amúgy nem tudod, hova megyünk most? Mármint melyik városba meg ilyenek?
-Engem se avattak még be-nevetett fel.
-Jah az jó-mondtam és visszamentem megcsinálni a forrócsokimat majd azzal együtt Justinhoz mentem aki még mindig az ágyon ült de már a társasjáték tábla előtte volt.
-Szóval társasozunk!-nevettem és leültem vele szembe.
-Ahha-bólintott. -Melyik színűvel aakrsz lenni?
-Lila-vágtam rá.
-A lila az én színem de most az egyszer megengedem, hogy azzal legyél-adta oda.
-Köszi, jó fej vagy-nevettem fel. Épp felállítottuk a bábuinkat a starthoz mikor Justin szeme megakadt a forrócsokimon ami az éjjeli szekrényen volt.
-Ihatok belőle?-nézett rám.
-Persze-rántottam vállat. Ő elvette a bögrét a szekrényről és bele ivott.
-Azta ez nagyon finom. Csniálsz nekem is?-nézett rám nagy szemekkel.
-Persze-nevettem. -Akkor egy pillanat. -álltam fel és kimentem elkészíteni Justin forrócsokiját is.
-Tessék!-adtam a kezébe majd leültem.
-Aranyos vagy köszönöm-vette el és beleivott.
-Ez a munkám-kacsintottam.
-Tudod, hogy utálom ha ezt mondod-nevetett.
-Tudom-mosolyogtam majd elkezdtünk játszani. Az eégsz játékot végig nevettük és megfigyeltem, hogy Jusin-nak sokkal szebb élőbe a mosolya mint a képeken pedig ott sem piskóta. Az is feltűnt, hogy annak örül a legjobban ha átlagosnak kezelik. Szerti ezt az életet meg minden de ilyenkor a normálisra vágyik amit meg is kap a barátai és a családi körében.
-Nyertem!-jelentette ki Justin, majd rápillantottam a táblára.
-Gratulálok-nevettem. Észre vettem, hogy Justin combja alól kikandikál pár játékpénz.
-Te csaltál-vágtam hozzá nevetve a bábúm.
-Dehogy csaltam-védte magát.
-Akkor mi az a combodnál hm?-kérdeztem nevetve.
-Tuti te raktad oda
-Persze én voltam-nevettem. -Míg én csináltam a forró csokidat te elraktál pénzt! De szemét vagy-csaptam a combjára.
-Au
-Megérdemelted.
-Oh tényleg?-fogta meg a karom és áthúzott a táblán majd elkezdett csikizni. Abban a pillantban lépett be a szobába Ryan.
-Justin nem jössz..-kezdte volna de meglátott engem és hogy Justin mellett fekszek. -Szóval nem. Mit keres ez itt?
-Először is ő-javította ki Justin. -Másodszor pedig én hívtam ide-ült fel így én is.
-Minek?
-Társasoztunk. De mi ez a sok kérdés.
-Semmi-fordult sarkon Ryan és elment.
-Mi baja van?
-Nem tudom-ráztam a fejem.
-Mennyi az idő?-kérdezte.
-Fél 5
-Akkor nézünk filmet?
-Persze-bólintottam. Ő kiválasztott valami akcíó filmet így azt keztük el nézni. Két filmet is megnéztnük egymás után. A chipses zacskók és a tálak halma volt az ágyba.
-Hát, köszönöm etz a délutánt. Akkor én megyek és alszok-álltam fel.
-Várj!
-Igen?
-Nem alszol itt?
-Tessék?-kérdeztem meglepetten.
-Egyedül érzem magam. Nem alszol itt?
-De probléma lesz belőle.
-Nekem nem.-rántott vállat mire felnevettem.
-Scooternek és főleg Ryan-nek. Justin én itt dolgozom.
-Nem baj. Majd mondom, hogy én találtam ki.
-De én 6-kor kelek.
-7-javított ki.-Naaa!
-Jó!-sóhajtottam és befeküdtem mellé.
-Nem vetkőzöl le?
-Csak szeretnéd.
-De úgy kényelmesebb.
-Mindegy.
-Hát jó-rántott vállat és ő levetkőzött boxerre. -jó éjt!
-Jó éjt-mondtam én is. El se hiszem, hogy én tényleg bele mentem, hogy Justinnal aludjak. De végülis nem csináltunk semmit..csak aludtunk. Egy kart éreztem a derekamra fonódni. Szólni akartam Justinnak de akkor vettem észre, hogy alszik és mivel nagyon cuki volt nem keltettem fel.
Reggel óvatosan kászálódtam ki Justin mellől és mentem ki a 2szobából" át az enyémbe. Reméltem senki nem vesz észre. Hát ez nem jött össze mert Scootert látta, hogy Justintól jövök ki és kkérdőn nézett rám.
-Ti lefeküdtetek?-ez volt az első kérdése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése