2014. szeptember 22., hétfő

17.fejezet~Szakítok veled.

Reggel mikor felkeltem azt láttam, hogy Justin az ágy végében ült egy szál alsónadrágban és a laptopon ügyköd valamit.Óvatosan mögémásztam és átöleltem a derekát.
-Mit csinálsz?-pusziltam meg a vállát.
-Mostmár semmit-tette félre a laptopot majd felállt és a ruhái közt kezdett el matatni. Tudtam, hogy azért csinálja mert haragszik a tegnapi miatt amit nem értek. Nem csináltam semmit  és Justin-nak nincs abban igaza, hogy Luke még a barátom..mert nem az!
-Ne csináld ezt!-néztem rá sóhajtva.
-Mégis mit Clara?-fordult felém kicsit idegesen.
-Elmondanád, hogy mi bajod van?-álltam fel.
-Az a bajom, hogy nem mondat, hogy van még barátod-nevetett szemrehányóan.
-Mert nincs!-védtem magam az igazsággal.
-Nem szakítottatok hivatalosan. -fonta össze maga előtt a karját.
-Attól függetlenül már nem vagyunk együtt értsd meg!
-Nem érdekel-rázta a feját majd magára kapta a pólóját. -Átmegyek a 10-es szobába Scooter-hez megbeszélni a koncertet-ment ki az ajtón.Hát ez remek. Ennek az egészenk az "örömére" visszafeküdtem az ágyba, magamhoz kaptam a telefonom és megnéztem mindent amit fontosnak tartok, kezdve a facebook-kal ahol megláttam, hogy Cat aktív így rá is írtam. Végre beszélgettem egy jót vele, így mindenről. Elmondtamn kei most mi van Justin és köztem de semmi okosat nem tudott rá mondani. Beszélgetésünk végén úgy döntöttem mostmár ideje lesz felöltöznöm szóval kerestem is valami ruhát.
Miután a a cuccomat magamra kaptam, kifésültem a hajam és pont akkor lépett b Justin a szállodai szobánk ajtaján.
-Este 6-ra megyünk a koncert helyszínére-mondta unottan mire én csak bólintottam és bementem a fürdőbe, hogy fogat mossak.Előkerestem a fogkefémet és a fogrémet majd neki álltam megtisztítani a fogaimat. Épp az utolsó súrolásokat végeztem amikor megcsörrent a telefonom odakint az ágyon. Gyorsan kiköptem a vizet ami a számba volt,megtöröltem a számat és kimentem.
-Keres a pasid-dobta Justin nekem a telefont. Szarul esett, hogy ilyen bunkó velem és ahelyett, hogy megbeszélnénk inkább gyerekesen viselkedik. A készülék még mindig csörgött a kezembe mígnem felvettem.
-Szia Luke!-szóltam bele.
-Szia Clara! Csak annyit szeretnék, hogy nincs-e kedved ma találkozni?-ere a kérdésre én csak Justin-ra pillantottam akit hidegen hagyva minden csak a telefonján pötyögött.
-De, persze találkozzunk-mentem bele. Lehet, hogy nem kéne még jobban Justin idegein játszanom de úgytűnik nem igazán érdekli akármi is ami most velem kapcsolatos.
-Szuper, akkor 20 perc múlva abba a kávézóba ahol tegnap?
-Oké akkor majd találkoznuk szia!
-Szia!-tette le.
-Na mi van találkozód van a pasiddal?-kérdezte szemrehányóan Justin.
-Nem a pasim, nem tudom elégszer hangsúlyozni-sóhajtottam.-De inkább elmegyek, hogy ne kelljen ezt hallgatnom-túrtam a hajamba majd kimentem a szoba jataján, lesétáltam a lépcsőn majd odamentem a recepcióhoz és megkérdeztem, hol találom a kávézót mivel emlékeztem a nevére. Miután mindent megtudtam amit akartam elindultam a találkozóra. Talán visszakéne fordulnom és talán megkéne beszélnem Justin-nal de tudom, hogy nem lenne értelme mert úgy tűnik vele most nem lehet beszélgetni. Csak fújja a magáét és hisztizik amiből kezd elegem lenni. Nem értem miért nem tud nekem hinni úgy  nem kéne felesleges köröket lefutnunk. De hát pasiból van.. Csak tudnám mire féltékeny ennyire. A kávézóhoz értem de akkor Luke már bent ült így én odasétáltam és leültem mellé.
-Szia!-mosolyogtam kicsit.
-Szia-mosolygott ő is. -Hogy vagy?-kezdeményezte a beszélgetést.
-Egész jól-rántottam vállat. -Te?
-Meg vagyok-válaszolt ő is. -Elmegyünk sétáltni?
-Persze-rántottam vállat majd felálltam és ő is. Kimentünk a kávézóból és elindultunk a forgalmas utcán.
-És Ryan hogy van?-kérdezte.
-Jól-válaszoltam szűkszavúan. Kissé kellemetlenül éreztem magam Luke társaságában hiszen mégis csak miatta vesztem össze Justin-nal és az exem. Lehet nem votl ez az egész jó ötlet de egyszerűen már nem bírtam elviselni Justin bántásait.
-Jön pár haverom is ha nem baj-zökkentett ki Luke hangja a gondolkodásomból.
-Nem, dehogy-mosolyodtam el. Luke-kal egy parkba sétáltunk ahol odamentünk egy padon ülő társasághoz. A cigi kilógott a szájukból ami nem úgy nézett ki mintha egy átlagos cigi lenne.
-Sziasztok-köszöntem zavartan.
-Oh szia-néztek végig rajtam kanosan. Hát ez szuper.
-Clara vagyok-mutatkoztam be mire ők csak paraszt módjára bámultak és nem mondtak semmit. Luke-ra néztem utolsó reményként de csak annyit láttam, hogy ő is szívja a füves cigit.
-Gyere baby te is szívj egyet-nyújtotta nekem az egyik degenerált a cigijét.
-Nem kell és ne bébizz mert az öklömmel fogsz találkozni-sóhajtottam.
-Uuuu milyen kis vadóc valaki-nevetett fel.-Milyen lehetsz az ágyban-nézett végig rajtam.
-Tényleg leborítalak arról a padról ha nem kussolsz be! Luke csinálj már valamit-néztem rá idegesen.
-Hagyd rá, idióta-legyintett.
-Észrevettem de attól csinálhatnál valamit-akadtam ki a reménytelenség miatt. Mivel senkit nem érdekelt, hogy rám van mászva, engem análl inkább így elindultam vissza a szállodába.
-Clara hova mész?-szólt utánam Luke.
-El-mondtam és tovább sétáltam.
-Ne menj már el-futott utánam. -Azt mondta leáll csak ne menj el-fogta meg a karom. Végülis ha visszamegyek Justin-hoz ugyanúgy kapom  a bántásokat szóval sokkal jobb ha itt maradok.Sóhajtva fordultam meg és ültem le a padra. Míg én csak ott ültem azt kellett hallgatnom, hogy ők "csaj mustrát" tartanak. Elmondták melyiket fektetnék meg vagy éppen melyik néz ki rondán. Volt olyan lány akihez oda is mentek de a csaj, nagy örömömre, elintézte egy pofonnal. Én személyszerint néha jókat nevettem rajtuk mikor egy-egy lány elküldte őket melegebb éghajlatra.Végül 4 óra fele mentem vissza a szállodába és miután megbizonyosdtam róla, hogy senki nincs a saját szobájába bementem a miénkbe mivel tudtam, hogy mindenki ott lesz. Igazam is lett. Bent ültek és beszélgettek majd mikor beléptem mindenki ráménzett.
-Sziasztok-köszöntem.
-Szia-köszönt vissza mindenki Justin-on kívül.
-Na jó volt a pasiddal?-szólalt meg Justin mikor leültem.
-Ezt már hányszor elmondtam. Nincs köztünk semmi! De nem tudom elégszer hangúlyozni.
-Na szóval a konceről volt szó!-terelte a témát Scooter. Ez szerintem is jó ötlet. -Akkor menjünk is mert még sok dolgunk van ott is 6-ig. Kell még egy próba meg minden-állt fel Scooter.
-Menjünk-állt fel Justin is mi pedig sorra indultunk utánuk. Kint beültünk a minket szállítgató kocsiba és indultunk a koncert helyszínére. Bő 15 perc allatt értünk oda ahol kiszálltunk és beléptünk a hatalmas stadionba ahol legalább 50 ember dolgozott és szerelte össze a szinpadod.Miután mindneki köszönt mindenkinek mi Isa-val le lettünk ültetve míg a fiúk mentek és tették a feladatukat.
-Látom Justin-nal fasírtban vagytok-húzta a száját Isa.
-Igen-sóhajtottam. -De azért remélem megtudjuk majd beszélni. -Isa már épp hozzászólt volna a témához amikor hirtelen megcsörrent a telefonom. Kihalásztam a zsebemből a készüléket majd megláttam, hogy anya hív. -Bocsi de ezt fel kell vennem-néztem Isa-ra majd felálltam és félrevonultam, csak utána vettem fel a telefont.
-Szia anya!-szóltam bele lelkesen.
-Szia kicsim! Hogy vagy?
-Megvagyok és te?
-Én is-válaszolt.
-Hallottam mi történt Justin és közted. Cat mesélte. -anya és Cat a távolétem óta úgy tűnik mindig összejárnak és megbeszélnek mindent bár eddig sem voltak rossz viszonyban.
-Mindegy-legyintetem de úgyse látta.
-Dehogy mindegy!-erősködött anya. -Mesélj!-mondta mire én belekeztem ő pedig türelmesen hallgatott. Miután végeztem a monológommal, megpróbált ellátni pár jó tanáccsal majd letettük a telefont.
-Bocsi csak anya volt-ültem vissza Isa mellé.
-Jó-mosolygott. A fiúkra néztem akik nagyban a színpadon álldogáltak míg Justin próbálta azt, hogy mikor hova kell mennie és ehhez hasonlók. Mikor szaladt fel Justin a kis lépcsőn elesett mi meg persze egyszerre nevettünk fel. Egészen kis családias környezet ami nem baj. Negyed hatra már mindenki megvolt a teendőivel és Justin sietősen hátra ment a színpad mögé mivel a rajongók kezdtek beszállingózni és nem lenne szerencsés ha letámadnák őt. Mi is hátra mentünk és vártuk, hogy felöltözzön.
-Nem mész be neki segíteni?-kérdezte tőlem Fredo már egy negyed óra elteltével amikro Justin még sehol sem volt.
-Nem hinném hogy kiváncsi rám-rántottam vállat sóhajtva.
-Az oké de mi van ha egyszál pöcsben áll mert nem tudja felvenni  a nadrágját, teszem hozzá volt már ilyen. Akkor mi nem mehetünk be.-nézett körbe a társaságon.
-Nem tudta felvenni a nadrágját?-nevettem fel.
-Némelyik darab bonyolult-legyintett.
-Menj már be!-förmedt rám Ryan. Szememet megforgatva mentem be Justin öltözőjébe aki a tükör előtt ült és abba bámult bele majd érkezésemre összerezzent és rámnézett.
-Bocsi csak a többiek nem tudták mi lehet veled de mint látom már kész vagy-motyogtam zavartan ami aért elég érdekes. Hiszen a barátommal állok szembe.
-Igen, mint látod kész vagyok-válaszolt hanyagul.
-Oké-sarkon fordultam és elindultam volna kifelé de még visszaszóltam. -Sajnálom-így mentem ki az ajtón és mind a ketten pontosan tudtuk, hogy ez a sajnálom nem azért szólt mert benyitottam. A legrosszabbul mégis az esett, hogy miután bocsánatot kértem se jött volna utánam sőt csak még egy szót sem szólt.
-Na?-kérdezték.
-Kész van már-válaszoltam.
-Nem tűnsz túl feldobotnak-vette észre Isa. -Mi van?
-Semmi, csak Justin olyan velem mintha nem is a barátnője hanem valami cseléd lennék-folytottam vissza a könnyeimet. -És ha úgy vesszük az is vagyok-nevettem fel kínosan majd arrébb vonultam a többiektől, hogy ha sírok ne lássák de nem sírtam. Mikor justin végre kivánszorgott az öltözőből már csak 5 perce maradt a koncert kezdetéig de már a stadion 20 perce megtelt. Mikor 6-ot ütött az óra Justin kilépett a színpadra ami a rajongókat nagy sikongásra késztette. Justin sorra énekelte a dalokt én pedig rájöttem, hogy nagyon szeretem őt akárhogy is történt ez. Pont ezért esik rohadt rosszul, hogy így bánik velem ahelyett, hogy megbeszélnénk. Egész végig csak ezen járt a fejem mígnem a könnyeim utat törtek maguknak és persze, hogy akkor kellett Justin-nak lejönnie a színpadról s szerintem meg is látta. Egy korty víz után vissza ment a rajongóihoz majd megszólalt.
-Ezt a dalt most egy számomra nagyon fontos lánynak küldeöm-jelentette be majd felcsendült az As Long As You Love Me. Elmosolyodtam majd elkomorodtam hiszen nem 100%, hogy én vagyok az a "fontos lány". Inkább, hogy megpróbáljam elterelni a gondolataimat kimentem a stadion hátsó ajtaján ami egy sikátorba vezetett de most nem érdekelt. Csak a földet nézve, csigalassúságban, kavicoskat rugdosva sétálgattam mígnem meghallottam a nevem.
-Clara-megfordultam bár a sötétben fogalmam sincs, hoy kilehet az. Mikor olyan szögbe ért, hogy az utcai lámba fénye kissé megvilágította felisertem. Luke volt az.
-Te mit keresel itt?-vontam fel a szemöldököm. -Nem bent kéne lenned?
-És neked?-kérdezed vissza jogosan.
-De-rántottam vállat.
-Na akkor ezt megbeszéltük! lépett közelebb. -Látom hogy baj van és ne mond hogy nincs mert ismerlek. Mi az?
-Semmi-hazudtam majd a falnak támaszkodtam.
-Clara!-szólt rám.
-Na jó-sóhajtottam.-Justin összeveszett velem mert megtudta, hogy hivatalosan még nem szakítottunk és azt hiszi, hogy még a barátom vagy és hogy hazudtam neked meg bla bla-magyaráztam.
-Oh-hajtotta le a fejét majd közelebb lépettt és egyik kezét megtámsztotta fejem mellett. -Nos, akkor Clara Mcartny, szakítok veled-kacsintott mosolyogva.
-Köszönöm-nevettem el magam.
-Megfog békélni hidd el. Ráfog jönni, hogy kitveszít el,ahogyan az exed is rájött-mosolyodott el halványan. -De ez már a múlté-rázta meg a fejét.
-Clara-vágódott ki a stadion hátsó jataja amin Justin lépett ki. -Te mit csinálsz itt veled?-ment Luke felé idegesen. -Akadj le róla-rántotta arrébb.-Clara, én sajnálom, hogy paraszt voltam veled! Olyan bűntudatom van, hogy el se hiszed.Tudom, hogy ha neked tényleg lenne barátod nem jönnél össze mással hiszen nem vagy olyan! Kérlek bocsáss meg!!-fogta a két keze közé az arcom.
-Legközelebb hiszel nekem?-kérdeztem komolyan.
-Igen-bólintott mire én elmosolyodtam és megcsókoltam. Nem tudtam volna megsértődni ha akartam volna se hiszen hiányzott már a csókja.
-De menjünk vissza mert még vna egy kicsi a koncertből-mondta homlokát az enyémnek döntve.
-Jó-nevettem el magam. -Még találkounk Luke.-moosolyogtam rá majd Justin kezét fogva vonultunk vissza, hogy befejzze a koncertet.

2 megjegyzés: